Miért lett pszichológus?
Gaál Viktor: 18 éves korom óta érdekel az emberi lélek működése éppúgy, mint a regényírás. Úgy gondoltam, ahhoz, hogy izgalmas karakterek szerepeljenek a könyveimben, muszáj megismernem az emberi pszichét. Ehhez pedig az egyetemi pszichológia szakot gondoltam a leghasznosabbnak.
Másrészt édesanyám orvos, a családunkban jelen van a gyógyító szakma, így tehát adta magát, hogy ezt folytassam. Közel húsz éve dolgozom pszichológusként, és nagyon élvezem a munkámat.
Eddig egyetlen pár sem maradt hosszabb ideig együtt a Házasság első látásra című műsorban. Mi ennek az oka?
Gaál Viktor: Nagyon sokan csak magukkal foglalkoznak, egyedül vannak jelen a kapcsolatban, és nem azon dolgoznak, hogy együtt jó párt alkossanak. És itt jön be az, hogy mi hiába rakjuk oda azokat az embereket, akik nagyon szépen egyeznének a személyiségprofiljaik alapján, ha ők nem hajlandók csapatban gondolkodni és létezni.
Számomra jó lehetőség élőben vizsgálni a párkeresés bonyolult folyamatát.
A realitykísérlet lényegét egyébként sokan félreértik: nem az a cél, hogy a párok tűzön-vízen át együtt maradjanak, hanem annak bemutatása, hogy egy kapcsolat csak akkor működik, ha dolgoznak is rajta.
Az idei évadban is bőven vannak szélsőséges karakterek. Melyik párt ajánlaná a nézők figyelmébe?
Gaál Viktor: Jánt és Jucit. A menyasszony miatt a házasság ugyan meghiúsult az első találkozáskor, de a bulit a násznéppel együtt megtartották.
A kettőjük kapcsolata kifejezetten érdekesen folytatódik a kamerák előtt, és az igazán nagy csavarok még hátravannak…
Szerintem a tévénézők már szívesen látnának egy olyan párt, akik boldogok és együtt is maradnak. Van-e erre esély a műsorban?
Gaál Viktor: Mielőtt elvállaltam a szakértői munkát, én az ausztrál verziót néztem meg, amiben nagyon aranyos párok kedvesen közeledtek egymáshoz. Tehát volt egy ilyen bájos vetülete az egész műsornak. Ehhez képest a hazai verzió, bár igenis van benne báj, sokban más lett. Sajnos ez egy szomorú fokmérője a magyar társadalomnak. Nálunk nagyon sok indulat, feszültség és frusztráció bukik felszínre – az ausztráloknál ez nem volt, mert, mondjuk úgy, ők békésen átvészelték a XX. századot, ellenben velünk.
Ez is érdekelhet
Rengeteg kommentelő azon a véleményen van, hogy a szakemberek szándékosan egymáshoz nem illő, instabil karaktereket párosítanak össze a dráma kedvéért. Mi erről a véleménye?
Gaál Viktor: Ezt teljes mértékben cáfolom. Én inkább onnan közelíteném meg, hogy az ország lakosságának számából adódóan mi nem több tízezer jelentkezőből válogatunk, hanem lényegesen kisebb merítésből, így végesek az opcióink. A célunk a párok kiválasztásánál, hogy a tévénéző is tanuljon, a saját élethelyzetére ráismerjen. Én egyébként nagyon sok pozitív visszajelzést kapok.
A minap egy idősebb hölgy állított meg a boltban, és azt mondta: mi is sok mindent rosszul csináltunk a férjemmel, de most legalább látom, hogy miért. Persze vannak, akik szerint kudarcba fulladtak a pszichológusok, de mindenkinek nem lehet megfelelni. Számomra az a legszomorúbb kritika, amikor valaki nem érti meg, hogy mi a műsor valódi lényege. Nagyon sokan a saját frusztrációjukat vetítik bele a szereplőkbe, az élethelyzetekbe.
Saját magát milyen személyiségnek írná le?
Gaál Viktor: Introvertált vagyok és nagyon empatikus, néha túlzottan is. Ezenkívül gondolkodó típus, nagy belső megéléseim vannak, sokat dolgozom belül magamon. Ebből a tulajdonságomból születnek a könyveim, mert egy regény mindig egy belső utazás eredménye.
Mi az Ön legnagyobb erőssége?
Gaál Viktor: Hogy egymással össze nem függő területeket tudok könnyedén összekapcsolni. A pszichológiát a kvantumfizikával, az írást a mítoszokkal vagy éppen a fraktálgeometriát az építészettel. Tehát amikről elsőre azt gondolná az ember, hogy nem összeegyeztethető. Például a pszichológia és a regényírás mellett van egy saját cégem, ami mesterségesintelligencia-fejlesztéssel foglalkozik.
A pszichológusi hivatása mellett továbbra is ír regényeket?
Gaál Viktor: Igen, szeptemberben jelenik meg a tizedik könyvem, ami egy fiktív reality kulisszái mögé viszi el az olvasót. A címe: Oltári nagy házasságok. Regényíróként ülve a forgatásokon nagyon megihletett, hogyan zajlik a televíziós munka, és milyen a hangulata. A kamera másik oldalán lévő, kulisszák mögötti világot szeretném megmutatni ebben a hamarosan megjelenő könyvben, amelynek szereplői az én fantáziám szülöttei.
A családja mellett hogy jut ennyi mindenre energiája?
Gaál Viktor: Jól kell beosztani az időt. Reggel fél hétkor kelek, és éjfél körül fekszem le. Ebédig pszichológiával foglalkozom, általában öt egyéni terápiás beszélgetéssel, délután a saját cégem ügyeit végzem, este pedig regényt írok, de közben egy musical dalszövegét is épp most fejeztem be.
Van egy szabály: a hétvége mindig szabad.
Akkor csak a feleségemmel és a 10 éves fiammal vagyok, és sok időt töltünk közösen a természetben. Kiegyensúlyozott, boldog családi életet élünk.
Ha már az erőssége szóba került, mi a gyengesége?
Gaál Viktor: Jelenleg az, hogy túlvállalom magam. Jellememben pedig az, hogy érzelmes vagyok. Néha túl megengedő, nagyon is elfogadó, ez pedig nem mindig jó.
Végezetül, mivel lehet Önnek örömet szerezni?
Gaál Viktor: Tárgyakkal nem igazán, de egy jó és tartalmas beszélgetésnek nagyon tudok örülni.
Fotó: TV2, Archív
