Tapasztalt, a terepet jól ismerő túrázók bolyongtak napokat az Urál-hegység kijelölt turista-útvonalain, és amikor a keresésükre indult mentőcsapat végre felfedezte őket, állították, hogy csupán néhány órára veszhetett nyomuk. Azt viszont mindannyian furcsállták, hogy különös kalandjuk idején sem a telefonjaik, sem a GPS-helymeghatározójuk nem működött. A karóráik pedig az ő igazukat bizonyították: mintha valóban csak egy kis időre tévedtek volna el.
Egy perc alatt máshol voltak
Még inkább meglepte a kirándulókat, hogy a megszokott turistajelölések egyszer csak eltűntek, és az ösvények és csapások helyén mintha egyik pillanatról a másikra áthatolhatatlan, sűrű rengeteg nőtt volna. Semmilyen tájékozódási pontot nem találtak.
„Vannak helyek, ahol az emberi agy normális működését bizonyos erők akadályozzák, szinte lehetetlenné teszik – magyarázza lapunk ezoterikus szakértője. – Belép egy észlelhetetlen energiamezőbe, ahol nem működik a telefon, a rádió adó-vevő és a GPS sem. Ami pedig még komolyabb baj, hogy ilyenkor az emberi szellem és test is átáll egy másik működési szintre. Ugyanez történik, amikor valaki meghal: a lélek is kilép a testből, és átmegy egy másik dimenzióba, ahol – a klinikai halál állapotából visszatértek beszámolója szerint – nincs tér és idő. Az Urálhoz hasonló helyeken is ez történik, a különbség azonban az, hogy itt a tér és az idő működik, csak éppen másképp, mint a való életben.”
Nem beszélnek az elátkozott helyről
A szakértő szerint egy ilyen hely egy másik dimenzióval összekötött létsík, ám közel sem pozitív energiák dolgoznak itt.
„Egy ördögi, démoni erőkkel bíró dimenzió, ami egyáltalán nem mondható jónak. Eddig ugyanis senki nem nyilatkozott pozitív benyomásokról, annál inkább félelmekről. Nem véletlen, hogy az ilyen területek szinte kivétel nélkül néptelenek maradnak, a környékén élők szerint elátkozott helyek, és még beszélni is félnek róla, nemhogy odamenjenek.”
Ilyen elátkozott helyek szinte minden országban vannak, a legtöbb olyan területen, ahol valamilyen nagyon negatív esemény történt. Jó példa erre azoknak a szigeteknek a története, amelyet évszázadokkal ezelőtt karanténnak használtak: itt különítették el azokat, akik fertőző, halálos betegségben szenvedtek, és bizony gyakran sorsára hagyták őket.
De ugyanilyen negatív energiák otthona Japánban az Aokigahara-erdő, amelyet az öngyilkosok erdejeként emlegetnek. Már azelőtt démoni erőkkel ruházták fel, míg nem terjedt el a történet, miszerint minden évben emberek százai vetnek itt véget az életüknek. Nem csoda hát, hogy ezeket is a helyiek olyan területként tartják számon, amit érdemes jó messzire elkerülni. Bár turisták ezreit vonzzák évente.
Átjáró két lét között
Az Urál-hegység területén azonban nem ez volt az első megmagyarázhatatlan eset. Ráadásul, az évtizedekkel ezelőtti, úgynevezett Dyatlov-rejtély érintettjei nem voltak olyan szerencsések, mint a most eltűnt, majd megkerült túrázók.
1959-ben Igor Alexejevics Dyatlov kilenc társával együtt egy kétszáz kilométeres túrára indult az Urál-hegységben. Naplótöredékekből és fényképekből rekonstruálták, hogy egy héttel később már nem éltek. Kivéve egy szerencsést, aki betegsége miatt visszafordult még a túra elején. A megtalált holttesteken döbbenetes sérülések voltak. Például úgy törtek csontjaik, mozdultak el szerveik, hogy külsérelmi nyom nem látszott rajtuk.
Ráadásul a normálisnál jóval magasabb radioaktivitást mértek testükön, és több szemtanú állította: abban az időben különös fények táncoltak az Urál felett. A mai napig vannak, akik úgy gondolják, hogy földönkívüliek fogságába estek, és azok kísérleteztek rajtuk. Egy későbbi felfedezés, az úgynevezett Uráli domborzati kőlapok is ismeretlen intelligenciák jelenlétét támasztják alá. Több millió éves kőlapokat találtak, amelyekre – valamilyen ismeretlen technikával – felvésték az Urál-hegység hajszálpontos háromdimenziós domborzati térképét.
„Sokan állítják, az Urál-hegységben egy olyan törés van a földkéregben, amely átjáró egy másik világba. Egy olyanba, ahol az ember a legfejletlenebb szinten maximum játékszere lehet a démoni erőknek. Olyan hatalomnak, melynek valódi mibenlétéről csak feltételezéseink vannak.”
Fotó: pexels
