Veszélyt keresnek? Kalandot? A 35 éves Molnár „Storman” Ákos viharvadász (civilben informatikus, 3D grafikus) gyorsan helyére teszi ezt a kérdést: „Bár a viharvadászat kétségkívül izgalmas és látványos tevékenység, amit mi csinálunk, az a tudományt segítő munka, és nem katasztrófaturizmus. Mi sem azt szeretjük, ha baj van. Heves viharok kutatásával foglalkozunk, ennek fontos részfeladata a viharvadászat, amikor a helyszínen megfigyeljük és dokumentáljuk a történéseket, hogy aztán esettanulmányokat készítsünk. Szorosan együttműködünk az Országos Meteorológiai Szolgálattal.”
„A kocsiban szólt a Twister zenéje”
Egyáltalán: hogyan, miért lesz valaki viharvadász? Kezdjük azokkal, akik mindenféle tudás és megfontoltság nélkül naponta sodorják magukat életveszélybe. Folytassuk a sort a profi meteorológusokkal, kutatókkal, akik kimondottan ehhez a munkához átalakított kocsikkal, műszerekkel, radarokkal, a viharok központi részénél térképezik fel az adott időjárási helyzetet. Léteznek a különféle televíziós társaságok viharvadászai, akik izgalmas, helyszíni tudósításokat küldenek a viharok közeléből. Akadnak aztán Amerikában olyan társaságok, amelyek viharvadász utakat szerveznek érdeklődőknek. Végül pedig vannak a komolyan képzett, de amatőr viharvadászok, köztük fotósok, filmesek. Ákos 12 éves kora óta vezet időjárási naplót, melybe minden nap írt pár sort, készített rajzokat, fotókat a légkör jelenségeiről. 16 éves korában látta a legendás Twister című, viharvadászokról szóló filmet, ami újabb lökést adott ahhoz, hogy később ő maga is viharvadásszá váljon. „Hogy mennyire erős hatása volt rám, ránk, mi sem jellemzi jobban, mint hogy amikor néhány hete Amerikában voltam viharvadászaton, a kocsiban mindig a Twister filmzenéjét tettük be, amikor felpörögtek az események.”
Évente tucatnyi tornádó
Magyarországon a 2000-es évek elején lett népszerű az amatőr meteorológia, megalakult az Amatőr Meteorológusok Egyesülete, ebből nőtt ki a Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete, amelynek Ákos az alelnöke. Tornádókra vadászik főleg, azt mondja, nem árt tisztázni, hogy mi is az. „Intenzíven forgó légoszlop, ami komoly károkozásra képes. A tornádó és a hurrikán fogalmát gyakran összemossák. A tornádó egy jellemzően pár percig vagy – ritkán – néhány óráig élő jelenség, átmérője tíz métertől, több mint négy kilométerig terjedhet. A hurrikán ezzel szemben ugyancsak egy forgó rendszer, de az több száz kilométer átmérőjű trópusi ciklon, amely napokig él.”
Magyarországon mindig csodálkozunk, amikor arról hallunk, hogy hazánkban tornádó volt, pedig évente van belőlük tucatnyi. „Régen is akadt, csak nem volt mindenkinél mobiltelefon, hogy megörökítse, majd közzétegye a világhálón” – pontosít Ákos. Hazánkban 1924-ben, Biatorbágyon és 1955-ben Hortobágyon tombolt a legpusztítóbb tornádó. Szokták még emlegetni az 1997-es kunszentmártonit, ami ugyan nem volt rendkívüli erősségű, ám szokatlan időpontban, november közepén alakult ki, és lakott területen csapott le. Ott emberek szerencsére nem, de disznók és nyulak állítólag röpködtek.
„Épp hogy megúsztuk…”
Jó erőben és megfelelő mentális állapotban kell lennie annak, aki viharvadászatra adja a fejét. „Állandó készenlét, hosszú utazások, rossz kaja, pusztító hőség, kevés alvás, sok stressz, úgyhogy a viharvadásznak valóban rendelkeznie kell egészséges fanatizmussal és szívóssággal” – mondja Ákos. – „Amerikában például órák óta követtünk egy szupercellát, és amikor igazán beerősödött mellettünk, elkezdett vacakolni a kocsink, elment az internetünk, süvöltöttek a tornádószirénák, 166 kilométeres szél kerekedett, és a villámok miatt szinte folyamatosan világított az égbolt. Épp hogy megúsztuk… Egyébként a veszélyt nem csak a tornádó közvetlen szívó-emelő hatása jelenti, hanem az általa felkapott, és körülöttünk repkedő tárgyak, háztetők, roncsok, hatalmas jégdarabok is.”
Ákos, amikor éppen nem a tomboló viharok és a kavargó tornádók közelében kapja az adrenalinfröccsöt, szelídebb vizekre evez. Járja az erdőt, gombamegfigyeléseket végez, és nagyon szép gombafotókat készít. És mivel a gomba – szemben egy tornádóval – biztosan nem fejlődik ördögi méretűre, ami elől menekülni ajánlatos, egy-egy gombát órákon át fotografál, jegyzeteket készít róla, spóramintát vesz, mikroszkópban vizsgálja ezeket. Mondhatjuk: meditál.
Veszélyes szakma?
A legismertebb tragédia négy évvel ezelőtt következett be, amikor a világ valaha dokumentált legszélesebb, 4,2 kilométer szélességű tornádója szedett profi áldozatokat: a Discovery csatornán futó Viharvadászok című sorozat három munkatársa vesztette életét munka közben. „Pár perc alatt nőtt néhány táncoló kukac egy több mint négy kilométer átmérőjű böszme döggé” — mondja Molnár Ákos. „De nem tudok egyéb esetről, amikor viharvadászok tornádó miatt haltak volna meg.”
