2017 júniusában a Nógrád vármegyei, pásztói Szentlélek-kápolna sekrestyése azt vette észre, hogy az egyik Szűz Mária-szobor arcán könnycseppek gördülnek végig. Néhány nap elteltével a kápolna másik szobra is könnyezni kezdett. A jelenséget a mai napig rejtély övezi: a könnyek talán a helyieket mentették meg egy nehéz helyzettől, tragédiától?
Szülés utáni depressziót gyógyított Olaszországban
Hasonló eset történt a szicíliai Siracusában 1953-ban, ekkor egy családi otthonban kezdett könnyezni a Szűzanya. Antonietta asszony szülés utáni depresszióval küzdött. A férje, aki nem sokat tudott erről a problémáról, az ágy fölött lévő Mária-szoborhoz fohászkodott, hogy visszakapja régi, vidám, kedves, energikus asszonyát. A nászajándékba kapott kegytárgy csodás módon könnyezni kezdett, és a cseppek az ágyban fekvő asszonyra hullottak, a feleség pedig gyorsan kigyógyult a búskomorságból.
A házaspár lakása hamarosan zarándokhellyé vált, ahová nemcsak hívők, de ateisták is szép számmal érkeztek, hogy megnézzék a különös esetet. Amikor valaki csalást sejtve feljelentette a házaspárt, a vizsgálat során a rendőrök is megtapasztalták a csodát: szemtanúi lehettek az újabb könnyezésnek.
Mivel a lakás nem volt alkalmas zarándokok tömegeinek a fogadására, így a gipszből készült alkotást egy közeli templomba szállították. A szicíliai rendőrök felkeresték a szobrot gyártó iparost, aki elmondta, hogy ez a vallásos szobadísz sablon alapján, több ezres mennyiségben készült. A hatóságok laboratóriumban is elemeztették a könny összetételét. Furcsa dolog derült ki: a folyadék emberi fehérjét tartalmazott…
A könnyező Mária-képmások megpillantása a hívők számára a csodák bizonyítéka, de a látvány, illetve a csodás gyógyulások hatására sokszor azok is megtérnek, akik eddig nem hittek az ilyesmiben. A vallásos emberek szerint a Szűzanya ilyenkor értünk, a bűneink bocsánatáért könnyezik.
Megmentette a várost a pusztulástól
Akita városát Japánban egy fából készült, könnyező Mária-szobor tette híressé. Az első csoda 1975-ben esett meg. Az ezt követő hat évenben összesen 101 alkalommal könnyezett a kegytárgy, általában mise közben, emberek százainak jelenlétében. Ezt a jelenséget a Vatikán kiemelten vizsgálta, és az akkori bíboros, Joseph Ratzinger – akiből később XVI. Benedek pápa lett – hivatalosan is csodának minősítette az esetet.
Érdekesség, hogy az akitai eset során a Szűzanya meg is szólalt egy, a templomban szolgáló embernek: elmondta, hogy a Teremtő áradatot és tűzvészt bocsát majd az élőkre, mert az emberek nem bánják meg a bűneiket. 2011. március 11-én Japán történetének legnagyobb, 30 ezer áldozatot követelő földrengése és szökőárja következett be, nem messze Akitától. A hívők azt állítják, hogy Akitát azért kerülte el a tragédia, mert a Szent Szűz a könnyeivel megmentette a települést.
Miért az egyszerű embereknek jelenik meg?
A katolikus egyház évszázadokon át kissé bizalmatlanul fogadta a jelenéseket: csalókra, jobb esetben fantáziadús, túlbuzgó hívőkre gyanakodtak. Főként azért voltak óvatosak, mert a csodák tanúi a legtöbbször nem teológusok vagy egyházi méltóságok voltak, hanem egyszerű, gyakran írástudatlan emberek: parasztok, pásztorok, hétköznapi életet élő nők és gyerekek. Érthetetlennek tűnt, hogy az isteni hatalom miért pont őket választotta ki az üzenetei közvetítésére. Pedig spirituális szemszögből nézve mindez teljesen természetes dolog: egy iskolázott ember kétkedőbben áll az ilyesmihez, mint egy természetközelben élő pásztor, aki nyitottabb a csodákra.
A máriapócsi kegyhely ereje
A Mária-szobrok csodája sok esetben csak egy adott helyen következik be – ilyen például a máriapócsi eset. A krónikák szerint a búcsújáróhelyen 1696. november 4-én olyan farkasordító hideg volt, hogy nemcsak a víz fagyott meg, hanem még a templomban a misebor is. Ennek ellenére a Mária-kép könnyezni kezdett, és a lecsorduló könnyek nem fagytak rá a képre. A kegyhelyet rengeteg gyógyulni vágyó ember kereste fel, és a beszámolók szerint sokan végzetesnek diagnosztizált betegségekből is felépültek.
I. Lipót osztrák császár és magyar király ekkor megparancsolta a Mária-kép Bécsbe szállítását, a kegyképet a bécsi Stephansdomban helyezték el, ma is a templom egyik oldalhajójában látható. Az osztrák hívőknek azonban csalódniuk kellett, mert itt nem került sor újabb jelenésre.
Közben Máriapócson készítettek egy másolatot az elszállított kegyképről, amely 1715. augusztus 1- én újra könnyezni kezdett. Napokon keresztül több százan voltak tanúi, ezután azonban kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy a képmás újra könnyeket hullasson. 1905. december 3-án jelentek meg a képen a cseppek, amelyeket egy selyemkendővel itattak fel. Ez a kendő napjainkban is látható a kegytemplomban. Eldobott mankók, botok és egyéb segédeszközök is jelzik a váratlan gyógyulásokat. Kiemelkedő egyházi esemény volt, amikor II. János Pál pápa 1991-ben meglátogatta a máriapócsi könnyező Madonnát.
Szöveg: Izing Klára asztrológus
Fotó: Adobestock
