Halálos előrejelzés
A világhírű francia asztrológus, Jean Baptiste Morin de Villefranche 1583-ban született, a párizsi udvar megbecsült tagja volt. Egy estebéden, melyen Richelieu bíboros is részt vett, az egyik herceg nevetség tárgyává igyekezett tenni őt és a csillagfejtés tudományát. Az udvaronc nagyobb pénzösszeget kínált a horoszkópja elkészítéséért. Morin, aki rosszat látott a képletben, nem akarta ezt elmondani neki, így ködösíteni kezdett.
Amikor azonban ezért kigúnyolták, végül azt válaszolta, hogy az illető még az év vége előtt szégyenletes halált hal. Ez a prognózis még nagyobb hahotát váltott ki, mert Henri d’Effiat herceg rangja, társadalmi pozíciója, vagyona csaknem kizárta, hogy így végezze be az életét. Pár hónappal később azonban valóra vált a jóslat: kegyvesztett lett, és összeesküvés vádjával fej- és jószágvesztésre ítélték.
Richelieu, aki mindezt hallotta, igyekezett Morin tudását a saját hasznára fordítani, ezért kinevezte őt tanácsadó asztrológusának. Ezt a pozíciót a csillagfejtő egészen a bíboros haláláig be is töltötte.
Megjósolta a tűzvészt
William Lilly, I. Károly angol király udvari csillagjósa több asztrológiai mű szerzője volt. Elsősorban politikai jellegű jóslatokat tett közzé, többek között 1644-es művében is, amellyel megalapozta a hírnevét. A parlamentnek sokszor nem tetszettek Lilly jövendölései. Több ízben felelősségre is vonták, de pártfogói segítségével mindig megúszta a dolgot. 1651-es könyvében több közéleti vonatkozású jóslat szerepelt, amelyek mellett ábrák is voltak. Az egyik, 1666-ra vonatkozó jövendölésénél a tűzvész rajza jelent meg.
Amikor a tűz, immár II. Károly uralkodása alatt valóban bekövetkezett, és nagy pusztítást végzett Londonban, többen azt mondták, hogy maga Lilly gyújtogatott. A bírósági tárgyaláson azonban saját magát védve bebizonyította, hogy ártatlan. A felmentő ítélet után magányba vonult, Hershamben élt és hódolt tovább szenvedélyének, az asztrológiának.
Cselszövéssel vádolták
John Gadbury William Lilly ellenlábasa volt. Botrányos körülmények között született, hiszen apja, egy egyszerű földműves, megszöktette egy oxfordshire-i katolikus nemes lányát. A nagyapa kitagadta a lányt, ezért az ifjú Gadbury szabóinasnak állt. Amikor azonban tizenhét éves korában nagy nehezen helyreállt a családi béke, teljesülhetett a vágya, hogy Oxfordban tanulhasson.
1652-ben matematikai tudását bizonyítva kijavította a kor csillagászati táblázatát, lenyűgözve ezzel az angol asztrológusokat. Ő volt az első a korban, aki nyomtatásban megjelentette nevezetesebb kortársai és régi hírességek horoszkópját.
Kijelentéseivel azonban kihívta maga ellen az uralkodó haragját. Amikor 1679-ben napvilágra került egy II. Károly király elleni merénylet terve, megvádolták, hogy a „pápa asztrológusaként” segített a katolikus összeesküvőknek a megfelelő időpontot kiválasztani. Amikor a király meglátogatta a fogságban, gúnyosan megkérdezte tőle: tudja-e, melyik börtönbe fogják most bezárni. Gadbury helyesen válaszolt. Két hónapig raboskodott, majd a király végül megbocsátott neki.
Nyomozott a csillagfejtő író
Ebenezer Sibly Angliában született, 1751-ben. Az asztrológiát részletesen bemutató könyve hozott számára hírnevet. Olyan klientúrát épített ki, mint a mai asztrológus kollégái. Kötetlen stílusban írt arról is, hogy milyen szerelmi, anyagi és egészségügyi problémákkal keresték meg az ügyfelei. Egy utazása alkalmával, egy városkában megszállva megtudta, hogy egy gazdag polgár házát rablók fosztották ki. Sibly a csillagok jelzéseiből nemcsak a rablók számát és külsejét, hanem rejtekhelyüket és a rablott holmik jellegét is le tudta írni. A helyi hatóságok eleinte kételkedtek, pár nap alatt azonban kézre kerítették az elkövetőket.
Közben Siblyt lefogatta a helyi elöljáró, mondván, biztosan köze volt a rabláshoz, innen származnak az információi. Néhány napig, amíg a rablók részletes vallomást nem tettek, házi őrizetben tartották. Végül azonban kiderült az igazság, és a titokzatos idegen visszatérhetett az otthonába.
Fotó: getty images, Puzzlepix/Shutterstock
