Érdeklődni szeretnék, igaz-e, hogy a homoktövis kétévente terem? Próbáltam utánanézni könyvekben és az interneten, de sehol nem találtam erről semmit. Előre is köszönöm a segítségét, és további jó munkát kívánok – írta és kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
Fontos megjegyeznünk még az elején, hogy a homoktövis csak az érett, egyéves vesszőkön virágzik, majd terem. A rejtély kulcsa tehát a termesztéstechnológiában rejlik, melynek alapja a fajta. Vannak olyan fajták, amelyek gépi betakarításra alkalmasak, és vannak, melyek nem. A gépi betakarítás egyfajta rázógéppel történik, ekkor nem kell levágni a növényről a termést tartó vesszőket, csak ritkító, megújító metszést alkalmazni. Így ezeken a fajtákon jövőre is várható termés.
A másik csapatban játszó fajták vesszői viszont a terméssel együtt levágásra kerülnek, így ezek az első évben hajtásrendszert fejlesztenek, melyen csak a rákövetkező esztendőben várható értékelhető mennyiségű termés. Itt a levágott vesszőket fagyasztják, majd a termést lerázzák róluk, és különféle módszerekkel megtisztítják a lomb-, valamint vesszőmaradványoktól, még a felhasználás előtt. Erre csak olyan fajták alkalmasak, melyek hajtásnövekedése és megújuló képessége lehetővé teszi a technológia alkalmazását. Házikertben könnyen beosztható, hogy például három növényből az egyiken mindig legyen termés.
Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Származása, elterjedése
Fő elterjedési területe Ázsia. A Kárpát-medencében egyetlen faja, a Hippophae rhamnoides őshonos, pontosabban annak egyik alfaja, a subsp. carpatica Rousi.[2]
Az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő. Hazánkban is honos. Régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.
A tőfaj Európa- és Ázsia-szerte a tengerpartokon, homokdűnéken, sziklákon, az időszakos folyómedrekben és folyóvölgyekben, hegyvidékeken található. Az alfaj a Szigetközben, a Szentendrei-szigeten, Békás- és Káposztásmegyeren, valamint Örkény közelében fordul elő, de igen gyakran ültetik talajmegkötésre és díszcserjének is. A talaj iránt nem igényes, a rossz, száraz sós talajokon, márgán, agyagos kőmálladékon is megél. A telet jól viseli, a fagyok nem károsítják.
fotó: fotolia
