A környezet vagy a genetika van hatással a személyiségünk alakulására? Hogyan hat a lelkivilágunkra, a mentális egészségünkre, hogy kisebb vagy nagyobb testvérekkel, esetleg egykén növünk fel? A szakembereket is hosszú ideje foglalkoztatják a fenti kérdések.
Egyes teóriák szerint például létezik a középsőgyerek-szindróma (ez a fogalom az osztrák pszichoterapeuta, Alfred Adler nevéhez köthető), vagyis, hogy a középsőként született gyerek kevesebb figyelmet kap, mint a nagyobb és a kisebb testvére. Emiatt nehezen találja meg a helyét a családban, így lázadóbb, és nagyobb benne a versenyszellem, mint a testvéreiben. Mások szerint viszont ez teljesen megalapozatlan.
Vannak továbbá olyan tanulmányok, amelyek szerint az elsőszülöttek általában intelligensebbek, mint a testvéreik. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy az elsőszülött, illetve egyke gyerekek a felnőttektől tanulnak meg mindent, ellentétben a kisebb testvérekkel.
Az elsőszülöttek felelősségteljesek, de szorongók
Egy amerikai kutatás szerint a lelki egészségünkre is hatással van, hányadikként születünk. A 2009 és 2016 között végzett vizsgálat során 182 ezer gyereket figyeltek meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a testvér nélkül élő gyerekeknek 42 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek szorongásos zavaraik, mint azoknak, akiknek van testvérük.
Hasonló arány figyelhető meg az elsőszülöttek körében is: vagyis az első gyerekeknél 48 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki szorongás, mint a kisebb testvéreknél.
Tehát a születési sorrend legalább olyan fontos, mint pusztán az a tény, hogy van-e testvérünk, vagy nincs. Ennek oka egyébként visszavezethető arra a már korábban említett tényre, hogy az elsőszülött a felnőttektől tanulja az életet. Ez persze fordítva is igaz, az anyuka és az apuka az elsőszülöttön keresztül tanulja meg a szülői szerepet, és akarva-akaratlanul a bizonytalanságukat, szorongásukat is továbbadják a gyereknek. Ezért lehet az, hogy az elsőszülöttek sokszor felelősségteljesek, precízek, maximalisták és szorongók.
A másodszülöttek versengőbbek és alkalmazkodóbbak
A depresszió kialakulásánál is van jelentősége a testvéreknek, illetve a testvérnélküliségnek, bár itt egy picit árnyaltabb a kép. Az említett amerikai kutatás szerint az egykék 38 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akiknek van testvérük. Ugyanakkor az elsőszülöttek körében 35 százalékkal több a depressziós, mint a kisebb testvérek között.
Ennek köze lehet a korábbi szorongásos állapothoz, a maximalizmushoz, illetve ahhoz is, hogy a szülők nagyobb elvárásokat tanúsíthatnak feléjük, mint a később született testvéreik irányába.
A második gyereknél már a szülők is lazulnak, több a tapasztalatuk, jobban bíznak saját magukban (hiszen egy gyereket már ügyesen nevelnek), így a szorongás és az elvárás is kisebb. Emellett a kistestvérség pozitívuma, hogy születéstől fogva egy másik gyerekhez is kell alkalmazkodniuk, illetve a szülői figyelem is megoszlik köztük és a testvérek között, így a szociális készségeik is jobban fejlődnek. Ugyanakkor, mivel versengeniük kell a szülői figyelemért, ezért a mindennapokban is jellemzőbb rájuk a versengés, a küzdés és az önálló problémamegoldás.
Ez is érdekelhet: A nevedben a sikered: akit így hívnak, biztos, hogy dúsgazdag főnök lesz az életében
A harmadik, negyedik szülött akaratosabb és kényelmesebb
A harmadik, negyedik gyerekek már legtöbbször bátran, nyugodtan élhetik a saját életüket, hiszen a nagyobb testvérek kitaposták előttük az utat. Szabadabban bontogathatják szárnyaikat, több mindent kipróbálhatnak, ezért sokszor jellemző rájuk a kíváncsiság, az állandó megújulás utáni vágy. Előtérbe kerülhet a kreativitásuk és az eredetiségük.
Náluk az jelenthet nehézséget, ha esetleg úgy érzik, ők már nem számítanak. Emiatt a legkisebbekben óriási a bizonyítási vágy, és bár sokszor lusták, hiszen, ha a szülők nem is ugranak azonnal, a nagyobb testvérek biztosan szívesen segítenek a kicsiknek. Ám ezzel együtt megjelenik az akaratosság is náluk: vagyis mindenáron elérik, amit akarnak.
Az egykék és az egytestvéresek boldogabb kamaszok
Nemrégiben Kínában és az Egyesült Államokban közel egy időben végeztek egy kutatást, amelyben a testvérek hatását vizsgálták a kamaszok között. Kínában 9400, míg az ohiói egyetemen 9100 14 év alatti gyereknek tettek fel a mentális egészségre vonatkozó kérdéseket. A kérdések országonként eltérőek voltak, az eredmény azonban hasonló lett.
Kínában a testvérek nélkül élők tűntek a legkiegyensúlyozottabbnak, legboldogabbnak, Amerikában pedig az egykék mellett azok a gyerekek, akiknek egy testvérük volt.
Szakemberek szerint ennek több oka lehet, ám a legnyilvánvalóbb, hogy a kevés testvérrel rendelkező gyerekek nagyobb figyelmet kaptak. A szülőknek több idejük, energiájuk volt rájuk. Douglas Downey, az Ohio Állami Egyetem szociológiaprofesszora, a tanulmány vezetője szerint a jobb érthetőségért érdemes a szülői erőforrásokra úgy gondolnunk, mint egy tortára.
- Egy gyermek esetén ő kapja az egész tortát: azaz a szülők minden figyelmüket és erőforrásukat felé irányítják.
- Ha több gyerek van, akkor minden gyermekre kevesebb sütemény jut: vagyis erőforrás és figyelem, ami hatással lehet a mentális egészségükre.
Downey szerint az eredmény magyarázata lehet az is, hogy a jobb társadalmi, gazdasági helyzetben lévő családok nagyobb biztonságot tudnak nyújtani a gyerekeiknek, így azok kiegyensúlyozottabbak lehetnek. Downey ugyanakkor a tanulmányban arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatok nem tükrözik a testvérkapcsolatok minőségét.
Arra tehát nem irányult a kutatás, hogy a vizsgált személyek között mennyire volt szoros a kapcsolat, milyen viszonyban voltak egymással. Nem szabad továbbá megfeledkeznünk arról sem, hogy egy gyermek lelki állapotát a személyiségén kívül a hormonoktól kezdve a társas kapcsolatokon át a családi viszonyokig nagyon sok minden befolyásolja.
Ez is érdekelhet
Fotó: Getty Images
