Fiatal kora óta ismerem, különböző élethelyzetekben volt szerencsém látni őt. Munkában és munkán kívül. Jókedvűen és kevésbé jó hangulatban. Így aztán izgatottan vártam, mit tartogat számomra ez a mostani találkozás. Hogyan él, mi foglalkoztatja a kétgyerekes édesanyát, az ország egyik leghíresebb sztárját, Liptai Claudiát?
Úgy tereget, ahogy anyukája tanította
A legelső találkozásunkkor, a 90-es évek közepén még nem volt híres, de már akkor annyira egyedi és izgalmas volt a megjelenése, a nagy vörös hajzuhataga, a jellegzetes, kicsit karcos orgánuma, hogy azt gondoltam, ezt a pályakezdő színésznőt személyesen meg kell ismernem. Claudia akkor egy körfolyosós bérházban lakott a belvárosban. Az interjú közben az automata mosógép monoton zakatolása szűrődött be a nappaliba, és amikor lejárt a program, azonnal felpattant a kanapéról, a fürdőszobába sietett, és elkezdte kiteregetni a tiszta ruhákat. Akaratomon kívül így lettem szemtanúja a személyes dolgainak, többek között a csodálatos fehérneműinek.
„Anyukám tanított meg arra, hogy soha ne hagyjam a ruhákat a mosógépben, mert gyűrötten nehezebb kiteregetni, és később kivasalni” – szabadkozik most nevetve. – De tudod mit, bizonyos dolgokban én is olyan vagyok, mint az édesanyám volt. Amikor például főzök, szólok Pankának, hogy álljon mellém, és nézze meg, hogyan készítem a húslevest. Tudom, hogy tinilányként nincs mindenhez kedve, amit meg akarok mutatni neki, de hiszem, hogy egy napon nagy hasznát veszi. Éppúgy, mint én anyukám tanácsainak. Sokszor eszembe jut, bárcsak több mindent kérdeztem volna meg tőle. Sajnos már késő, nincs rá lehetőségem.”
Dolgozni szeretne az 50. születésnapján
„A férjemmel és Pankával szinte egyszerre van a születésnapunk. Én július 15-én, Panka 16-án, Ádám 17-én született. Nem tervezek családi bulit, nem akarok ünnepelni. Akkor leszek a legboldogabb, ha dolgozhatok az ötvenedik születésnapomon. Imádom a munkámat, és azt szeretném érezni, hogy hasznos vagyok”- mondja az évek óta a legértékesebb hírességek között szereplő színésznő-műsorvezető.
Sírni szinte mindig szabad
Ez nem egy elfogult interjú akar lenni, de elárulom, hogy nagyon szeretem Claudiában, hogy őszintén felvállalja az érzelmeit. És ha úgy érzi, sírnia kell, a könnyeit sem rejti el, csakhogy erősebb nőnek tűnjön.
„Szeretek szabad utat engedni az érzelmeimnek. Szerintem 13 perccel ezelőtt sírtam utoljára – árulja el nevetve. – Tudok sírni akkor is, ha öröm ér, nem csak akkor, ha bánat. Szerencsés vagyok, mert mindig olyan párjaim voltak, akik tudtak azonosulni az érzelmi ingadozásaimmal. A férjemmel, Ádámmal érzékeny emberek vagyunk. Azon is simán sírunk, amikor az éjszaka közepén benyitunk a kisfiunk, Marci szobájába, és látjuk édesen aludni. De akkor is kicsordult a könnyem, amikor Panka letette a KRESZ-vizsgát, mert rájöttem, hogy az én pici lányomból egy érett, felnőtt nő lett, aki egymaga képes autót vezetni. Nem is olyan rég még játékokkal volt tele a szobája…”
A lányát nem érdekli a színészet
Amikor Claudia annyi idős volt, mint a hamarosan 17 éves Gesztesi Panka, bizony nem volt könnyű dolga az édesanyjának, Ilonának.
„Pokolian zűrös tinédzser voltam. A rossz magaviseletem és a számtalan igazolatlan órám miatt kicsaptak a gimnáziumból, estin végeztem el. Nekem a színjátszás menekülő útvonal volt. Tartozhattam valahova, ahol megértették a szélsőséges érzelmi hullámzásaimat. Ott nem tartottak fura figurának, hanem elfogadták, hogy ilyen vagyok. Panka zárkózottabb, de egyben érettebb személyiség, mint amilyen kamaszként én voltam. Modellkedik, és érdekli a divat világa, de a színészet nem hozza lázba. Most még nem tudom, mivel szeretne foglalkozni, nemzetközi érettségire készül, és külföldi egyetemre jelentkezne. Kifejezetten szeret tanulni, a matematika az erőssége. A versenysportot, az aerobikot abbahagyta.”
Claudia azt mondja, mindent megtesz annak érdekében, hogy életképes, rendes embereket neveljen a gyerekeiből, de arra jött rá, hogy minden gyerek egy feneketlen kút, ha odafigyelésről van szó. „Sok könyvet olvastam erről a témáról. Azt írják, mi, szülők gyakran rosszul szeretjük a gyerekeinket. Én azt mondom: rengeteg szeretetet, figyelmet adok nekik, a legjobb anyjuk próbálok lenni, aztán majd lesz valami, a többi nem rajtam múlik. Csak reménykedni tudok, hogy boldog és elégedett felnőttek lesznek.”
Tíz kilóval soványabban
Két hónap múlva ötvenéves lesz, és még mindig képes lelkesen rajongani, többek között a brit királyi családért.
„Rajongásom tárgya elsősorban a királynő, II. Erzsébet volt. Tavaly nyáron kiutaztam Londonba, az uralkodásának platina évfordulójára. Az angolszász dolgok iránti lelkesedésemre találtam is némiképp magyarázatot. Megcsináltattam a géntérképemet, és kiderült, hogy az őseim révén 10%-ban angol vér csörgedezik az ereimben” – árulja el. Legyen bármennyire is angol, a britek nemzeti ételét, a fish and chipset (sült hal és sült krumpli) mostanában hanyagolja, és ez már észrevehető az alakján.
„Tíz kilót sikerült leadnom – mondja büszkén. – Reggelente egy órával előbb kelek, és egész napra elkészítem az egészséges ételeimet, amiket műanyag dobozokba teszek, és viszem magammal, így nem csábulok el a pékség kirakata előtt vagy a benzinkútnál egy szalámis szendvicsre. Többnyire zöldségeket, gyümölcsöket, sovány húsokat eszem. Kockára vágott sárgarépát, spárgát sonkával. Ezenkívül elkezdtem edzeni, most ismét nagyon fontos az erőnlétem.”
Azért is hozta formába magát, mert az önálló estjével, a Clauságokkal járja az ország kulturális központjait, művelődési házait. „Egyedül vagyok a színpadon, és azt szeretném, ha a közönség élvezné az előadást, és nem mellesleg csinosnak is látna. A műsoromban az életemről mesélek, amiben bőven volt sírás és nevetés. Nosztalgiára hajlamos vagyok, humoros formában, időutazásra is hívom a jelenlévőket. Szeretném, ha jól éreznék magukat, és úgy mennének haza, hogy érdemes volt egy estét eltölteni velem.”
Fotók: Borzi Vivien, Privát
