A festői szépségű zala-megyei település szőlődombját narancssárgára festi a délutáni nap. A szőlőtőkék katonás sora azt sugallja, itt szorgos kezek dolgoztak. A kukorica is lassan beérik. A nagy árnyas fa alatt egy fából készült asztal áll két paddal, itt vár minket Ábel Anita és vőlegénye, Roberto. A műsorvezető rögtön azt kérdezi, ugye már mi is értjük, hogy miért itt akart velünk találkozni. Tényleg lenyűgöző a látvány, megnyugtató a természet csendje.
Befogadó közegre találtak
„Mind a ketten vágytunk egy vidéki birtokra, egy helyi ingatlanos segítségét kértük. Felvitt a garabonci szőlőhegyre és Robival szinte egyszerre ugyanazon a telken akadt meg a szemünk, megörültünk, amikor kiderült, hogy eladó. A régi ház alatt van egy kis borászat, közel 4500 liter bort ad a szőlő, olyan finom bort, amitől nem fájdul meg az ember feje. A telekkel együtt az előző tulajdonos barátsága és szakértelme is a miénk lett. Ők segítenek rendben tartani a birtokot és gondozzák a szőlőt is” – büszkélkedik Anita, akitől párja veszi át a szót.
„Én egy hasonló vidéken nőttem fel Olaszországban. Ez a hely pont félúton van Budapest és az otthonom, Treviso között. Sok olasz él itt a környéken. De imádjuk a helyieket is, jól érezzük magunkat velük, hamar befogadtak és sokat segítenek” – meséli Robi, akinek nagy tervei vannak a birtokkal, de tudja, hogy a megvalósuláshoz rengeteg munkára lesz szükségük.
Mindig együtt vannak
A színésznő és az olasz gasztroszakember lassan négy éve alkotnak egy párt, május óta pedig hivatalosan is jegyesek. Robi az olasz család és a barátok előtt a születésnapi partiján kérte meg Anita kezét. „Tényleg nem sejtettem semmit, csak mielőtt Robi felvágta volna a tortáját, arra lettem figyelmes, hogy olaszul elkezdte mondani, hogy „van egy ember, aki lassan négy éve kibír engem”, és akkor rám nézett, és tudtam, valami történik” – eleveníti fel a nagy napot a tévés.
A köztük lévő harmónia a kívülállónak is azonnal feltűnik. Anita elárulja, hogy ha csak lehet, együtt vannak, egyszerűen úgy érzik, nekik egymás mellett a legjobb. „Soha nem járunk külön bulizni, de nem azért, mert nem mehetne az egyikünk a másik nélkül, de valahogy erre nincs igényünk. Robi tervezgette, hogy elmegy az El Camino zarándokútra, én természetesen támogattam volna, de belegondolt abba, hogy akkor hetekig nem találkozunk, és végül itthon maradt.”
Mindketten határozottak
Áldozatot Ábel Anita is hozott a harmonikusan működő kapcsolatukért. Tapasztalt, érett felnőttként jól tudják, hogy a legnagyobb szerelem is megkívánja az egymáshoz való alkalmazkodást. „Robi nagyon gyorsan gondolkodik, mindig előrébb jár fejben, sokan nem értik, de én azonnal tudtam hozzá kapcsolódni. Nem ismerek még egy olyan okos embert, mint ő. Nagyon sok mindenhez ért, mindenről megvan a véleménye. Humoros, laza, rendkívül önálló. Talán ebből adódott a legtöbb vitánk, mert néha én is férfias tudok lenni, Roberto kultúrájában viszont mások a női szerepek, én pedig ezt elfogadtam, de nekem tudatosan kellett dolgoznom azon, hogy átengedjem olykor az irányítást.”
Az eljegyzés után sokan faggatták már a fiatalokat arról, hogy mikor kerítenek sort az esküvőre. Ám ők bármennyire szeretnének, nem tudnak még konkrét választ adni a kérdésre. Most annak örülnek, ami van. Ezt az állapotot szeretnék megélni, mert azt viszont nem tagadják, hogy bár a hivatalos papír egyikőjüknek sem fontos, de már az eljegyzés másnapján úgy érezték, még szorosabbá vált a szövetségük. „Amikor megismertem Anitát már a harmadik napon megkérdeztem, hogy hozzám jönne-e feleségül. Egyszerűen már az elején éreztem, hogy ő az a nő, aki kell nekem!” – jelenti ki határozottan Roberto.
Fotó: Sárosi Zoltán
