Már csak ketten élnek a legnagyobb magyar sportriporterek közül: nők ezrei voltak szerelmesek beléjük

Knézy Jenő: Özvegye a mai napig gyászolja

„Jó estét, jó szurkolást!” – Knézy Jenő mindig ezzel a védjegyévé vált köszöntéssel kezdte a televíziós közvetítéseket. Ez a felütés egybeforrt a legfontosabb labdarúgó-világbajnokságokkal, olimpiai közvetítésekkel és jégkorongmérkőzésekkel.

Eredetileg agrárgépészmérnöknek tanult, de fiatal kora óta kosárlabdázott, és végül 1971-ben került a Magyar Televízió­hoz. Hihetetlenül karizmatikus, tekintélyt parancsoló hangja és stílusa volt. Ha kellett, kíméletlenül és nyíltan bírálta a pályán nyújtott gyenge teljesítményt, amiért a szurkolók tisztelték az őszinteségét.

Idősebb Knézy Jenő magánéletét a stabilitás és egy életen át tartó szerelem jellemezte. Miközben a képernyőn határozott, sokszor kritikus riportert láttak a nézők, a magánéletben egy melegszívű, háttérbe húzódó férj volt, aki számára a család jelentette a biztos bázist.

Jenő és Zsuzsa története rendkívül romantikusan indult. Egy balatoni hajóúton találkoztak először, amikor Jenő még csak 19 éves volt, és büfésként dolgozott a hajón, Zsuzsanna pedig épp csak betöltötte a 16-ot. Két évig tartó levelezés után kötöttek házasságot. Kapcsolatukból két gyermek született, Beatrix és Jenő, utóbbi édesapja nyomdokait követve szintén sportriporter lett.

A Knézy házaspár közel 34 éven át élt együtt, a legendás sportriporter 2003-ban bekövetkezett haláláig. Knézy Jenő magánéletének legfájdalmasabb fejezete a rendkívül gyors lefolyású betegsége volt: 2003 tavaszán diagnosztizáltak nála gyomorrákot, s mindössze néhány héttel később, 58 évesen hunyt el.

8 fotó

Novotny Zoltán: Agytornával tartja frissen az elméjét

Történelem–magyar szakos tanárként végzett az ELTE bölcsészkarán. Ezt követően három évig bemondóként dolgozott a Magyar Rádiónál, majd 1966-ban riporter lett. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sportműsorok mellett a Híradóban és az Ablakban is rendszeresen szerepelt.

Novotny Zoltán tudatosan építette fel saját, egyedi stílusát a korszak másik zsenije, Szepesi György mellett. Úgy vélte, „Szepesi csak egy van”, így ahelyett, hogy az ő végtelenül érzelmes, sodró stílusát utánozta volna, Novotny a kiegyensúlyozott, higgadt és az értelemre ható közvetítés mellett kötelezte el magát. Zoltán életében a sport és a rádiózás mellett a mély, csendesen megélt vallásosság játssza a főszerepet.

Az egyházi életben is aktív szerepet vállal a budapesti Deák téri evangélikus gyülekezet presbitereként. Bár a napi riporteri munkától visszavonult, a mai napig nem szakadt el a mikrofontól: jelenleg a Nemzeti Sportrádió hivatalos csatornahangjaként hallhatja őt a közönség.

A 86. életévét betöltő legenda irigylésre méltó szellemi és fizikai frissességnek örvend. Ennek kulcsa a saját elmondása szerint a folyamatos agytorna és a családi környezet. Bár interjúiban a keresztény értékek mellett rendszeresen, nagy szeretettel beszél feleségéről és stabil házasságáról, a hölgy pontos nevét és foglalkozását soha nem hozta nyilvánosságra a médiában.

Gyulai István: Öt nyelven beszélt folyékonyan

Atlétaként kezdte pályafutását, összesen 28-szor nyert magyar bajnokságot, s az 1964-es tokiói olimpián is elindult versenyzőként. A későbbi sportriporter az ELTE-n szerezte diplomáját, öt idegen nyelven folyékonyan beszélt. A Magyar Televízióhoz 1972-ben került, majd a Telesport főszerkesztőjeként folytatta a munkát.

Ami igazán egyedülállóvá tette őt a magyar riporterek között, az a nemzetközi sportdiplomáciai karrierje.

Rendkívüli nyelvtudásának és diplomá­ciai érzékének köszönhetően a világ sportvezetésének legfelsőbb köréig jutott: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára volt a 2006-ban bekövetkezett haláláig. Kétszer nősült, és négy gyermeke született. Fiai, Miklós és Márton a média és a sport világában tevékenykednek, lányai közül Katalin televíziós szerkesztő, Júlia pedig táncos-koreográfus lett.

Gyulai István éveken át méltósággal, a nyilvánosság teljes kizárásával küzdött a gyilkos kórral. Mivel a vastagbélrákot viszonylag későn fedezték fel, a kezelések kezdetekor már áttétek is kialakultak a szervezetében. Fia, Gyulai Miklós egy későbbi interjúban elárulta, hogy donorként felajánlotta saját máját és veséjét az édesapjának, de a betegség előrehaladott stádiuma miatt ez sajnos már nem segíthetett.

A sportriporter élete utolsó időszakát Monte-Carlóban töltötte, és 62 éves korában ott is hunyt el. Halálhírére a nemzetközi sportvilág legnagyobb alakjai fejezték ki őszinte részvétüket. Végső nyughelye a budapesti Farkasréti temetőben található.

Vass István Zoltán: visszavonultan él vidéken

Már fiatalon az élsport érdekelte, de nem lett hivatásos labdarúgó, inkább a szegedi egyetemre jelentkezett. Vass István Zoltán negyven év alatt számos futball- és kézilabdameccsről, világbajnokságról és más sporteseményről tudósított.

Jogi és humán műveltségének köszönhetően elképesztő választékossággal beszélt, a labdarúgók mozgását pedig szinte irodalmi szinten festette le a rádióhallgatóknak. Magánéletét igyekezett mindig óvni a bulvársajtótól, de szakmai körökben köztudott volt mély elkötelezettsége a családja és a kultúra iránt.

Első feleségétől született egyetlen gyermeke, Vass Virág, aki országosan ismert és sikeres író-újságíró, valamint a Nők Lapja egykori főszerkesztője volt. Lánya elmondása szerint édesapja magabiztos képernyős fellépése mögött valójában egy rendkívül zárkózott, szemérmes és mélyen érző ember rejlik, aki mindig, mindenben támogatta őt.

Vass István Zoltán második felesége Kovács Dorottya, akivel évtizedek óta osztoznak a mindennapokon. A riporter több mint ötvenévnyi aktív munka után végleg letette a mikrofont, 2022 óta visszavonultan él vidéken. Július végén ünnepelte a 84. születésnapját.

Fotó: Rozmanitz Gábor, Fortepan/Szalay Zoltán, Fortepan/Urbán Tamás, MTI, archív