Divat

Ruhák, cipők az internetről: miért veszélyesek az egészségre ezek a textilek?

Augusztusban jelent meg a hír, miszerint a nálunk is nagy népszerűségnek örvendő Shein, Temu és az AliExpress több terméke is megbukott a dél-koreai hatóságok ellenőrzésén. Volt olyan termék, amelyben a káros anyagok mennyisége 229-szeres volt a megengedettnek. Vajon ez általános? Érdemes kockáztatni? Mire számíthatunk az online üzletekkel kapcsolatban?

A fent említett online kereskedőcégek naponta körülbelül 4-5000 tonna árut kézbesítenek világszerte. A népszerűségük töretlennek tűnik. A siker egyik oka a marketingtevékenységük: dollárezreket költenek reklámokra, szinte nincs olyan, aki ne találkozott volna az online térben a cégek hirdetéseivel. Közösségi oldal, keresőoldal, e-mail – mindenhol jelen vannak. Ezenkívül a Temu üzletpolitikájának része, hogy csak azokat a termékeket árulhatják a kereskedők, amelyekből 14 nap alatt legalább 30 darabot, összesen legalább 90 dollár értékben eladtak. A termékeket nagyon alacsony áron kínálják, amely igen csalogató lehet a vásárlóknak.

Erkölcsi és egészségi okok

Ugyanakkor nagyon sok ellenérvet is fel szoktak sorakoztatni a Temu és társai ellen. Több vizsgálat is készült arról, hogy a cég nem tartja be a munkaügyi előírásokat. Gyakran 75 órát kell az alkalmazottaknak hetente dolgozniuk, ablaktalan csarnokokban. Júniusban az Egyesült Államok törvényhozása is foglalkozott a kérdéssel, miután valószínűvé vált, hogy rabszolgamunkával készülhet a termékek egy része. A munkaerő kihasználása mellett a környezetvédelem szempontjából is komoly veszélyt jelentenek ezek a cégek.

A korábban említett mérhetetlen mennyiségű termékek kézbesítéséhez több száz cargo gépnek kell felszállnia. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a Shein évi 6,3 millió tonna szén-dioxidot termelt kevesebb mint egy év alatt Európában. Az erkölcsi dilemma – rabszolgamunka – mellett tehát a környezetre gyakorolt káros hatásokra is érdemes gondolni rendelés előtt, illetve most már a saját egészségünket is szem előtt kell tartani, hiszen a termékek egy részében a káros anyagok mértéke több százszorosa is lehet a megengedettnek.

Vegyi szennyezettség

A Greenpeace is számtalanszor feltárta, hogy a fejlődő országokból származó ruhákban, kiemelten a külföldről online megrendelt ruhákban folyamatos kockázat a vegyi szennyezettség.

„A hormonkárosító, rákkockázatú ftalátok, mérgező toxikus fémek mint az ólom vagy a termék vízállóságát biztosító úgynevezett »örök vegyi anyagok« a PFAS-vegyületek rendre megtalálhatók ezekben az árukban. Bár Európában szigorú határértékek vannak érvényben, ám ez egyfelől nem minden vegyi anyagra terjed ki, másrészt nem tudnak mindent ellenőrizni, különösen a fogyasztó által online megrendelt ruhákat nem” – magyarázza Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Nem csoda hát, hogy rendszeresen fent akadnak a veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett termékek az európai országokban történő vizsgálatokon is. A Greenpeace Németország vizsgálata szerint az ellenőrzött 47 SHEIN termék közül hét (15%) tartalmazott veszélyes vegyi anyagokat, amelyek meghaladják az EU szabályozási határértékeit, és a termékek mintegy harmada aggasztó szintű veszélyes vegyi anyagokat tartalmazott.

„Nehéz a különböző forrásokból származó vegyi szennyezéseket összehasonlítani, de az biztos, hogy a ruhaipar az egyik legproblémásabb szektor. Nagyon jelentős az üvegház-gázkibocsátásuk – sokkal nagyobb, mint a teljes repülési szektoré –, szennyezik a vizeket, veszélyeztetik a dolgozóikat” – mondja Gergely.

Aggasztó adatok

Az olyan cégek mint a Temu is jelentősen szennyezik a környezetet, a túlzott hulladék-előállítással és a túlfogyasztás ösztönzésével. Egy 2022-es dél-koreai tanulmány szerint ugyanakkora összeg elköltése esetén az online vásárlás 4,8-szor több csomagolási hulladékot generál, mint a hagyományos, offline vásárlás.

„Ezenkívül nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Temu állítólag naponta több mint egymillió csomagot szállít világszerte. A rengeteg csomagolóanyagon túl az ilyen magas kereslet a légi teherszállítás miatt is jelentős hatással van a klímára. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint jelenleg 131 milliárd csomagot, azaz a határokon átnyúló e-kereskedelem 80%-át légi úton szállítják, és ez az arány 2040-re elérheti a 95%-ot. Mivel a légi teherszállítás jelentősen több CO2-ot bocsát ki, mint a hajózás, a határokon átnyúló e-kereskedelem szén-dioxid-kibocsátását komolyan kell venniük a vállalatoknak és a szabályozóknak egyaránt” – figyelmeztet a szakember.

Szakértőnk szerint, mivel néhány határokon átnyúló e-kereskedelmi platformon az ultra alacsony árak gyakoriak, a túlfogyasztás és az ebből keletkező hulladék is nagy aggodalomra ad okot, mivel a kiskereskedők gyakran megsemmisítik az új, de visszaküldött árukat.

Fotó: gettyimages