Címlapsztori Sztár

Profi hasonmás lehetett volna Csőre Gábor édesapja: „Azt hitték, ő Hofi Géza”

A színész édesapja már gyerekként akkora hóhányó volt, hogy a falubeli gyerekeknek bemesélte, hogy Pápa városának templomtornyai már Amerikához tartoznak.

A cikk eredetileg 2013-ban jelent meg a Meglepetés magazinban. Akkor arról kérdeztük a színészt, hogy mit tesz másként, vagy éppen ugyanúgy, mint édesapja, Tibor az ő korában.

Kőművesként kezdte

„Édesapám Vaszar községből származik. A szülei földművesek voltak, de ő nem akarta ezt csinálni, ezért 15 évesen felköltözött a fővárosba. Kezdetben kőműves és burkoló volt, később oktató, majd tanfelügyelő lett. A szakiskolákat járta, és segített a tanároknak és a diákoknak, hogy jobban megtanítsák és megtanulják a kőművesszakmát.”

Kire hasonlítanak?

„Amikor apám a negyvenes éveiben járt, mint most én, nagyon hasonlított Hofi Gézára. Azokba az iskolákba, ahová tanfelügyelőként ellátogatott, gyakran azt hitték a diákok, hogy a legendás humorista érkezett hozzájuk. Érdekes, de Sándor György is mondta, hogy hasonlítok a fiatal Hofira, és kihasználhatnám ezt a dolgot. De én sosem akartam Hofi-hasonmásként szerepelni.”

„A szüleim 45 éve élnek házasságban, két gyerekük van: az öcsém, Csaba és jómagam. Én 16. éve élek házasságban, két gyerekünk született: Csenge Sára és Bendegúz Benjamin.”

Csőre Gábor édesapja, Tibor

„Élelmes volt világéletében”

„Apám híresen nagy hóhányó volt. Megtalálta a módját, hogyan tegyen szert egy kis extra bevételre. Már gyerekként pénzt szedett azért, hogy megmutassa a falubeli gyerekeknek »Amerikát«. Kivitte a játszótársait Vaszar határába, felmásztak a szénaboglya tetejére, és azt mondta nekik: »Látjátok ott a távolban azokat a templomtornyokat? Na, az már Amerika!« A valóságban a tíz kilométerrel arrébb fekvő pápai tornyot mutogatta nekik.”

„Boldogan veteményezünk”

„Apám vidéken töltötte a gyerekkorát, így érthető a föld iránti szeretete. Rendszeresen ültet és kertészkedik. Én Budapesten nőttem fel, de ahogy idősödöm, egyre inkább szeretem a földet, a természetet. Nekem is van egy kis konyhakertem. Nincs annál jobb, mint amikor a saját termesztésű paprikát vagy paradicsomot eszi az ember reggelire.”

Fotó: archív