Templom, török pasa palotája, kolostor, színház, kaszinó, 700 év történelem – ez és még ennél is több a Budai vár az utóbbi években legtöbbet emlegetett épülete, a Karmelita. A 2018-tól miniszterelnöki rezidenciaként működő épület 2026. május közepétől megnyílt a látogatók előtt. És augusztus végéig több mint harmincezren léptek már be a kapuján. Mi is részt vettünk egy sétán.
III. András sírján állnak a falak
Ha visszaugranánk a középkorba, az épület helyén egy ferences rendi templomot és kolostort találnánk, amelynek a különlegessége, hogy itt temették el az utolsó Árpád-házi királyunkat, III. Andrást. A sírja a feltárások során egyelőre még nem került a felszínre. De valószínűleg az épület alatt vagy a szomszédos Sándor-palota alatt lehet.
A templom helyén a török korban épült meg a pasa palotája, amelynek épen megmaradt részeit felhasználva, a törökök kiűzését követően épült meg a karmeliták temploma és a kolostor az 1730-as években. A szerzetesek csak rövid ideig használhatták az épületet, II. József, a „kalapos király” ugyanis felszámolta. Az utolsó években már csak négy szerzetes élt itt. Napirendjükben a többi dolgos szerzetesrenddel ellentétben, csak az imádkozás és a tanulás szerepelt.
Már a séta kezdete is lenyűgöző
Sétánkat a híres zeneszerzőről, Beethovenről elnevezett rendezvényteremben kezdjük. A mostani modern berendezés és egy oltárképet felidéző festmény helyén állt a templomi orgona, amelynek az épen megmaradt részeit Budapesten, a Batthyány téri Szent Anna-templomban lehet megnézni. És itt kapott helyet az egykori főoltár is, amelyet az 1780-as években Sárospatakra, a Szent Erzsébet-bazilikába szállítottak.
Ugorva egy jó nagyot az időben, az 1770–80-as években itt már egy ezerkétszáz férőhelyes színházat találunk. Érdekessége, hogy ez a nézőtér hat óriási oszlopon állt. Alatta pedig egy csarnok volt, amellyel egy teret alkotott a hatalmas nézőtér és a színpad.
Ezeken a deszkákon olyan neves színészek léptek fel, mint Blaha Lujza, Laborfalvi Róza vagy Déryné Széppataki Róza. De itt koncertezett Beethoven is 1800-ban, akiről elnevezték a termet. A színházat a háború előtt, 1942-ben tűzvédelmi okokra hivatkozva lebontották, tudva, hogy mi következik: nem vészelte volna át az ostromot.
Táncszínház is volt
És tényleg ez lett a Karmelita sorsa, a 2. világháború idején teljesen megsemmisült, csak az 1970-es évekre építették újjá. Az egykori kolostorban a Színháztörténeti Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Várgondnokság és a Kormánybiztosi Iroda működött. Míg egy ideig a templomot a Várszínház, később a Nemzeti Táncszínház használta.
2014 és 2018 között, mielőtt a Miniszterelnökség beköltözött, a beton alapokra épült nézőteret kibontották, a színházzá alakításkor elfalazott templomi ablakokat, mellékoltárokat kimenekítették, és visszaadták az épületnek a templomi hangulatot. Most jóval kisebb a rendezvényterem helyszíne – az egykori szentély 17 méter mély volt –, leválasztottak ugyanis egy részt, ahol a miniszterelnöki könyvtár kapott helyet.
Ez a helyszín ismerős lehet az egykori kormányinfókról és a nemzetközi sajtótájékoztatókról is. Mielőtt a könyvtár felé vesszük az irányt, megállunk a gyönyörűen kialakított, gyümölcsfákkal körbevett, a kolostor hangulatát idéző belső kertben, amely korábban egy kopár udvar volt, hogy helyet adhasson a szabadtéri színpadnak és egy étteremnek.
A kertből nyílik a protokollkapu is, amely fontos megállója volt az Orbán-kormány eseményeinek, számos fotó készült itt.
A könyvtár rejti a híres földgömböt is
Innen a századforduló hangulatát idéző könyvtár felé vesszük az irányt, amely számos ritkaság, főúri, illetve egyházi könyvkollekció darabjait őrzi. A legrégebbi kötetek a 16. és 18. századból valók, az emeleten a társadalomismerettel kapcsolatos könyvek – Sztálintól kezdve Leninen át Kissinger művei is – megtalálhatók.
Ha körbetekintünk, a vármegyék címerei mellett az Iparművészeti Múzeumból származó bútorok másolatait láthatjuk, és az épületszerte megtalálható értékes, kézi csomózású szőnyegek egyikét.
Itt kapott helyet a híres földgömbnek, a 127 centiméter átmérőjű Perczel-glóbusznak a másolata is. Az eredeti, 1862-ben készült földgömböt 2019-ben három példányban újraalkották, a másik kettőt az ELTE Egyetemi Könyvtárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban találjuk.
Abszolút filmszínház
Az egykori miniszterelnökök portrésorozata mellett elsétálva a mindenki által jól ismert Ellyps-terasz felé vesszük az irányt. Innen a városra néző tényleg lenyűgöző kilátás mellett az északi szárnyra is rálátni, amelynek folyosója alatt a pasa egykori fürdője található, amely jelenleg még nem látogatható.
A Miniszterelnökség kialakításakor itt is nagy munkálatok folytak, az építkezések alatt több száz tonna földet kellett megmozgatni, és középkori falakat is találtak, amelyek köré, a terasz alá egy rendezvényteret is kialakítottak. A lábunk alatti terem szintén nem látogatható még.
Az elénk táruló panorámát nézve alig hallhatóan, de megüti a fülünket egy ciripelő zaj: riasztóval tartják távol a madarakat, ügyelve a tisztaságra. És valóban, sem a kertben, sem a teraszon nincsen egyetlen apró madárpiszok sem.
Felnézve az épületre meglátjuk az erkélyt, amelyről sokaknak Magyar Péter elhíresült mondata jut eszébe: „abszolút filmszínház”. Az azóta mémmé váló szavak a miniszterelnök választási győzelme után hangzottak el, amikor a szomszédos Sándor-palotában tett látogatása során az erkélyen állva észrevette a Karmelita teraszán Orbán Viktor korábbi miniszterelnököt.
Azonnal felismerni Orbán Viktor székét
A következő megállónk az egykori kormányülésterem, ahol az éles szeműek gyorsan kiszúrhatják, melyik volt az egykori miniszterelnök széke. A korábban kaszinóként és a szerzetesek közös étkezőjeként használt termet egy óriási asztal uralja, és könnyen megtalálni Orbán Viktor trónszerű székét: ez az egyetlen, amelyen Magyarország hivatalos címere található.
A falon Benczúr Gyula – A diadalmas Mátyás című festménye lóg, amely eredetileg a Hauszmann Alajos tervezte Királyi Palota 814 termének egyikében, a Hunyadi-teremben függött. Külön érdekesség, hogy a kormányüléstermet egyetlen hatalmas szőnyeg borítja, amely nem kevesebbet mint hatszáz kilót nyom.
Éppen ezért kétszer másfél méteres darabokban szállították a helyszínre, és a teremben állították össze. A kormányülésterem mellett található a kormányváró térsor, ahol régen szerzetesi cellák voltak.
E térsor felett kapott helyet a korábbi miniszterelnöki teremsor és Orbán Viktor irodája.
Az exminiszterelnök elvitte az íróasztalát
De mielőtt ide érünk, útba ejtjük a másik protokolláris helyszínt, a zászlókkal dekorált falat, amely előtt számos, híres kézfogásokat dokumentáló fotó készült: a volt miniszterelnök és többek között a kínai elnök, Hszi Csin-ping, Erdogan és Putyin között.
A Miniszterelnöki teremsor Tisza-terme (a félreértések elkerülése végett Tisza István után elnevezve – a szerk.) után érünk be a volt miniszterelnök irodájába.
Orbán íróasztalának már csak hűlt helyét találjuk, a bútor ugyanis a volt miniszterelnök tulajdona, amelyet minden költözés során magával visz.
Annyit viszont megtudhatunk, hogy úgy volt elhelyezve, hogy rálásson a Parlamentre, és felállva a székéből kiléphessen a már korábban említett erkélyre. A kilátás pedig, ahogyan az egész épület, lenyűgöző.
Állami vagyon a falakon
A 18. századi állapotokat tükröző puritán, mégis patinás épületben 250 műalkotás és 97 festmény található, replikák és eredeti alkotások. Ez utóbbiakat onnan ismerhetik fel a műkincsekhez kevésbé értő látogatók, hogy kordonok védik őket. A műalkotások nagy része állami tulajdonban van, a Magyar Nemzeti Galériából származik.
A múzeummal a szerződés június végén lejárt, de a látogatók kedvéért meghosszabbították, hogy még izgalmasabbá tegyék az egyébként gyönyörű, de puritán épület megtekintését.
Fotó: Adobe Stock, Schumy Csaba, Archív
