A csírákban a nyers zöldségek enzimtartalmának sokszorosa található – az enzimek speciális fehérjék, amelyekre a test számos funkciójához szükség van. A csírák vitamintartalma is jelentős: az A-, B-, C- és E-vitamin koncentrációja a sokszorosa bennük a nyers zöldségekének, de koncentrált formában vannak jelen az esszenciális zsírsavak, aminosavak és ásványi anyagok is. Épp ezért érdemes rendszeresen fogyasztani őket szendvicseinkben, salátáinkban, de csak akkor, ha betartjuk a velük kapcsolatos biztonsági szabályokat.
Felszerelés sem kell a termesztéshez
A friss csírák nevelése rendkívül egyszerű. Nincs hozzá szükség másra, mint egy befőttesüvegre, egy tüll- vagy gézdarabra és a csíráztatásra alkalmas magokra. Fontos, hogy a csíráztatáshoz és a mikrozöldek termelésére is kizárólag erre a célra árusított magot használjunk, a mezőgazdasági célú, csávázott, vegyszerrel kezelt vetőmagokat kerüljük el.
A befőttesüvegbe tegyünk egy evőkanálnyi magot (például búzát, retket, mustármagot, lenmagot, zsázsát stb.), és egy éjszakára, körülbelül 12 órára áztassuk be tiszta vízbe. Másnap rögzítsük a gézlapot a befőttesüveg szájára befőttesgumival, és öntsük le a vizet a magokról. Helyezzük el az üveget a szájával lefelé, és támasszuk meg ferdén, hogy a magok a gézlapon át szellőzhessenek, miközben a felesleges víz lecsöpög. Tegyük például egy tálca szélére vagy edényszárítóra világos, de közvetlen napfénytől védett helyen. Naponta kétszer, reggel és este öblítsük át a magokat és a kibújó csírákat: öntsünk friss vizet a gézlapon át az üvegbe, majd némi lötyögtetés után öntsük ki.
A bioboltokban kapható csíráztató tálban is termelhetünk csírákat. Ilyenkor fertőtlenítsük alaposan a csíratálat, és a felső részébe tegyük a kiválogatott, és egy éjszakára beáztatott magokat. Ezután naponta kétszer mossuk át őket. Átlagosan 4-5 nap alatt fejlődnek fogyaszthatóra. Akkor jó, ha friss növényi illatuk van, bármilyen rossz szag baktériumok és penész jelenlétére utalhat, ilyenkor a csírákat ne fogyasszuk el!
Biztonságosabbak a mikrozöldek
A mikrozöldek nem csírák, hanem apró, zöld növényi hajtások. Tiszta ültetőközegben nőnek, és csak a föld feletti, zöld részüket fogyasztjuk el – így sokkal kisebb az esélye, hogy baktériumokkal szennyeződjenek, ezért biztonságosabban fogyaszthatók mindenki számára. Néhány nappal többre van szükségük ahhoz, hogy ehető méretűre nőjenek. Az ízük viszont hihetetlenül friss, finom kiegészítői lehetnek a szendvicseknek, salátáknak.
A fiatal növénykék a kifejlett növények vitamintartalmának sokszorosát tartalmazzák, tele vannak antioxidáns hatású vegyületekkel, de rostforrásnak sem utolsók. A vörös és a lila káposzta esetében például akár 40-60-szoros is lehet a mikrozöld C-, K- és E-vitamin-tartalma a kifejlett zöldséghez képest.
Mire kell figyelni?
A csírázás nedves közegben megy végbe, így a csírákon egyes káros, például hányást, hasmenést okozó baktériumok is elszaporodnak. Az Egészségügyi Világszervezet a közepesen kockázatos növényi eredetű élelmiszerek csoportjába sorolta őket. Épp ezért várandósoknak, 5 éves kor alatti gyerekeknek, 60 éven felülieknek és legyengült immunrendszerű embereknek nem ajánlják a fogyasztásukat. Az egészséges felnőtteknek is alaposan meg kell mosniuk a csírákat, a boltban vásárolt dobozos termékeknek pedig ellenőrizni kell a frissességét és a lejárati idejét. Vannak olyanok is, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak, így nem ajánlatos megenni őket: ilyen például a burgonya, a paprika, a paradicsom csírája, de a lucerna és a hajdina csírájával is érdemes csínján bánni.
Saját ültetvény lépésről lépésre
- A mikrozöldek termesztéséhez tiszta táptalajra van szükség. Sima virágföld esetén fennállhat a fertőzésveszély, így a legjobb a kertészetekben kapható kókuszrost tégla. Ebből vágjunk vagy fűrészeljünk le egy darabot, és áztassuk vízbe, hogy megduzzadjon. Ekkor helyezzük egy házilag kilyuggatott műanyag tálcára, és ez alá tegyünk egy másik tálcát, amelyik majd felfogja az elfolyó vizet. Szórjuk rá az ültetőközegre a magokat, spricceljünk rájuk vizet, és fedjük le az egészet egy harmadik tálcával, hogy segítsük a csírázást. Mikrozöldek termelésére minden olyan mag alkalmas, amelyik csíráztatásra is jó. Népszerű például a brokkoli, a retek, a vörös káposzta, a mustár vagy a bazsalikom.
- 5-10 nap után a rendszeresen öntözött, növekvő növénykéket már érheti fény, ekkor tapasztaljuk, hogy a friss hajtások szépen kizöldülnek.
- 2-3 hét után a friss hajtásokat egyszerűen vágjuk le a föld fölött, és megmosás, szárítás után már tehetjük is őket a salátába vagy a szendvicsbe. Egyszerre csak annyi növényt arassunk le, amennyit el is fogyasztunk. A kókuszrost táptalajt ne használjuk fel még egyszer, hiszen a benne ragadt gyökerek rothadásnak indulhatnak.
A csírákhoz hasonlóan mikrozöldeket is egyre több helyen lehet kapni fogyasztásra készen, dobozban, de a saját mikrozöldneveléshez is több helyen vásárolhatunk készleteket, amelyek minden szükséges eszközt és magot tartalmaznak.
Fotó: FEKETE ZSUZSANNA, ADOBESTOCK
