Mindig ugyanaz a dallam. A Dob utcai ház csendjét délutánonként kettőtől hatig a Szomorú vasárnap különböző felvételei töltötték meg. Presser Gábor itt nőtt fel, Seress Rezső alatt egy emelettel, és máig fel tudja idézni, hogyan szólt át a plafonon a világhírű magyar dal.
A ház lakói emléktáblával őrzik a két zeneszerző emlékét; a történet pedig visszhangzik minden, a lépcsőházban elhelyezett fotón.
Súlyos baleset törte ketté a karrierjét
Seress Rezső – polgári nevén Spitzer Rezső – 1899. november 3-án született Budapesten. Gyerekként a cirkusz csábította el, légtornásznak állt, majd egy súlyos baleset zárta le az artistakarriert. Innen vezetett az út a színi tanodán át a városligeti Műszínkörig, ahol a kopott zongora mögött talált rá a saját hangjára.
Nem olvasott kottát, gyakran fél kézzel játszott, mégis olyan dallamokat írt, amelyek rögtön utat találtak a közönséghez. Az első országos siker, a Még egy éjszaka 1925-ben tizenhatezer példányban kelt el, a Dohány utcai Kulacs vendéglő pedig évekig az otthona lett.
Nemzetközi siker lett a Szomorú vasárnap
A Szomorú vasárnap a nagy gazdasági világválság idején született. A zene Seressé, a véglegességet és veszteséget megéneklő, tematikus szöveg Jávor Lászlóé. A dal 1933-as megjelenése után nehezen talált kiadót, majd 1935-ben Kalmár Pál rögzítette az első magyar felvételt; rövidesen megszülettek az angol változatok is, köztük Billie Holiday 1941-es, amely a dal nemzetközi karrierjét megalapozta.
Siker és tragédiák a zene körül
A siker mellé hamar odanőtt a legenda is. A sajtó már a harmincas években öngyilkossági ügyekkel kapcsolta össze a dalt, sőt, évekkel később is tartotta magát a hiedelem, hogy „betiltották” különböző országokban.
Dokumentált tilalomról a BBC esetében beszélhetünk csak, ahol a második világháború elején Holiday verzióját valóban nem játszották. Nem a „mágikus tragikus hatás” miatt, hanem a háborús morál védelme okán; az instrumentális változatokat viszont engedték. A tömeges öngyilkosságokat a történészek és médiakutatók máig vitatják.
A pesti éjszaka kulturális figurája lett
Seress története a szám sorsától függetlenül is tragikus ívű. A háború alatt zsidó származása miatt nem léphetett fel, munkaszolgálatra hívták be, majd túlélte a kényszermunkát. A háború után visszaült a zongora mögé – előbb továbbra is a Kulacsban, később a Kispipában –, és a pesti éjszaka egyik kultikus figurája lett.
A törzshelyén állítólag úgy ült le, mintha saját kis királyságába érkezne, miközben a vendégek közt világhírű művészek és rangos vendégek bukkantak fel.
Ez is érdekelhet
A jogdíjak sorsa is kétésges
A jogdíjak kérdése köré is legendák tapadtak. Források szerint a Gloomy Sunday nemzetközi sikeréből jelentős összeg halmozódott fel külföldi számlákon – a becslések 360–370 ezer dollárról szólnak. De a történelmi és politikai körülmények, valamint Seress „helyben maradása” miatt e pénzek nagy részéhez nem jutott hozzá. Az összegek pontos megítélésében van némi szórás, de a lényeg nem változik:
a világhír mellé itthon szerényebb élet jutott.
A Szomorú vasárnap körüli mítoszok a nyolcvanas években bíróság elé is kerültek. Jávor László – ekkor már Franciaországban élő költő és festő – pert nyert Müller Péter ellen amiatt, hogy a szerző a darabjában és a könyvében olyan állítást szerepeltetett, miszerint Jávor „reklámfogásként” öngyilkosok mellé tette volna a dal kottáját.
A bíróság helyreigazításra kötelezte az írót, a színházat és a kiadót; külön jogvitát indítottak a címhasználatról is. A sajtóban maradt nyomok tanúsítják: a bíróság a gondosság hiányát is megállapította a jogdíjkérdések dramatizált ábrázolásában.
Kétszer próbáld végezni magával, másodjára sikerült
Seress végül 1968 januárjában vetett véget az életének. A Dob utcai lakás erkélyéről ugrott ki; a zuhanást túlélte, a MÁV-kórházba szállították, ahol – a visszaemlékezések szerint – a gipszét tartó dróttal fojtotta meg magát. E sorok száraznak tűnnek, mégis nehéz leírni:
ritka, hogy egy tragédia ennyire könyörtelenül visszakanyarodjon a műhöz, amely az alkotót világhírűvé tette.
És mi maradt? Egy dal, amely a maga szomorúságával túlélte századok fordulóit, és amelynek árnyékában hajlamosak vagyunk elfeledni a többi szerzeményt. Szintén Seressé a Szeressük egymást, gyerekek, a Fizetek, főúr és sok tucatnyi pesti lokálokban született, finom rezdülésű sanzon.
Van segítség!
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!
Fotó: wikipedia
