Sztár

Korhatártalanul Endrei Judittal: Önfeledt pillanatokat!

Ma reggel tipikus téli időben gyalogoltam, hideg is volt, minden szürkeségbe burkolózott. És akkor hirtelen egy kicsi kék madár repült el, szinte az orromat súrolta. Egyszer régen láttam már itt a Duna-parton, akkor be is azonosítottam, jégmadár. A feje búbja, tarkója, háta és farka gyönyörű, csillogó kék, a hasa pedig rozsdaszínű.

Nekem „ő” a boldogság kék madara. Most is próbáltam lefotózni, de gyorsabb volt, egy pillanat alatt tovarebbent. Tulajdonképpen valahogy a boldogsággal is így vagyunk, a legtöbbször csak rövid ideig, olykor csak pillanatokig érezzük. Pedig életünk egyik legnagyobb vágya a boldogság elérése és megtartása. A boldogság olyan állapot, amely átjárja a testünket, lelkünket és elménket.

Amikor velünk van az érzés, nem kezdünk el azon gondolkozni, hogy most éppen milyen kémiai folyamatok is zajlanak az agyunkban. Nem vesszük sorra, mely boldogsághormonok léptek működésbe, és azok hogyan teszik a dolgukat.

(A dopamin az öröm és jutalom hormonja. Az endorfin a fájdalomcsillapításért és az eufórikus állapotért felelős. A szerotonin az érzelmeket és a hangulatot szabályozza. Az oxitocin a szociális kötődésért és a bizalomért felel.) Ezek a hormonok tehát kulcsfontosságúak az érzelmi állapotunk szabályozásában és az életminőségünk javításában, és jó tudni, hogy mitől is termelődnek. Mert jó hírem van, mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy boldogok legyünk.

Semmiképpen ne gondoljanak nagy dolgokra! Számomra éppen az a legfontosabb, hogy egészen apró dolognak, történésnek is nagyon tudok örülni. A minap egy nagyon aranyos felvételt láttam. Egy édesapa a két év körüli kisbabáját tartotta a karjában, és egy gyermekláncfű szirmait fújták bele a nagyvilágba. Valamiért ez nagyon tetszett a kicsinek, mind a ketten hosszú percekig önfeledten kacagtak, csak rájuk kellett nézni, mindketten nagyon boldogok voltak. Hát ilyen egyszerű!

Ezekben a napokban elbúcsúztatjuk az óévet, és köszöntjük az újat. Ki jó kedvvel, ki nosztalgiával vagy éppen szomorkodva. Azt kívánom, kedves Olvasó, hogy minél több önfeledt, boldog pillanat várjon Önökre az új évben. És ne feledjék, ezeket a pillanatokat leginkább Önöknek kell megteremteni, észrevenni!

Szeretettel: Judit