Ismert tény, hogy a gyermekvállalás ideje egyre inkább kitolódik, a nőknél a változókor azonban eddig élesen meghúzta a szülés korhatárát. Tavaly év végén azonban bejárta a világsajtót a hír, hogy egy magyar hölgy Londonban a lánya és veje babáját hozta világra dajkaanyaként. De a föld minden táján akadnak, akik 60 felett vállalkoznak a babavárás szép, mégis embert próbáló kalandjára.
A lányának akart így segíteni
A magyar Epres Ilona csaknem 60 évesen, Londonban hozta világra Danikát, a saját unokáját: a baba biológiai szülei ugyanis Ilona lánya és veje. A magyar hölgy ezzel világrekorder lett, az első és a mostani, ötödik szülése között ugyanis 43 év telt el. Ilona lánya többször is próbálkozott lombikprogrammal, sajnos sikertelenül. Ilona orvosa vetette fel az ötletet: miért nem hordja ki ő a babát? Itthon az életkorára hivatkozva nem engedélyezték ezt, Angliában azonban nem volt akadálya. A nagymama hivatalosan lemond a gyermekről, hogy lánya örökbe fogadja, és így papíron is az édesanyjává váljon.
Ahol szégyen a gyermektelenség
Több olyan 60 feletti kismama is van, aki nem felnőtt gyermekén szeretne segíteni, hanem maga akar édesanyává válni. Egy ugandai hölgy, Safina Namukwaya például lombikeljárással esett teherbe, és 2023 végén ikreknek adott életet. 2020-ban már született egy kislánya hasonló beavatkozással.
Az idősebbek gyerekvállalása azokban az országokban különösen gyakori, ahol a gyermektelenség miatt megbélyegezhetik a nőt. A csúcstartók többsége Indiában él, ahol a 70 körül is próbálkozó szülők gyakran mindenüket pénzzé teszik, hogy kifizessék költségeket. A legidősebb egy Erramatti Mangamma nevű hölgy, aki 73 évesen szült ikreket, férjét azonban nem sokkal később elvesztette. A rekorderek listáján más indiai hölgyek is találhatók, például a szülésekor 72 éves Daljinder Kaur vagy a 69 éves Rajo Devi Lohan.
A szomszédunkban is volt rá példa
A jóléti államokban sem ismeretlen, hogy valaki a 60-hoz közeledve, vagy azon is túl vállaljon gyermeket. Sokan közülük épp az előbb már emlegetett indiai klinikákon, donortól származó petesejttel próbálkoznak a fogantatással. Egyes források szerint az ázsiai országban közel 20 ezer termékenységi klinika működik. Itt ültették be a donor petesejtből és hímivarsejtből származó embriót például az akkor 58 éves ausztrál Carolyn Ness méhébe is, aki egyedülálló anyaként neveli kisfiát. Az amerikai Frieda Birnbaum afrikai klinikán kapott donorsejtekből származó embriót, és 60 évesen szülte meg ikreit – ezt azóta is élete legjobb döntésének tartja. 2005-ben egy román tanárnő, Adriana Iliescu története keltett feltűnést, aki 67 évesen vállalt gyermeket.
Hogyan lehetséges?
Laikus fejjel nehéz elképzelni, hogy egy nő szervezete a menopauzán túl hogyan lehet alkalmas a várandósságra. Szakértőnk, dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász szakorvos, meddőségi specialista is arra figyelmeztet, hogy az extrémen késői gyermekvállalásnak és az ezt segítő kezeléseknek komoly kockázatai vannak.
„Az elfogyott petesejteket nem lehet pótolni, így saját petesejttel ebben az életkorban már lehetetlen teherbe esni. 45 feletti pácienseknél a donor petesejt vezethet a megoldáshoz – magyarázza a szakértő. – Ám nem csak ez okoz nehézséget. Amikor egy nő átesik a menopauzán, nem épül fel szabályos, az embriót befogadni képes méhnyálkahártya, maga a méh is kisebb, a fala rugalmatlanabb lesz, a kiürült petefészkek összeesnek. A méhnyálkahártya felépülését lehet támogatni hormonkezeléssel, ez azonban legalább 3-6 hónap folyamatos hormonszedést jelent, méghozzá nagy adagokat. Mindez később növelheti bizonyos daganatok, például a petefészek-, a méhtest- és az emlőrák kockázatát.”
A szülész-nőgyógyász szakértő azt is kifejti: 55 éves kor felett még donor petesejttel és az intenzív hormonkezeléssel is viszonylag kicsi a sikeres várandósság esélye. Ha viszont sikerült a beültetés, akkor további hormonkezelés szükséges ahhoz, hogy a terhesség eljusson a 12-13. hétig, amikor a méhlepény veszi át a hormontermelő szerepet. De még ilyenkor is lehetnek problémák: a várandósság ugyanis megterheli a szívet, az érrendszert és az egész szervezetet – még fiatal korban is, egy idősödő szervezet számára pedig különösen nagy megpróbáltatást jelent. Így nagyobb a várandósság alatti cukorbetegség, a terhességi magas vérnyomás és az ebből vagy a méh rugalmatlanságából fakadó koraszülés kockázata is. Persze az idős kismama egyéni egészségi állapota sokat nyom a latban, de Imre Ruben világossá teszi: orvosi szempontból mindenkit lebeszélne arról, hogy hatvan felett hordja ki a gyermekét.
50 éven túl, természetes úton
Mindezek ellenére sok történetet ismerünk arról, amikor egy régi, falusi nagycsaládban az édesanya túl az ötvenen esett teherbe a sokadik gyermekével. Abban az időben még szó sem lehetett hormonkezelésről, mesterséges megtermékenyítésről – hogyan történhetett hát? Dr. Imre Ruben szerint ennek a gyermekszülések számához van köze.
„Minél több gyermeket szül egy nő, annál tovább maradhat fogamzóképes. Így eshetett valaki teherbe akár 52-53 évesen is a hetedik, nyolcadik gyermekével” – mondja szakértőnk. Hozzátéve: ezek a hölgyek nem voltak túl a menopauzán, ezért jöhetett létre a várandósság a saját petesejtjükkel, még akkor is, ha ennek a statisztikai valószínűsége egyébként igen csekély. A kelet-kínai Santung tartományban, 2019-ben egy 67 éves asszony fordult orvoshoz változókori tünetekkel, amikor kiderült, hogy várandós. Koraszülöttként világra jött, ám hamar felépült a babája, aki a Tience (azaz „Az ég adománya”) nevet kapta, és állítólag természetes úton fogant. Ha ez bizonyítást nyer, a rekordok könyvébe is bekerülhet, második helyre szorítva ezzel azt a brit asszonyt, aki 1997-ben, 59 éves korában adott életet természetes úton fogant gyermekének.
Fotó: Profimedia, Adobestock, privát
