A gyerekek a felnőtteknél is jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak az online térben.
A szabályozás viszont egyértelmű:
„Jogszabály mondja ki, hogy a gyermekek személyes adatai fokozott oltalmat érdemelnek, mivel ők kevésbé vannak tisztában az adatkezelés kockázataival. A GDPR, azaz az adatkezelés uniós szabályrendszere is fokozottan ügyel a gyerekek jogaira” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.
Az önbevallás kevés
A gyerekek, a szülők és a pedagógusok oktatása, szemléletformálása mellett egyre nagyobb figyelem hárul a digitális platformok felelősségére is. A hatóságok már nem fogadják el az egyszerű „önbevallásos” életkor-ellenőrzést.
A Reddit esetében például a brit hatóság több mint 14 millió forintnyi bírságot szabott ki, mivel a platform nem rendelkezett megfelelő életkor-ellenőrzési rendszerrel a 13 év alattiak kiszűrésére – idézte fel a szakértő.
„A jövő a pénzmosás elleni szabályokból ismert Know Your Customer (KYC – Ismerd a vásárlódat) technológiáké lehet. Ezek esetében például okmányalapú vagy bio-metrikus azonosítással (pl. a fej mozgatásával) ellenőrzik a felhasználó életkorát.”
A hozzájárulás sosem biankó csekk
A magyarországi gyakorlatban különösen a tablókép- és iskolai fotózások szezonjában gyakori probléma a megfelelő tájékoztatás hiánya. A szakértő hangsúlyozza: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint a gyermekről készült fotó személyes adat.
Dr. Tóth Judit Lenke egy nagyon fontos jogi különbségtételt említ.
„A kép elkészítése, az évkönyvben, tablón való megjelenése és a közösségi médiában való közzététel három külön adatkezelési művelet, amelyekhez külön-külön hozzájárulás szükséges.”
A szakértő kiemeli: az, hogy a szülő beleegyezett a fotó elkészítésébe (pl. az osztálykép esetén), nem jelenti azt, hogy az iskola vagy más szülő azt automatikusan feltöltheti a Facebook-oldalára – akkor sem, ha annak láthatósága korlátozott.
„A YouTube-ra unlisted (nem nyilvános) módban feltöltött videók sem tekinthetők biztonságosnak, mivel a link birtokában bárki hozzáférhet a tartalomhoz, így az adatvédelmi kockázat továbbra is fennáll” – tette hozzá.
Jog a feledéshez
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026-os friss jelentése, amely 32 európai hatóság bevonásával 764 adatkezelőt vizsgált meg, arra is rámutat, hogy a törléshez való jog (right to erasure) gyakorlati megvalósítása még csak átlagos szinten áll.
„Vagyis attól, hogy valaki törli a profilját egy közösségi oldalon, vagy az alkalmazást, az adatai még nem biztos, hogy valóban eltűnnek a cég rendszereiből. Vannak olyan helyzetek, amikor az is jogszerű, ha nem törölnek rólunk mindent. Sokan úgy gondolják, hogy ha kérik a törlést, akkor automatikusan minden nyomuk eltűnik – a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb” – figyelmeztet a szakértő.
Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy már csak ezért is érdemes meggondolni, mit osztunk meg a neten.
