Manapság az intenzív nemesítési munkának köszönhetően számos zöldségnövény különleges alakú, színezetű fajtája kapható, melyek kitűnően feldobják a hétvégéi ebédek köreteit, de remek dekorációs kellékek is!
Okra – a különös köret
Szármázását nehéz pontosan megjelölni, mert Egyiptomban több ezer éve termesztik. Fás szárú, melegigényes, közel méteresre növő növény. Karó gyökerének köszönhetően nem alkalmas palántanevelésre, így kizárólag helyrevetéssel termeszthető. Május végén vetve júliusra terem először, és ettől kezdve folyamatosan. Narancsszínű virágai éjjel nyílnak. Termése hosszbordás zöldpaprikára emlékeztető toktermés. Fontos, hogy a termését a virágporzástól számított 5-7 napon belül le kell szednünk, mert később fás, és fogyaszthatatlan lesz. Darabolásakor nyálkás, de ez ne zavarjon minket, mert az elkészült ételben nyoma sem lesz. Sütve, párolva fogyasztható, salátaként, köretként, vagy esetleg lecsóba főzve. A növény szőrözöttsége végett csak kesztyűben nyúljunk hozzá!
Kolbásztök – rántva az igazi
Jártunkban – keltünkben számtalan tökfélével találkozhatunk, ám talán az egyik legérdekesebb a kolbásztök, mely nem ritkán embermagasságú termésekkel örvendeztet meg bennünket. Futónövény, mint a legtöbb tökféle, ám esetében támrendszer szükséges, melyen szépen elvezetve, igazítva a hajtásokat, tökéletes árnyékolót kapunk. Termései innen lecsüngve fejlődnek. Fontos, hogy mindig zsenge héjjal szedjük őket, mert ekkor akár a cukkinit, felhasználhatjuk, rántva, sütve, vagy főzelékként fogyaszthatjuk. Később a terméshéj fásodik, vastagszik, és már csak dekorációs célra alkalmas. Fénykedvelő, tápanyagigényes növény.
Rebarbara – a lila leves
Vöröses-lilás levélnyelével és hatalmas, rücskösen érdes levéllemezével, méteres virágszárával, melyeken fehér virágok nyílnak, gyakran tekintjük inkább dísznövénynek. A gyakorlottabbak azonban hamar felismerik. Tavasszal, a levelek kihajtása után, és ősszel szedhető a növény lombja. A leveleket csavarintva törjük le a tőről, és hamar dolgozzuk fel. Fontos megjegyezni, hogy a rebarbarának csak a levélnyele fogyasztható biztonsággal, mert a levéllemez oxálsavat tartalmaz, ami mérgező. Ősszel tőosztással szaporítható. Szinte bármilyen talajban megél, azonban szereti a világos, tápdús helyeket. Készíthető belőle leves, saláta, lepény, lekvár.
Balzsamkörte – a zsírégető ízesítő
Igen gyors növekedésű tökféle. Hajtásai 6-10 méteresre is fejlődhetnek egy év alatt. Termése uborkához hasonló, ám igen érdes, rücskös felületű. Melegigényes növény, így leghamarabb májusban vethető el szabadföldbe, és támrendszer mellett nevelhető, egyéb tekintetben igénytelen. Csírázástól számítva három hónap múlva virágzik, ám a szüretre ettől kezdve már csak 4-5 hetet kell várni. Termése magas vastartalmú, kesernyés ízű, így önmagában nem ajánlott fogyasztani, ám a kínai receptek között többféle elkészítési javaslat található, melyek vagy elnyomják ezt a kesernyés ízt, vagy kihasználják más fűszerek ízének kiemelésére. Rendszeres fogyasztása megelőzi a cukorbetegséget, és zsírégető hatással bír.
Amaránt – müzliben kiváló
Dísznövények és gyomnövényként is ismert, hiszen rokona a disznóparéj. Amerikából származik, termesztése már az Inkák idejére visszavezethető. Magasra növő, színes levélzetű és virágzatú növény, egyévesként termeszthető. Magját márciustól vethetjük. Talaj iránt igénytelen, ám az öntözést, főleg ha lombjáért termesztjük, meghálálja. Levelei májustól folyamatosan szedhetők, ám ha magot is szeretnénk, akkor a magjáért ültetettet ne szedjük, ne csípjük vissza. Magja pattogtatva fogyasztható müzliben, vagy akár őrölve, liszt mellé keverve. Lombja spenót és sóska mellett, vagy helyett, főzve fogyasztható. Az amaránt kiváló vas, cink, és magnéziumforrás. Jó hatással van az elme frissességére, és a szívműködésre.
Tüskés uborka – fagylaltban remek
Kiwano néven is ismerhetjük. Afrikából származó, melegigényes, kúszó, szőrös növény, mely leginkább dézsás-karós termesztésre ajánlott. Magját szobában vessük el áprilisban, és tartsuk 20 fok felett a csírázáshoz. Nyáron akár szabadba is kiültethető, de csak amikor már stabilan 20 fok felett marad a hőmérséklet. Igénytelen, bár az öntözött, tápdús helyet meghálálja. Termése éretten, fogyasztásra alkalmas állapotban narancsszínű, tüskés. Felvágva élénkzöld színű, kocsonyás. Íze édeskés, enyhén csípős uborkára emlékeztet, melyben egyesek némi banán aromát vélnek felfedezni. Gyümölcssaláták, desszertek, fagylaltok alapanyaga, és kitűnő dekoráció. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag.
Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: pexels
