Évente alig több mint 2000 forintnyi vízdíj, és nagyjából 7000 forintos havi villanyszámla. Sokak számára ez inkább tűnik mesének, mint valóságnak. A 32 éves spanyol férfi, Ibon Berasategui azonban saját bőrén tapasztalja meg ezt az életformát, miután hátat fordított a városi nyüzsgésnek, és egy mindössze 18 lakosú asztúriai faluba költözött.
Megunta a város zaját és a magas árakat
Ibon Berasategui 32 évesen döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a San Sebastiánban megszokott életét. Elege lett a folyamatos zajból, a légszennyezésből és abból, hogy a mindennapok egyre többe kerülnek.
A döntése azonban nem hirtelen ötlet volt. Már gyerekként arról álmodott, hogy egyszer a természet közelében él majd, saját veteményeskerttel, gyümölcsfákkal és néhány tyúkkal. Az El Español beszámolója szerint most lépésről lépésre valóra váltja ezt az álmát, ráadásul olyan költségekkel, amelyek össze sem hasonlíthatók egy nagyvárosi élet kiadásaival.
Egy régi istállóból építi leendő otthonát
A fiatal férfi Asztúriába költözött, ahol jelenleg jövőbeli házán dolgozik. Vásárolt egy régi istállót, megszerezte az épület lakóingatlanná minősítéséhez szükséges engedélyeket, majd nekilátott az átalakításnak.
A teljes beruházás összegét nem hozta nyilvánosságra, de elárulta, hogy az épület funkcióváltásához szükséges adminisztratív ügyintézés önmagában 10 000 és 15 000 euró közötti összegbe került, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 4 és 6 millió forint közötti tétel.
Hatalmas a különbség a városi és a vidéki ingatlanárak között
A férfit nemcsak a nyugalom vonzotta vidékre. A lakásárak közötti különbség is komoly szerepet játszott a döntésében.
A spanyol statisztikai hivatal 2025-ös városi mutatói szerint egy nagyváros és egy tízezer lakosnál kisebb település között akár 4000 eurós négyzetméterár-különbség is lehet. San Sebastiánban egy négyzetméter átlagosan 5317 euróba került 2024-ben, míg az Alicante tartományban található Villenában csupán 603 euró volt az átlagár. A valóban vidéki térségekben pedig a spanyol lakásügyi minisztérium szerint a négyzetméterárak akár 300-450 euró között is mozoghatnak.
Nem meglepő, hogy Ibon számára vonzóvá vált egy olyan életforma, ahol nem kell éveken át küzdeni egy saját otthon megszerzéséért.
Évente 5 euró a víz, a villanyszámla pedig szinte jelképes
A legnagyobb meglepetést mégsem az ingatlanárak jelentették számára, hanem a mindennapi kiadások.
Így mesélt erről:
„Nevetségesen hangzik, de itt évente mindössze 5 eurót fizetünk a vízért. Szerintem ez hihetetlen.”
Az áramdíj is hasonlóan alacsony lehet. Elmondása szerint egyik szomszédja mindössze 17-18 eurót fizet havonta villanyszámlára. Ezen annyira meglepődött, hogy tréfásan megjegyezte:
„Nem is érdemes napelemeket felszerelni, ha gyakorlatilag semmit sem fizet az áramért.”
Ezek az összegek éles ellentétben állnak azzal, amit korábban a városban megszokott. A költözés tehát nemcsak az ingatlanvásárlás miatt bizonyult kedvezőnek, hanem a havi fenntartási költségek szempontjából is.
Még több élettörténetet olvasnál?
Egyelőre még nem költözött be
Bár a régi istálló átalakítása már folyamatban van, Ibon egyelőre nem ott él. Jelenleg egy helyi lakást bérel Axel nevű barátjával, aki digitális nomádként dolgozik.
Éppen ez a barát ösztönözte arra, hogy hagyja maga mögött San Sebastiánt, és próbáljon ki egy teljesen más életformát.
A magánytól félt a legjobban
A döntést nem volt könnyű meghozni. Ibon sokáig tartott attól, hogy túl magányos lesz egy ilyen apró településen.
„Mindig azt gondoltam, hogy még magányosabb leszek, mint valaha.”
– vallotta be.
A környezete sem könnyítette meg a dolgát. Sokan úgy gondolták, túlságosan fiatal ahhoz, hogy feladja a városi életet. Erre így emlékezett vissza:
„Állandóan azt mondogatták nekem: »egyedül maradsz«, »nem találsz majd párt«, »túl fiatal vagy ahhoz, hogy elhagyd a fészket«, ezért újra és újra elhalasztottam a döntést.”
Végül arra jutott, hogy jól érzi magát a saját társaságában, és valójában semmi sem akadályozza meg abban, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát.
Megtalálta azt az életet, amire mindig vágyott
Ibon története jól mutatja, hogy a vidéki élet nem mindenki számára jelent visszalépést. Miközben sokan a nagyvárosokban keresik a lehetőségeket, ő éppen az ellenkező irányba indult el. Egy olyan helyre költözött, ahol mindössze 18 ember él, viszont csend, természet és jóval alacsonyabb megélhetési költségek várják.
Gyermekkori elképzelése, egy rétekkel, gyümölcsfákkal, állatokkal és veteményeskerttel körülvett otthon, lassan valósággá válik. A magas san sebastiáni árakat pedig egy olyan életre cserélte, ahol a víz éves díja mindössze 5 euró, az áramszámla pedig kevesebb lehet havi 20 eurónál.
Tudtad, hogy ha hasonló életformára vágysz, akár egy egész magánszigetet is megvásárolhatsz egy vidéki családi há áráért?
