A három színművészt különleges, ritka barátság köti össze: még ha nem is találkoznak gyakran, mindig ott folytatják a beszélgetést, ahol legutóbb abbahagyták. Pályájuk során folyamatosan figyelemmel kísérték egymás munkáját, és a mai napig kölcsönös tisztelettel fordulnak egymás felé.
Közös emlékeikről, meghatározó találkozásaikról mesélnek, és arról, mi az, ami ma is lendületet és inspirációt ad számukra.
„Majdhogynem egyszerre kezdtük a pályát, fiatal színészként szárnyaltunk, és ez az összetartozás azóta is megmaradt. Amikor találkozunk, mindig úgy örülünk egymásnak, mint a régi haverok” – kezdi Trokán Péter.
Semmit sem változtak az elmúlt években
A Szomszédok sorozat hajdani erdésze a mai napig óriási közönségszeretetnek örvend. Ma is tagja a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának. Többször is mesélte, hogy miután elváltak útjaik Papadimitriu Athinával, egyedül nevelte a lányait, akik szintén a szüleik hivatását követték.
A Jászai Mari-díjas színész jóleső nosztalgiával gondolt vissza a pályája kezdetére.
„Sanyival annak idején együtt jelentkeztünk a főiskolára. Én Kecskemétre kerültem, ő viszont Budapesten maradt, így az útjaink egy időre szétváltak, de barátok maradtunk. A hetvenes években a Vígszínházban pezsgő élet zajlott, rendszeresen összejöttünk a színház mögötti kis étteremben.
Ilyenkor mindig jó hangulatú estéket töltöttünk a Fészekben és a Balettcipőben.
Nagyon szeretem Sanyiban, hogy ugyanaz az ember maradt, aki a hatvanas években együtt ostromolta velem a főiskola kapuit. Ugyanaz a kedves, kicsit elfogódott, rajongani és szeretni tudó srác, aki akkor volt. Jó látni, hogy nem változott meg, nem lett keserűbb az évek során” – meséli Péter, aki televízióban, rádióban, hangjátékokban többször dolgozott együtt Sándorral, de a színpadon még nem voltak egymás partnerei.
„Pétert szakmailag és emberileg is nagyra becsülöm, tisztelem a munkáját és a művészetét, és ha csak tehetem, mindig örömmel nézem meg az előadásait. A Rózsavölgyi Szalonban a Két pápa című előadásban Anna lányával játszom együtt, akivel szintén nagyon jó, szinte rokoni a kapcsolatom. Mondtam is neki:
sajnos apuval még nem álltunk együtt színpadon, de ki tudja, még bármi megtörténhet”
– mondja Sándor.
Még több hírességről olvasnál?
A Vígszínház volt a közös pont az életükben
Lukács Sándor annak idején viharos életet élt, Kovács Pistával ők voltak a Vígszínház ifjú színészei. Nem volt olyan este, hogy előadás után ne mentek volna el lazítani, amíg meg nem ismerte a feleségét, Marit.
Már több mint 50 éve boldog házasságban élnek.
„Országos hírű előadásokat játszottunk Pistával, mindig jóban voltunk. Több külföldi vendégjátékra is eljutottunk: jártunk Ausztriában, Olaszországban, Belgrádban, Prágában. Ezek az utazások még közelebb hoztak minket egymáshoz:
egy hotelben szálltunk meg, az üres időket is együtt töltöttük.
Sok szép, közös emléket őrzök ebből az időszakból. Őszintén sajnáltam, amikor elment a színháztól, egy jóindulatú, igazán remek kollégát ismertem meg benne” – árulja el Lukács Sándor. Kovács Pista is hasonlóan emlékszik a közösen eltöltött időszakra:
„Rendkívül szép évek voltak a Vígszínházban. Egy ekkora társulatban különböző értékű barátságok születnek, Sanyi azonban azon kevesek egyike, akivel mindig háborítatlanul, őszintén jó volt a viszonyunk.
Olyan kapcsolat ez, amelynek a tartalma és minden közös története jó irányba haladt.
Hosszú pályám során a legjobb kollégáim között tartom számon, és a mai napig fenntartások nélkül örülünk egymásnak. Viszonylag gyakran találkozunk, nagyjából havonta egyszer, és ilyenkor mindig ott folytatjuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk. Ugyanazzal az örömmel ülünk le egymás mellé, mintha tegnap találkoztunk volna.”
Ha találkoznak, jókat beszélgetnek
Kovács István a hetvenes évek legsármosabb színészei közé tartozott, és 81 évesen is kiváló formában van. Az Egri csillagok sztárja több mint negyed évszázada él boldog házasságban Sajgál Erikával. Fiuk, Domonkos 27 éves. A színművész Trokán Péterről is örömmel mesél.
„Ha találkozunk, jókat beszélgetünk, bár érdekes módon soha nem dolgoztunk együtt. Valahogy így alakult a pálya: az ember nem mindig maga dönti el, kivel sodorja össze a munka.
Ettől függetlenül mindig tudtunk a másikról, és nagy öröm volt látni a másik útját.
Olyan a kapcsolatunk, mintha naponta találkoznánk: nincs mögötte közös szakmai múlt, mégis természetes közelség van benne. A baráti körömben azok közé tartozik, akikkel ilyen különös, mégis nagyon erős a kapcsolódás. Bár ritkán találkozunk, mégis úgy van a lelkemben, a tudatomban, hogy közel állunk egymáshoz. Kevés ilyen ember adatik az életben, Péter számomra ilyen” – meséli István.
„Pistával mindig is kölcsönös bizalommal és tisztelettel néztünk egymásra. Szeretem azokat az embereket, akiknek már a tekintetéből látni lehet, hányadán állunk egymással. Mindig nagyra becsültük egymás munkáját, és azt is tudtam róla, hogy nagyon szerethető ember.
Pistával egyfajta íratlan, baráti kapcsolat van közöttünk. Elég egy tekintetváltás, egy mosoly, és máris értjük egymást.
Ez a természetes, kimondatlan összhang nagyon ritka. Érdekesség, hogy a Szomszédokban ugyan nem forgattunk együtt, mégis volt egy különös kapcsolódási pont a karaktereink között: mindketten a Fehér Anna által alakított Almának udvaroltunk. A magánéletben sosem rivalizáltunk, a képernyőn viszont megjelent egy kis féltékenység” – mondja Trokán Péter.
Mi tartja őket fitten és fiatalosan?
Mindhárom színművész éveket letagadhatna.
„Hogy ki mennyire marad aktív, az egyrészt genetika, másrészt életmód kérdése. Húsz évvel ezelőtt letettem a cigarettát, az alkohollal is csínján bánok, és ha csak tehetem, sétálok és szabad levegőn vagyok. Az étkezésről a feleségem gondoskodik, ami szintén sokat számít.
Igyekszem soha nem unatkozni: az életem egyik fele a színészet, a másik a költészet.
Tizenegy kötetem jelent meg, most készül a tizenkettedik. Fontos, hogy az ember testileg és szellemileg is tréningben tartsa magát” – mondja Lukács Sándor, akihez hasonlóan Trokán Péter és Kovács István is fontosnak tartja, hogy aktívak maradjanak, és persze hangsúlyozzák, hogy a lelki nyugalom elengedhetetlen.
„Soha nem volt bennem irigység, hiszek abban, hogy sokat számít az élethez való hozzáállás” – teszi hozzá Pista.
Fotó: Birton Szabolcs, Olajos Piroska, Schumy csaba, MTI
