Sokan úgy gondolják, hogy ha valaki nyugdíj mellett is dolgozik, akkor a munkával töltött évek automatikusan növelik a nyugdíj összegét. Ez azonban ma már nem így működik. Van viszont egy kevésbé ismert lehetőség, ami által később magasabb lehet a megállapított díj.
A szabály lényege: aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de még nem kéri a nyugdíját, mivel tovább dolgozik, minden 30 nap után a későbbi nyugdíja 0,5 százalékával növelheti az összeget. Ez egy év alatt 6 százalékot jelent – írja a Hóvége.
Ám ez nem ugyanaz, mint amikor valaki már nyugdíjas, és mellette vállal munkát.
Más szabály vonatkozik a nyugdíj mellett dolgozókra
Régebben a nyugdíj melletti munkavégzés valóban évről évre növelte az ellátás összegét. Viszont 2020. júliusától megváltoztak a szabályok. A saját jogú nyugdíjasoknak nem kell 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a munkabérük után. A fizetésből főszabály szerint a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le.
Ennek van egy fontos következménye: mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot, a munkával töltött idő miatt a már folyósított nyugdíja sem emelkedik tovább. Az újraszámítás lehetősége is csak speciális esetekben áll fenn.
Ez is érdekelhet
- KVÍZ Bródy és Koncz? Vagy Cserháti és Korda? Mennyire emlékszel a Táncdalfesztiválok nagy szerelmeire?
- Halála előtt a morfiumot is elutasította Székhelyi József: a lelkében döntötte el, mikor hagyja el a testét
- Egykor a világ legszebb nője volt, ma rá sem ismerni a Guldenburgok örökségének színésznőjére
Akkor kik kaphatnak több nyugdíjat?
A köznyelvben nyugdíjbónusznak nevezett nyugdíjnövelés annak jár, aki már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, de még nem igényli meg az öregségi nyugdíját, hanem tovább dolgozik. A szabály szerint minden nyugdíjkorhatár után ledolgozott 30 napot követően 0,5 százalékkal emelkedik a később megállapított nyugdíj összege.
Ez azt jelenti, hogy:
- 30 nap után: 0,5 százalék plusz
- 6 hónap után: 3 százalék plusz
- 1 év után: 6 százalék plusz
- 2 év után: 12 százalék plusz
- 3 év után: 18 százalék plusz
A százalékokat nem a már folyósított nyugdíjhoz adják hozzá, hiszen ebben az esetben még nincs folyósított öregségi nyugdíj.
Fontos:
A nyugdíjbónuszhoz nem elég egyszerűen betölteni a 65. életévet és tovább dolgozni. Legalább 20 év szolgálati időre is szükség van. A két feltételnek együtt kell teljesülnie: az érintett elérje a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, valamint rendelkezzen legalább 20 év szolgálati idővel. Ezt követően kezdhet gyűlni a 30 naponként járó bónusz.
Három év munka után 18 százalék emelés is jöhet
A különbség hosszabb munkavégzés esetén már igencsak látványos.
Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor már rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, de nem igényli meg a nyugdíját, hanem további három évig dolgozik, akkor a nyugdíjbónusz 18 százalékra nő. Ráadásul nem csak a bónusz miatt lehet magasabb a későbbi ellátás. A nyugdíjkorhatár után szerzett további szolgálati idő önmagában is hatással lehet a nyugdíj kiszámítására.
Például, ha valakinek 65 éves korában 40 év szolgálati ideje van, majd még három évig dolgozik, akkor a további szolgálati idő miatt a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset magasabb hányada alapján számítják ki az ellátást. Így 40 év szolgálati idő esetén ez 80 százalék, 43 év esetén pedig már 86 százalék.
Kell külön kérni a nyugdíjbónuszt?
Az egyik legjobb hír, hogy nem kell külön kérelmezni.
Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után nem kéri a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, akkor a hivatalos nyilvántartásokban szerepelnie kell a megszerzett szolgálati időnek. Amikor később elérkezik az idő a nyugdíj megállapítására, az illetőnek magát az öregségi nyugdíjat kell igényelnie.
Ehhez az „Öregségi nyugdíj iránti kérelem” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.
Az ügyintézés személyesen is történhet, például kormányablakban vagy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán, de megfelelő elektronikus hozzáféréssel online is elindítható. A nyugdíjbónuszt viszont nem kell külön beírni a kérelembe: azt a hivatal a nyilvántartott adatok alapján automatikusan figyelembe veszi.
Mi van, ha valami nem stimmel?
Ha valaki úgy látja, hogy a határozatban nem vették figyelembe a nyugdíjkorhatár után megszerzett jogosultságokat vagy a neki járó nyugdíjnövelést, akkor érdemes mielőbb jeleznie a problémát. A határozat tartalmazza azt is, hogy milyen határidőn belül és milyen módon lehet jogorvoslattal élni.
