Amikor az evolúció megalkotta a fogazatunkat, csupán 40-50 évre tervezett – ahogyan azt az ősemberek sorsa diktálta. A várható élettartam szerencsére sokat nőtt azóta, ám fogaink ezt nem követték. Éppen ezért nem célszerű elkerülni a fogászati vizsgálatokat. Fiatalabb korban a konzerváló, idősebbként pedig a fogpótló kezelések válnak fontossá. „Közülük a legkorszerűbb eljárás a fogászati implantáció, amelynek során testbarát, titán műgyökeret ültetnek be az állkapocsba, amire aztán felépítik magát a műfogat” – mondja szakértőnk, dr. Ferentzi Balázs, a Flórián Dental vezető fogorvosa.
Komoly kivizsgálás szükséges
„A fogászati implantátumokat általában két dologra használjuk: egy-két fog hiányát pótoljuk velük, vagy nagyobb hiányok esetén ezekhez rögzítjük a szükséges fix vagy kivehető protéziseket” – magyarázza szakértőnk. – „A kettő-négy implantátummal megtámogatott kivehető fogsor majdnem olyan erős és kényelmes, mint a fix, teljes életet lehet élni vele. Arról nem is beszélve, hogy sokkal gazdaságosabb, mint sok implantátumot egyenként beültetni. Éppen ezért, ha nagy a hézag, amit pótolni kell, ezt a megoldást szoktam ajánlani. Az implantátum behelyezését minden esetben részletes kivizsgálásnak kell megelőznie. CBCT-röntgennel kell meggyőződnünk arról, hogy a páciens állcsontja, ínye alkalmas-e a műgyökér beépítésére, és alaposan tájékozódnunk kell az aktuális egészségi állapotáról is. Ha mindent rendben találunk, elvégezzük a beavatkozást, ám vannak esetek, amikor a kezelés előtt vagy annak részeként csontpótló eljárást kell alkalmaznunk.”
Csak szájsebészhez forduljunk!
Dr. Ferentzi Balázs arra figyelmeztet: nagyon fontos, hogy az implantátum beültetését gyakorlott szájsebésszel végeztessük. Vannak általános fogorvosok is, akik bizonyos gyártók által szervezett tanfolyamok nyomán jogosultak az implantátumok készítésére. Az általuk kínált szolgáltatások gyakran árban is kedvezőbbek. „Nem kétlem, hogy ezek a kollégák alaposan megtanulják a technikát, hiszen nem véletlenül kapnak a jogosultságról papírt, azonban ha bármilyen egyéni, műtéti komplikáció lép fel, nem tudnak olyan felkészülten reagálni, mint egy szakvizsgázott, gyakorlott szájsebész. Az is fontos, hogy az implantátum anyagát tekintve csakis tiszta titánium lehet, mert a magyar egészségügy ezt ismeri el. Ez abban az esetben válhat különösen fontossá, ha egy sikertelen fogpótlás ügye bíróságra kerül. Összegezve a legfontosabb: már a fogászati recepcióst kérdezzük meg, szájsebész végzi-e náluk a beavatkozást és titánimplantátumot használnak-e” – tanácsolja a szakember.
Nem olyan fájdalmas, mint gondolnánk
A kezeléstől sokan azért tartanak, mert mélyen az íny alatt, az állcsontot érinti. Ez elsőre talán brutálisan hangzik, ám egyáltalán nem fájdalmas. „Egy implantátumbeültetés sokkal kevesebb kellemetlenséggel jár, mint egy foghúzás, hiszen gyulladásmentes közegben dolgozunk, nem marad a nyomán üreg és nyílt seb. A kezelt területet alaposan elérzéstelenítjük, a fúrás sem okoz kínzó érzést. Az utógyógyulás általában még csontpótló alkalmazása esetén is egy-másfél hét alatt lezajlik. Ilyenkor előfordulhat az állkapcson lilás duzzanat, némi dagadás, de ez normálisnak tekinthető. Az implantátum három hónap alatt épül be, ekkor kerül fel rá maga a műfog” – magyarázza a doktor úr. Majd hozzáteszi: nagyon ritka, hogy valakinek a szervezete kilöki a műgyökeret. Ha ez mégis előfordul, akkor általában a beépített termék a hibás – ilyenkor a gyártó kicseréli, és a rendelőben újra behelyezik.
Csak különleges esetben támogatják
A fogászati implantátumokat nem támogatja az állami egészségbiztosítás. Csupán egyes, szélsőséges esetekben van mód támogatott kezelésre. Például akkor, ha valaki daganatos betegségből fakadóan állcsontpótlásra szorul – ilyenkor egyedi elbírálás alapján megítélhető egy bizonyos összeg a műgyökér-beépítésre és fogpótlásra. Az implantátumokat, speciális hidakat és koronákat magukba foglaló kezelések ára általában nyolcszázezer és hárommillió forint között mozog, ami a legtöbb aktív keresőnek és nyugdíjasnak is hatalmas terhet jelent. Hosszú távon az önkéntes egészségpénztárak jelenthetnek megoldást erre.
Amikor várni kell
Vannak esetek, amikor a fogászati implantációt nem szabad elvégezni. Ilyen például az, amikor a páciensnél kezeletlen cukorbetegség áll fenn, vagy ha valaki csontritkulás elleni kezelést kapott – ez után 5 évig nem lehet műgyökeret beültetni. Korábbi tumor esetén feji vagy nyaki sugárkezelés után is minimum egy évet várni kell, és óvatosnak kell lenni a döntésnél akkor is, ha valaki autoimmun betegségben szenved, amire az immunrendszeri folyamatokat gátló gyógyszert szed.
Hármas és hatos: a legfontosabbak
A rágás során mind alul-felül, mind jobbra-balra a „hármas” és a „hatos”, vagyis középről számolva a harmadik és a hatodik fogunk kapja a legnagyobb terhelést. Ráadásul a „hatosok” gyakran már nagyon korán, 5-6 éves korban kinőnek. A szülők gyakran tejfognak hiszik őket, így általában a gyerek fogváltásáig, 8-9 éves koráig nem is fordítanak különösebb figyelmet az ápolásukra. Ez az oka annak, hogy ezek a fogak idejekorán elhasználódnak és harmincas, negyvenes éveink közepére sokszor menthetetlenné válnak. Ha pedig menniük kell, nagyon fontos, hogy implantátumok kerüljenek a helyükre. Statikai szempontból ugyanis a hármas és a hatos fog az a két oszlop, amelyik segít megőrizni a fogsor megfelelő tartását, elhelyezkedését. Egyéb pótlások esetén pedig – hidaknál, koronáknál – rájuk lehet majd alapozni.
Gondos ápolást igényel
A technikailag megfelelően behelyezett, a szervezet által befogadott implantátumok évtizedekig képesek hibátlanul szolgálni bennünket, azonban az így létrehozott fogak tisztítására alaposabban oda kell figyelni – különösen a normál fogénál vékonyabb fognyak esetében. A rögzített áthidalásokat érdemes szájzuhannyal, híd alá befűzhető speciális fogselyemmel, ínyregeneráló zselével is tisztítani, ápolni.
Fotó: Getty Images
