Talán nincs még egy olyan magyar színész, akinek neve ennyire összeforrt volna Shakespeare dán királyfijával. Gábor Miklós nemcsak kivételes tehetség volt, hanem rendkívül művelt, gondolkodó alkotó is, akit kollégái és a közönség egyaránt tiszteltek.
Bársonyos hangja, elegáns megjelenése és intellektuális kisugárzása generációk számára tette felejthetetlenné. A színpadon szinte eggyé vált szerepeivel, a magánéletében pedig három színésznőhöz kötötte különösen erős érzelmi kapcsolat – írta az Újságmúzeum.
Zalaegerszegtől a Nemzeti Színházig
Gábor Miklós 1919-ben született Zalaegerszegen. Édesapja mozit működtetett, a kisfiút azonban a filmek mellett legalább annyira vonzotta az irodalom világa. Már fiatalon falt minden könyvet, amely a kezébe került: Kosztolányi, Babits és Ady művei meghatározó olvasmányai voltak.
Nemcsak színésznek, hanem írónak is készült valamelyest, hiszen az alkotás iránti vonzalmat családból hozta.
Tehetségére korán felfigyeltek, mindössze 21 éves volt, amikor a Nemzeti Színház szerződtette. Pályája azonban a korszak társadalmi és politikai viszonyai miatt nehézségekkel indult. A második világháború megpróbáltatásait túlélve végül újra lehetőséget kapott, és 1948-ban szerepet játszott a mára kultikussá vált Valahol Európában című filmben. Ez a szerep országosan ismertté tette a nevét.
Ezt olvastad már?
Rákosi Mária és az első házasság
A jó megjelenésű, művelt és érzékeny színész természetesen a nők figyelmét sem kerülte el. Első felesége Rákosi Mária színésznő lett. A kapcsolat azonban rövid életűnek bizonyult, a házasság két éven belül véget ért.
Bár életük külön utakon folytatódott, ez az időszak mégis fontos állomás volt Gábor Miklós életében, hiszen ekkor kezdte igazán felépíteni színészi pályáját, amely később a magyar színháztörténet meghatározó fejezetévé vált.
Ruttkai Éva és a legendás szerelem

A második nagy szerelem már a magyar színháztörténet egyik legismertebb szerelmi története lett. A legenda szerint Ruttkai Éva egy előadáson látta meg először Gábor Miklóst, és azonnal megérezte, hogy különleges kapcsolat fűzi majd hozzá.
A fiatal színésznő érzései nem csaltak. Kapcsolatuk gyorsan elmélyült, összeházasodtak, és az ötvenes évek egyik legismertebb művészházaspárjává váltak. 1953-ban megszületett lányuk, Júlia, aki életük egyik legnagyobb örömét jelentette.
Kívülről nézve úgy tűnhetett, hogy kapcsolatuk egy életre szól. A színházi világ azonban új fordulatot tartogatott számukra.
Latinovits Zoltán árnyékában
Egy vidéki vendégjáték során Ruttkai Éva megismerte Latinovits Zoltánt. A két művész között olyan erős érzelmi kötelék alakult ki, amely végül megváltoztatta mindhármuk sorsát.
Ruttkai és Gábor Miklós házassága felbomlott, a színésznő pedig Latinovits társa lett. A történet a magyar kulturális élet egyik legtöbbet emlegetett szerelmi háromszögeként maradt fenn. A visszaemlékezések szerint Gábor Miklós méltósággal viselte ezt a nehéz időszakot, és továbbra is elsősorban a munkájára koncentrált.
Vass Éva mellett talált ismét társra
A színész később újra rátalált a szerelemre. Harmadik felesége a nála jóval fiatalabb Vass Éva színésznő lett. A korkülönbség ellenére kapcsolatuk harmonikusnak bizonyult, és hosszú éveken át éltek együtt.
Közös gyermekük nem született, ugyanakkor mindketten fontosnak tartották, hogy Gábor Miklós lánya, Júlia szeretetteljes családi légkörben maradhasson. A házaspár kapcsolata a színész haláláig tartott, és a hozzá közel állók szerint valódi társként éltek egymás mellett.
A magyar Hamlet titkai
Gábor Miklós pályafutása jóval túlmutatott a színészeten. Írt, fotózott, rajzolt, és egész életében naplót vezetett. A feljegyzésekből később több könyve is született, ugyanakkor hagyatékának egy része ma is kutatókra vár.
Lánya, Júlia az Országos Széchényi Könyvtárra bízta az édesapja naplóit, amelyek megismerését maga a művész szigorú feltételekhez kötötte. Végakarata szerint a feljegyzések egy részét csak hosszú évtizedek elteltével lehet kutatni, részleteket pedig először 2048-ban tehetnek közzé.
A színész legendás precizitással készült szerepeire. Minden feladatát komolyan vette, és sokszor a színpadon kívül is tovább foglalkoztatta az alakítás. Ez a mély azonosulás tette alakításait különösen hitelessé.
Egy kivételes életmű öröksége
Gábor Miklós a színházban és a filmen egyaránt maradandót alkotott. A közönség olyan filmekből őrizheti az emlékét, mint a Valahol Európában, a Mágnás Miska vagy az Állami Áruház, a színházszeretők számára pedig Hamlet-alakítása máig viszonyítási pont.
Idősebb korában rendezőként is dolgozott, érdeklődéssel fordult a technikai újdonságok felé, és még a számítógépek világát is lelkesen fedezte fel. 1998-ban, 79 éves korában hunyt el, de művészi öröksége ma is él.
Kevés olyan színész volt a magyar kultúrában, aki egyszerre testesítette meg ennyire hitelesen az intelligenciát, az érzékenységet és a szakmai alázatot. Gábor Miklós nem csupán szerepeket játszott el – egy egész korszak szellemiségét képviselte a színpadon és azon túl is.



