Címlapsztori Sztár

Piedone is Bujtort másolta: Az Ötvös Csöpi-filmek eddig sosem hallott kulisszatitkai

Negyvenöt éve, egy római találkozón gondolt először arra Bujtor István, hogy készít egy, az olasz Piedone-filmekhez hasonlító alkotást. Így született meg Ötvös Csöpi figurája, mely több mint négy évtized óta is töretlen sikernek örvend.

A Sándor Mátyás című sorozat felvételei miatt jutott el Bujtor István Rómába 1978-ban. A filmgyár egyik szomszédos stúdiójában éppen Bud Spencer forgatott, és Bujtor, aki idehaza a legtöbbször szinkronizálta az olasz sztárt, bemutatkozott neki.

„Ő a szomszéd műteremben forgatott, és összehoztak minket – emlékezett vissza. – Akkor mondta, hogy milyen jó ilyen filmet csinálni. Szinkronizálni is élvezet lehet, de miért nem csináltok ti is ilyet? Nagydarab embernek itt vagy te, szép táj, jópofa benyögések, pofonok vér nélkül és a kisgyerek mindenképpen nagyon fontos, akárcsak a happy end. És kész is a film.”

Hol a Pogány Madonna?

Mivel Bujtor imádta a Balaton-felvidéket, gyerekként is sokat nyaralt a magyar tengernél, ráadásul a hobbija a  vitorlázás volt, sőt hatszoros magyar bajnoknak vallhatta magát, nem volt kérdés, hogy a film a tó körül játszódik.

„Szerettem volna megmutatni a mozinézőknek vízközépről a tihanyi apátságot, hogy hogy néz ki a vízről Szigliget, a füredi lankák, a somogyi part, egy napkelte Kenese felett. Szerettem volna megmutatni a vitorlások életét, egy versenyt és egyáltalán a vizet, a szelet, a hullámokat. Lassan körvonalazódott egy krimiszerűség, A Pogány Madonna.”

Az Ötvös Csöpi-filmek közül az elsőt 1980-ban forgatták, egy évvel később májusban mutatták be a mozik, és 1,2 millióan látták. Elképesztően hamar, három hét alatt forgatták le. Egy nap négy-öt jelenetet is felvettek, egy óra jutott egyre, azaz sikerülnie kellett elsőre. Ezért is szerepel rengeteg eredeti hang a filmben. A tömegjelentekben helyi lakosok is szerepeltek, akik pár száz forintot kaptak a munkáért, no meg az élményt. Máig emlegetik, hogy A Pogány Madonna bemutatása után a tihanyi apátság múzeumában mindenki a szobrot akarta megnézni. A teremőrök nem győzték magyarázni, hogy ilyen szobruk nincs. Később aztán odakerült a filmes díszlet. És azt is beszélik még, hogy az egyik autós ütközés akkorát szólt a Tihanyi-félszigeten, hogy Siófokról áttelefonáltak, mi robbant fel az északi parton.

Piedone lemásolta

„Bud Spencer látta a filmemet, sőt még át is vett tőlem egy poént – mondta Bujtor. – Arról a jelenetről van szó, amelyben megfogok egy rosszfiút, bedobom a kuglibábuk közé, ő persze ordít, mint a sakál, de csak addig, amíg egy golyót hátulról a lábai közé nem gurítok. Onnantól ugyanis magas hangon sipákol. Ezt a geget Pie­done is elsütötte később.”

Szentként tisztelték

Ötvös Csöpi és a Kern András által alakított Kardos doki nyomozása akkora siker volt, hogy rögtön elkészült a második rész, a Csak semmi pánik. Az 1982-ben bemutatott rabló-pandúr sztori zenéjét Bujtor testvére, Fren­reisz Károly szerezte.

Akkor már mindenki tudta, hogy Bujtor egy-két kivételtől eltekintve soha nem használ kaszkadőröket. Hogy a pofon hangjait egy, a szinkronstú­dióban fellógatott fél disznó püfölésével szerzik. Sőt, kiszivárgott a forgatások helyszíne, amit elleptek a rajongók, még külföldiek is, hiszen A Pogány Madonna Nyugaton is óriási siker volt.

Bujtor István az összetört Pogány Madonna-szoborral

„Mikor Füreden mentünk, mint egy szentet, úgy tisztelték – emlékezett vissza Gór Nagy Mária, aki Zsuzsát alakította a filmben. – Turistabuszokkal jöttek a német női rajongók! Imádták, talán az alkata miatt is, de puszta tehetsége, humora, bája is volt.” Azt azonban akkoriban kevesen tudták, hogy a Csak semmi pánikban felrobbantott Mercedes Reviczky Gábor színművész tulajdona volt.

A valódi neve Tibor volt

A széria harmadik részét, Az elvarázsolt dollárt, melyben pénzhamisítók után nyomoznak, 1986-ban mutatták be, több évtized után ez volt az első mozi, melyet nem állami támogatásból forgattak. Ebben a filmben derült ki, hogy Ötvös Csöpi valódi neve Tibor. A film egyik jelenetében a szereplők megemlékeznek az első két részben Matuskát alakító, 1984-be elhunyt Bánhidi Lászlóról. Amikor Csöpi emberei összejönnek, megkérdezi, hogy miért nincs itt Matuska. Purci úr mondja meg neki, hogy „igazoltan távol van”, mivel meghalt.

A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba volt, mely 1991-ben Magyarországon a legnézettebb film lett, és az első, melynek egyes jeleneteit külföldön, Athénban és Münchenben forgatták. Bujtor precizitására jellemző, hogy a Ricsit játszó Tuza Bálint úgy kaphatta meg a szerepet, ha el tudja lopni a színész óráját. Sikerült neki. A film ikonikus alakja Bögyös Maca volt, akit Kopekin Györgyi alakított. Ő szülői engedéllyel már 16 évesen vállalt aktmodellkedést, köszönhetően extrém méretű melleinek. A Hamis a baba után idehaza nem forgatott, ugyanis felfedezte a német pornóipar, ahol Geor­gina Lempkin művésznéven szerepelt. Ezt a munkát jó ideje abbahagyta, ma 55 éves, két gyermek édesanyja és Németországban él.

A Kern András színészt helyettesítő dublőr vízbe esik

Bakiparádé

Aki figyelmesen nézi az Ötvös-filmeket, észrevehet pár bakit. Az egyikben Ötvös Csöpi azt mondja Kardosnak: „Kösd be a cipőfűződet, mert az egész testületre nézve snassz lenne, ha hasra esnél!” Ám Kardos doktor belebújós cipőt visel. A másik, amikor egy teremőr holttestét a rendőrök körberajzolják, ám később az áldozat magához tért a kórházban. Bujtor István egyik üldözési jelenetében is akad hiba. A színészt nem engedték a kötélhágcsón lógni a helikopterről, itt kaszkadőr helyettesítette. A közeli jeleneteknél Bujtor egy darus kocsiról lelógatott kötélhágcsón kapaszkodik, miközben a haja meg sem rebben a „menetszélben”.

Az elvarázsolt dollár

Szöveg: Szabó Csaba

Fotó: Baldóczy Csaba, Inkey Alice, Mti, Gettyimages, Archív