A sóinhaláció krónikussá vált légúti gyulladás esetén a letapadt nyák oldásával megkönnyebbülést okozhat, de ez a hatás csak rövid távú, és ilyen szempontból hatékonyabb egy egyéni ultrahangos inhaláló készülék, mint a közös sószobai foglalkozás. Az óvodák szeretnének egészséget támogató környezetet nyújtani a kisgyermekeknek. Azonban esetenként nincs kellő ismeretük a sószobákról, így ráhagyatkoznak az őket megkereső kereskedőkre, kivitelezőkre. Mivel nincs szabályozás a sószobákról, az eredmény nem mindig szakszerű és egészséget támogató.
A passzív sószobák veszélyei
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az elmúlt években 500 óvodai sószobát vizsgált. Ebből az úgynevezett „passzív sószoba” volt a legtöbb, amelyekben csak sófalak, sótömbök, sótéglák vannak, vagy telített sóoldatot tartalmazó edények, és csak kis részüknél történt sóporlasztás.
Dr. Kakucs Réka, az NNGYK szakértője szerint a „passzív” sószobákban, a néhány sótömbről vagy sófalról nem kerül annyi só a levegőbe, hogy bármi hatása lehetne, ehhez képest a sószobák általában kicsik, rosszul szellőztetettek, 10%-ukban még ablak sem volt. A foglalkozás alatt egyáltalán nincs tehát levegő-utánpótlás, így a levegő gyorsan elhasználódik.
Baktériumok és gombák szaporodhatnak el
„Különösen az őszi-téli időszakokban a sószobahasználat inkább a fertőző betegségek terjedését segíti. Minden sószobában, ahol levegőminőségi méréseket is végeztünk, a levegőben lévő baktériumkoncentráció jóval meghaladta a belterekre vonatkozó irányértéket, illetve harmadukban a gombaspórák száma is meghaladta az irányértéket. Tehát tévhit az, hogy a sószobában a só jelenléte miatt nem lehetnek kórokozók” – mondja a szakértő.
Általában a magyarországi óvodákban vigyáznak a tisztaságra, és a kormányhivatalok népegészségügyi munkatársai is rendszeresen ellenőrzik az egységeket. Tehát durva hiányosságoktól nem kell tartani.
„A sószobákkal sem a tisztaság hiánya a gond, sokkal inkább a szellőzetlenség. Sajnos, éppen ebből is fakadóan penész azért előfordul, ha nem is gyakran. A felmért 500 óvodai sószobából 20-ban találtak a területi munkatársak látható penészt. Megjegyzem, ez nem óvoda- vagy bölcsődespecifikus, megtörtént, hogy kereskedelmi, szállodai sószobákban is találtunk látható penészt a falakon” – mondja dr. Kakucs Réka.
Ez is érdekelhet: Természetes gyógymód: 6 növény, ami tökéletes fejfájás, stressz vagy megfázás esetén
Szellőztetés és beporlasztás
A megfelelő szellőztetés nagyon fontos lenne. Ezt egy szén-dioxid-monitorral egészen egyszerűen ellenőrizni lehetne: amint a szén-dioxid-koncentráció 1200-1500 ppm fölé megy, ki kell nyitni az ablakot. Ha viszont jól szellőztetünk, nemcsak a beltéri légszennyezők hígulnak fel, hanem a só is. Tehát extra sómennyiség beporlasztására van szükség, ami nélkül pedig nem lesz értelme a sószobának. Beporlasztani csak gyógyszertári minőségű, nagytisztaságú sót lehet.
Amikor nem használható!
Fontos, hogy akut fertőző betegsége esetén ne engedjük be a kisgyermeket a sószobába, mert ott a többi gyermeket is megfertőzheti.
„Ha feltétlenül igény van sóinhalációs kúrára a gyermekintézményekben, jobb, ha nem külön sószobában, hanem megfelelő időközönként (pl. hetente kétszer) csoportszobán belül alkalmaznak valamilyen mobil sóporlasztó készüléket egy rövid ülőfoglalkozás keretében” – javasolja dr. Kakucs Réka.
Ezeket olvastad már?
Fotó: Adobe Stock
