Túrós csusza: sóval vagy cukorral?
Mindenkinek ismerős dilemma, mivel fogyassza a túrós csuszát? Cukorral vagy szalonnapörccel? De a káposztás cvekedliről is megoszlanak a vélemények. Van, aki esküszik a cukorra, mások pedig a sóval, borssal meghintett változatra.
- A káposztás kocka esetében az is elképzelhető, hogy a bors csípős és a cukor édes íze is feltűnik, hiszen elkészítéskor a káposztát karamellizált cukorba keverjük.
- A túrógombócnak is lehet édes és sós változata: a tejföl mindkettőben nagy szerephez jut, a sós változatban pedig akár apróra metélt, friss zöldfűszerekbe is hempergethetjük.
- A paradicsomleves nálunk általában édes, más országokban sós, bazsalikomos.
- A bundás kenyér pedig szinte a világon mindenütt sós, kivéve a francia és az észak-afrikai konyhákban, ahol fahéjjal, vaníliával ízesítik, és két szelet, tojásos-cukros tejbe mártott kenyér közé esetenként még csokoládét is tesznek.
Magyaros vagy napközis főzelékek?
Vannak ételek – főleg főzelékek –, amelyeknek a nagymamás és a menzás változata egyaránt népszerű, és vérre menő vita forrása, hogy melyik is a jobb. A megoldás az, hogy amelyiket megszoktuk. Már látványukban is élesen eltérnek, a házias verzió ugyanis piros – paprikás –, az iskolai pedig fehér – tejfölös – színben pompázik.
- A magyaros zöldborsófőzelékben lehet hagyma, fokhagyma. Van, aki fűszerpaprikát is kever a rántásába. Vagy igazi pörköltalapot készít a zöldborsófőzelékhez.
- A fehéres zöldborsófőzelékben nincs se paprika, se hagyma, csak petrezselyem, de újabban egyre népszerűbb mentával ízesíteni.
- A tökfőzelék körül is kialakultak a táborok. Vajon be kell-e sózni a gyalult tököt főzés előtt, vagy sem. Ha besózzuk, kicsit előre puhítjuk, a só hatására kicsöpög a leve. Majd a maradékot is kifacsarjuk belőle, lábasba tesszük, és felöntjük vízzel. Van, aki hagymát dinsztel alá, de olyan is, aki ekkor keveri bele a kaprot, majd tejföllel vagy joghurttal behabarja.
Tarhonyás hús: hússal együtt vagy külön-külön
Tényleg megőrült, aki cukrot szór a káposztás tésztára? 10 magyar étel, amit mindenki másképp eszik – KVÍZ
Nagy kérdés, hogy a jellegzetes magyaros ételbe, a tarhonyás húsba mikor keverjük bele a tarhonyát?
Gyakorlottabbak elkészítik a pörköltet, majd amikor a hús már majdnem megfőtt, hozzáadják a száraz tarhonyát, ami a szaftban megpuhul, és magába szívja a hús ízeit. Igen ám, de mikor van a kellő idő? És mennyi tarhonyát kell belekeverni? Ha túl sokat, a főzés végére beton keménységűre szilárdul, ha túl keveset, akkor meg ázik a pörköltlében.
A kezdők óvatosabbak: külön készítik a pörköltet és a tarhonyát. Arra hivatkoznak, a tarhonya akkor lesz finom, ha kicsit átpirítjuk olajban, és egy külön edényben megbízhatóan puhára főzzük. Ekkor keverünk bele a pörköltbe annyit, amennyi megfelelőnek látszik.
Húsleves: érdemes habozni?
A magyar konyha alapétele, a húsleves is viták kereszttüzében áll. Kialakult a „sok hús, kevés zöldség” elmélet, a másik oldalon pedig a „mindent bele!” jelszó. És sokszor előkerül a „leszedjük-e a habját?” dilemma.
- Van, aki a szokásos leveszöldségeken (sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé) túl gombát, krumplit, paprikát, paradicsomot, karfiolt, kelbimbót vagy egy darabka kelkáposztát is főz bele.
- Általában az dönti el a kérdést, hogy milyen húsból fő a leves. A sertés- vagy marhahúsból a leves eleve gazdagabb ízekben, így nincs szükség sok zöldségre, de amit csirkéből főzünk, az sokkal jobban elbírja a zöldségek aromáit.
- A hús felfőzésekor keletkező habbal pedig az a helyzet, hogy van, aki szűrővel gondosan leszedi, amikor felforr a leves. Míg az ellentábor szerint nem szabad megszabadítani a levest tőle, mert nagyon értékes a húsokból és csontokból kicsapódó fehérje és ásványi sók összessége, amikből összeáll.
- És van, aki nem főzés közben szedi le a habot, hanem a megfőtt levest szűri át. Azt is megfigyelhetjük, hogy ha nagy lángon főzzük a leveseket, több hab keletkezik rajtuk, mintha csak gyöngyöztetnénk.
Gianni intelmei: tilos a tejszín a carbonarába!
Aki valami változatosságra vágyik a paradicsomos olasz tészták után, rendszerint carbonara spagettit készít – legjobb tudása szerint tejszínnel, sonkával. Gianni Annoni, a Magyarországon élő népszerű szakács és műsorvezető viszont arra figyelmeztet, hogy a carbonarába tilos tejszínt keverni. A kifőzött spagettire egy apróra vágott tokaszalonnából, zúzott fokhagymából, jó minőségű parmezánból és tojássárgájából kevert mártást kell önteni.
Lecsóháborúk
A legmegosztóbb ételünk kétségkívül a lecsó. Már ott elkezdődnek a viták, hogy a személyek számától függően mennyi paprika, paradicsom, hagyma kell bele. Aztán hogy hogyan vágjuk a paprikát: karikára vagy kockákra? Leszedjük-e a paradicsom héját, vagy hagyjuk rajta?
Tegyünk-e az aljára szalonnát és kolbászt, vagy csak a főzés végén? Ha megfőttek a zöldségek, dúsítsuk-e rizzsel, főzzünk-e bele a kolbász mellé még virslit is? Üssünk-e rá tojást? Mindegyik módszer hívei esküsznek a maguk változatára. De lássunk néhány konyhai fortélyt!
- Ha télre tesszük el a lecsót, inkább ne főzzünk bele hagymát, mert úgy tovább eláll, és jobban megőrzi a paradicsom és a paprika ízét.
- A frissen főzött lecsóba viszont jobb minél több hagymát főzni, hogy sűrűbb legyen a leve.
- Sűríthető bulgurral, rizzsel, tarhonyával, nokedlivel.
- A szabolcsi (vagy cigány) lecsó fejes káposztával készül, és sokszor csirkehússal is gazdagítják.
- A híres ratatouille-ba, a francia lecsóba cukkini és padlizsán is kerül.
- A szicíliai lecsó, a caponata fő hozzávalói a padlizsán, a paradicsom, a kápia paprika, a zeller, a kapribogyó és az olajbogyó.
- A török lecsó, a menemen jellegzetessége, hogy a paprikán és paradicsomon kívül sokféle mediterrán fűszer kerül bele: kakukkfű, oregánó, bazsalikom, és ha minden megpuhult, tojást ütnek a tetejére.
- Nagyon hasonlít rá az Izraelből és más közel-keleti országokból ismert saksuka, amelynek a fokhagyma, a római kömény és a csili ad karakteres ízt, és ugyancsak tükörtojás díszeleg a tetején.
Fotó: Birton Szabolcs, Vrábel Krisztina, Adobestock, Getty Images
