A szervezetünkben lévő vas kétharmada a vörösvérsejtek oxigénszállításában részt vevő hemoglobinban található. A vérszegénység (anémia) nyolcvan százalékban a vashiány következménye, ennek oka, hogy ha a szervezetben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű vas, akkor csökken a szövetek oxigénellátását biztosító egészséges vörösvértestek száma. Egy amerikai kutatás szerint az emberek harmada szenved vashiányos vérszegénységben. Ez a kór a nőknél négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Ezenkívül a vas számos enzimfehérje alkotórésze, amely szükséges az agy, az izmok és az immunrendszer működéséhez is. Éppen ezért fontos, hogy megpróbáljuk pótolni, amennyiben kialakult a hiány.
„A vashiány számos egészségügyi probléma kiváltója lehet, mivel azonban a tünetei igen sokrétűek és nem mindig specifikusak, így a felismerése sem egyszerű. Jellemzően gyengeség, fáradékonyság, a terhelhetőség csökkenése, fejfájás, szédülés, szívdobogás érzet, hajhullás, nyelészavar képében jelentkezhet” – magyarázza dr. Virág Zsolt, a Mária Medical belgyógyász szakorvosa.
Mennyire van szükségünk?
A felnőtt ember napi vasszükséglete 8 milligramm (fogamzó képes nőknek ennek több mint a duplája, terheseknek majdnem négyszerese). A szervezetünk számára esszenciális szükségletű vashoz nagyrészt állati, fehérjéhez kötött, részben növényi eredetű táplálék fogyasztásával jutunk hozzá.
„A szervezetünkben lévő vasat, sok más alkotóelemmel ellentétben, sem a vese, sem a máj nem választja ki, hanem újrahasznosul. Éppen ezért hiányállapot fokozott igény vagy fokozott vesztés, illetve csökkent bevitel vagy felszívódás esetén alakulhat ki” – mondja Virág doktor.
Mi okozhat hiányállapotot?
Fokozott igényről beszélünk, vagyis több vasra van szükség terhesség és szoptatás alatt, gyors növekedés időszakában, illetve megerőltető fizikai munka és sport esetén.
Fokozott vérveszteséget jelent fogamzásképes nőknél a menstruáció, illetve minden olyan betegség okozhatja, amely vérvesztéssel jár. „Ezek leggyakrabban emésztőszervi betegségek, mint például a gyomor és a nyombél gyulladásos és fekélyes betegségei, a vastagbél jó- és rosszindulatú daganatai, valamint a vékonybél és a vastagbél gyulladásos betegségei. Ritkábban a vese és húgyutak gyulladásos és daganatos betegségei, illetve fül-orr-gégészeti és légúti betegségek is járhatnak fokozott vasvesztéssel” – magyarázza a szakember.
Vashiányhoz vezethet továbbá a csökkent vasbevitel, például vegetáriánus vagy vegán étrend esetén.
Gondot jelenthet még, ha a bevitel ugyan megvan, de a vas nem tud felszívódni a szervezetben. A vas felszívódását csökkenthetik egyes élelmiszerek alkotóelemei, mint például fitinsavak vagy polifenolok, a kálcium és sói. De felszívódási zavart okozhatnak a gyomor és a vékonybél betegségei, műtét utáni állapotai is.
Mit tehetünk ellene?
Az első lépés, hogy megtudjuk, a tüneteket valóban vashiány okozza-e, ezt egy vérvétellel könnyedén kideríthetjük.
„Ha vashiányt észlelünk, és ez be is bizonyosodott, mindig javasolt átgondolni, mi állhat a hátterében – mondja Virág Zsolt. – Egy nagyon egyszerű, a szervezet számára egyáltalán nem megterhelő székletvér-vizsgálattal kizárhatjuk az emésztőtraktusból származó vérzés lehetőségét. Pozitív esetben természetesen további vizsgálatokkal ki kell deríteni a vérvesztést okozó betegséget. Negatív esetben a ritkább húgyuti vérvesztés kizárható egy vizeletvizsgálat keretében. Ezek után át kell gondolni a táplálkozási, felszívódási zavarok lehetőségeit.”
Hogyan pótolhatjuk?
A kezelés a megelőzéssel kezdődik. Ha valakinél magasabb a vashiány kialakulásának esélye, akkor érdemes gondoskodnia a többletbevitelről. Ez igaz a növekedésben lévő gyerekre, a nőkre, illetve az olyan lánygyerekekre, akik épp elkezdtek menstruálni, ezért vasigényük ugrásszerűen megnő, a kismamákra és az olyan gyógyszerek fogyasztóira, akiknél problémás lehet a vas felszívódása. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik olyan diétát folytatnak, melynél elégtelen lehet a vasbevitel vagy problémás a felszívódás. Ha már tudjuk a vashiány okát, optimális esetben szüntessük meg azt, illetve pótoljuk a hiányzó vasat.
A vas pótlása céljából javasolt egyrészt magas vastartalmú élelmiszerek fogyasztása. Ezek a máj, a hús, a tej, a tojás, a hüvelyesek, a leveles zöldségek, a diófélék és a magvak, de mindezek mellett a vas felszívódását segítő C- és B-vitaminok bevitelét is fokozni kell. Illetve a vashiány mértékétől függően szájon és/vagy parenterálisan gyógyszer formájában is lehet vasat pótolni.
„Nagyon fontos, hogy csak klinikai tünetek alapján soha ne kezdjünk gyógyszeres vaspótlásba, mert a túlzott vasbevitel ugyanolyan káros lehet, mint a tartós vashiány. Csak laborvizsgálattal is igazolt esetben kezdjünk gyógyszeres kezelést, melynek eredményességét szintén laborvizsgálat keretében javasolt ellenőrizni. Ebben a háziorvos tud segíteni” – figyelmeztet szakértőnk.
Szöveg: Kovács Vera • Fotó: Adobestock
