Eskü régen és ma
Az eskü szokása szinte minden népnél fellelhető.
Különböző kultúrákban, különböző dolgokra lehetett esküdni, például tűzre, vízre, hóra, állatra, vérre és földre. Esküdtek a becsületre, a családtagokra, hagyományosan többségében mégis Istenre vagy valamilyen istenségre mint tanúra, esetleg valamely szent dologra tettek ünnepélyes, gyakran vallásos kijelentést az „Isten engem úgy segéljen!” fohászkodással.
Az esküszegés minden kultúrában megvetendő bűn.
A fogadalmak súlyát részben az istenségre való hivatkozás, részben pedig maga az eskütétel ünnepélyes módja adja meg. A keresztény világban azonban évszázadokon át gondot okozott, ha más vallású, tehát nem keresztény embernek kellett esküt tennie.
Ezekre az esetekre találtak ki egy különleges esküformulát, az úgynevezett „zsidóesküt”. Ma a polgári életben az esküről a legtöbbeknek az esküvő vagy a hivatali beiktatás jut eszébe. A polgári anyakönyvvezető előtt nem, de a sokféle égi mindenható előtt még a mai házasságkötéskor is számíthatnak a vallási különbségek.
De esküt tesznek a köztisztviselők, katonák, ügyvédek, ügyészek, bírák – és persze a politikusok is. Nagy port kavart, amikor az USA-ban 2007-ben egy muszlim honatya elsőként tette le a Koránra a kongresszusi esküt.
Az ima hatalma
A szó varázsába vetett hiten alapul a felsőbbrendű természetfeletti lényhez – keresztényeknél Istenhez, Jézus Krisztushoz, Szűz Máriához, a Szentlélekhez, Szent Antalhoz – való fohászkodás, az ima is. Azokat a szövegeket, amelyeket az egyház nem ismert el, és amelyek szájhagyomány útján terjedtek, a hivatalos imák mellett használták.
Általános volt a mágikus gyógyító eljárások, ráolvasásosok kísérőjeként a Miatyánk, az Üdvözlégy elmondása vagy elmondatása is a beteggel. Gyakran előírt módon, például háromszor, hétszer, három pénteken, napkelte előtt, keresztúton stb. mondták.
Ma is gyakran fohászkodunk az égiekhez, sokszor azok is imádkoznak, akik nem tartják be betű szerint a vallásuk előírásait. Az egyéni, spontán imák nem mindig egyeznek az egyház által előírtakkal, és mégis gyakran érezhetjük: kérésünk-könyörgésünk meghallgatásra talál.
Köszöntés, jókívánság
Az ünnepek alkalmával énekelt vagy mondott vers, illetve prózai jókívánság is mágikus előnyt próbál kovácsolni a köszöntött számára. A karácsonyi betlehemezők többnyire házról házra járva mondták, énekelték el a szövegeket, amelyek lehettek népi, irodalmi vagy egyházi eredetűek.
A köszöntők ma is felhangzanak a lakodalomban, keresztelőn vagy szüret alkalmával, akár bordalok és mulatónóták formájában, vagy tradicionális énekes, verses köszöntőkként termékenység-, bőség- és egészségvarázsló jókívánságokkal.
Példa lehet erre a húsvéti locsolóvers:
Szépen kérem az anyát
Adja elő a lányát
Hadd locsolom a haját
Hadd nőjön nagyra
Mint a csikó farka
Még annál is nagyobbra
Mint a Duna hossza
Szabad-e locsolni?
Ráolvasással gyógyítani
A varázsló szertartásokat kísérő szövegek régebben többnyire a gyógyítást szolgálták. Lehettek banális kívánságok: „Árpa múljon el a szememről!”, de akár visszafelé számolással is lehetett ráolvasni.
Eközben az illető erőteljesen gondolt arra, amit szeretett volna elérni. Ima is szolgálhatott ráolvasásként, amikor a szenteket vagy Szűz Máriát hívták segítségül. Sok ráolvasás kapcsolódik az újholdhoz, például: „Új hold, új király, vidd el az én nyavalyám!”
Mágikus cselekedethez is társulhatott. Ha kisgyermeket, fiatal állatot óvtak a szemmel veréstől, megelőzésként megköpködték, miközben elmondták: „Megköpködlek, hogy a szem ne ártson.” Torokfájás gyógyítására az Alföldön háromszor megcsókolták a kemencét, a következő szöveggel: „Földédesanyám, torkom fáj, senkinek sem mondom, csak neked panaszlom, gyógyítsd meg!”
A modern gyógyszerek mellett a pozitív gondolatok és szavak ma is segítenek megóvni a testi-lelki egészségünket.
Levehetjük a rontást
Íme egy ma is használható recept: újhold utolsó éjszakáján éjfél előtt gyújtsunk meg egy fehér gyertyát, és a gyertyalánggal égessünk el néhány gerezd fokhagymát. Utána tegyük a szívünkre a kezünket, és az alábbi verset tizenháromszor mondjuk el:
Bűvös mondás
Múljon rólam gonosz rontás
Szavamat, ha meghalljátok
Múljon rólam minden átok.
Ellenállni az átoknak
Az átok rontó célú, rossz szándékkal elmondott ráolvasás, amely ártó szándékhoz kéri a természetfeletti hatalom segítségét. A középkorban a démonűzés az egyházi rítus része volt, amelynek gazdag készlete volt a gonoszt elűző, átokként is felfogható mondatokból.
A mai ezotéria úgy véli, ha valaki rosszat kíván nekünk, és mi erre fogékonyak vagyunk, akkor az átkot beengedhetjük az életünkbe, míg imával, pozitív gondolatokkal ellenállhatunk neki. Mivel a gyalázkodás következménye visszaszáll a küldőjére, mi is igyekezzünk másokról inkább szépen gondolkodni, nehogy a gyűlölködéssel bajt hozzunk magunkra.
Még többet olvasnál ezotériáról? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
Fotó: Adobe Stock, Fortepan/Szebeni András, Getty Images
