Az ősi kelták Yule-ünnepét tartották a téli napfordulón, ami arról szól, hogy ugyan ma van a leghosszabb éjszaka, de elindulunk a napfény, a kikelet felé.
„Ilyenkor fények gyúltak a sötétben, máglyát, tábortüzet raktak az emberek, hogy megünnepeljék a legsötétebb éjszakát, és hogy ettől a naptól a világos kezdi visszavenni a hatalmat a sötét felett – magyarázza Iszet boszorkány főpapnő. – Érdemes a már kihűlt fadarabokból egyet eltenni, és azzal gyújtani meg a következő tüzet is, így megőrizve jövőre azokat az energiákat, amik ebben a tűzben megvoltak. Ezzel is utalunk arra a körforgásra, amely a természetben dolgozik.”
Folytatás a Meglepetés magazinban!
