A Vatikánról ritkán gondolkodunk gasztronómiai úticélként, pedig a falain belül élők és dolgozók – a pápát is beleértve – nap mint nap asztalhoz ülnek, akárcsak bárki más a világban. Az étkezés itt sosem pusztán szükséglet volt: a konyha sokszor tükrözte az adott kor szemléletét, az egyházfő személyiségét, sőt származását is – írja a BEST magazin, ami feltérképezte azt is, mi kerülhet húsvétkor a pápa asztalára.
Nem csak bor és ostya, de akkor mit eszik a pápa?
A címben szereplő, kissé ironikus mondás gyökerei egészen a reneszánszig nyúlnak vissza. Az akkori pápák nem vetették meg a bőséges lakomákat, az ünnepi asztalokon gyakran jelent meg vadhús, fácán, sőt ritka alkalmakkor szarvasgombával töltött homár vagy kaviáros fügesaláta is.
A mai vatikáni konyha ennél jóval visszafogottabb, alapvetően az olasz gasztronómiára épít, ugyanakkor mindig megjelennek benne annak az országnak az ízei, ahonnan az aktuális egyházfő érkezett.
Minden pápa máshogy étkezett
I. János Pál például szívesen nyúlt vissza lengyel gyökereihez, a tészta- és káposztaalapú fogásokhoz. XVI. Benedek, a német pápa köztudottan kedvelte a rántott húsokat, a kolbászféléket és az otthonos, sörös ételeket.
Ferenc pápa érkezésével megjelent az argentin ízvilág is, köztük a dulce de leche, a tejből és cukorból készült karamellás krém, amelyről sosem titkolta gyengéjét.
Személyes szakács szolgálja ki Leót
A pápai lakosztály mindennapjait egy személyi szakács és kisegítő stáb szolgálja ki, nagyobb, zárt körű ebédek és vacsorák esetén azonban rendszeresen Sergio Dussinhez fordulnak. Az olasz séf közel húsz éve főz a Vatikánban, és pontosan tudja, mit jelent a hívás, amely mindig ugyanazzal a mondattal érkezik: „Elérhető lenne?”
Dussin számára ez nem munka, hanem megtiszteltetés.
- Mint meséli, II. János Pál már beteg volt, amikor megismerte, keveset evett, de a spárgát bármilyen formában elfogadta.
- Benedek pápával különösen szoros kapcsolat alakult ki köztük: nem ivott bort, kerülte a gombát, de a Sacher-tortáról sosem mondott le.
- Ferenc pápa ezzel szemben kiszámíthatatlan volt az asztalnál is – imádta a babos tésztát, a kenyeret, a maranói szalámit, a sajtos polentát, sőt olykor egy-egy pizzát is.
Még több húsvéti finomságról és hagyományról olvasnál?
- Édes vagy sós? Most akkor melyik húsvéti kalács az igazi, amit enni kellene ilyenkor?
- Ez a legszebb és legfinomabb fogás, amit a vendégeknek tálalhatsz húsvétkor: leesik majd az álluk
- Ezt eddig biztos nem tudtad a húsvétról – ezért a bárány az ünnep jelképe, mi mégsem esszük meg
- Ez a 3 húsvéti finomság régen szinte minden asztalon ott volt – ma alig készíti valaki
XIV. Leó kedvence a perui ceviche
XIV. Leó egészen más irányból hozta magával kulináris emlékeit. Robert Prevost hosszú éveket töltött Peruban misszionáriusként, ott szentelték püspökké, és az ország kultúrája mély nyomot hagyott benne. Egy közeli barátja szerint „Peru és a ceviche örökre megnyerte a szívét”.
A ceviche Peru egyik nemzeti jelképe: friss, nyers halat marinálnak citruslében, leggyakrabban lime-ban. A sav „megfőzi” a halat, így hőkezelés nélkül válik fogyaszthatóvá, hagymával, csilivel, korianderrel és kukoricával tálalják, jéghidegen.
Mit eszik húsvétkor a pápa?
Bár Magyarországon jellemzőek a nagy étkezések húsvétkor, a Vatikánban ez eg ilyen kiemelt keresztény ünnep alkalmával sincs így.
A húsvéti időszakban – amely a katolikus egyházban liturgikusan az öröm, nem az aszkézis ideje – nem jellemzőek a fényűző vacsorák. A pápai asztalon inkább egyszerű, jól emészthető fogások jelennek meg: halételek, vagyis a legendés ceviche, tészta, kenyér és zöldségek.
Ez összhangban áll XIV. Leó ismert személyiségével és lelkipásztori stílusával, amelyet a Vatikán hivatalos megszólalásai is következetesen „visszafogottnak és mértéktartónak” írnak le.
Még több érdekességet olvashatsz a pápai konyháról az eheti BEST magazinban. Keresd az újságárusoknál!
