Az engedély kezdetben öt évre szól
Február 10-től a lisztbogárpor hivatalosan is feldolgozható számos termékben. Többek között mostantól a kenyér is tartalmazhat lisztbogárport. De egyéb pékáruk, sütemények, tésztafélék, feldolgozott burgonyatermékek, sajtok és sajttermékek, valamint a gyümölcs- és zöldségkészítmények is tartalmazhatják ezt az új összetevőt. Az Európai Bizottság zöld utat adott. A rovarfehérjepor felkerült az uniós új élelmiszerek listájára, amely azokat a termékeket tartalmazza, amelyeket 1997 előtt nem fogyasztottak az európaiak.
A porban a lisztbogár lárvái vannak
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) már négy éve megállapította, hogy a lisztkukacpor alkalmas emberi fogyasztásra. Így a jóváhagyást követő 20. naptól kezdve bizonyos feltételek mellett forgalmazható. A sárga lisztbogár eddig kártevőnek számított, de mostantól az étkezésünk része lehet, előtte azonban UV-sugárzással elpusztítják az esetleges kórokozókat.
Címkézési kötelezettség
Ha lisztbogár van az élelmiszerben, azt egyértelműen fel kell tüntetni az összetevők listájában.
„UV-kezelt lárvapor Tenebrio molitor (lisztbogár)” néven találkozhatunk vele a címkéken.
Allergiások figyelmébe!
Mivel a rákfélékre és az ebből készült termékekre, valamint a poratkákkal szemben allergiás fogyasztóknál a lisztbogárpor is allergiás reakciókat válthat ki, ezért azt allergénként kell feltüntetni. A figyelmeztetést az összetevők listájához vagy a termék megnevezéséhez kell közel elhelyezni.
Jó tápértékek
A sárga lisztbogár tápanyagokban, telítetlen zsírokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Fenntartható alternatívának számít a hússal szemben, számos ökológiai és gazdasági előnnyel. Ha mégis aggódnánk azon, hogy véletlenül liszkukacporral dúsított ételt veszünk, akkor megnyugodhatunk, ugyanis Magyarországon a szabályozás előírja, hogy a rovarfehérjéből készült élelmiszerek külön polcokon kerüljenek forgalomba az üzletekben. Az Európai Bizottság eddig négy rovarfajtát hagyott jóvá újfajta élelmiszerként: a házi tücsköt, kétféle lisztkukacot és a keleti vándorsáskát.
Költséghatékony
A rovarlárvák széleskörű élelmiszeripari alkalmazása környezeti és gazdasági előnyökkel jár, ha a hagyományos állati fehérjeforrásokat olyanok helyettesítik, amelyek kevesebb takarmányt igényelnek, kevesebb hulladékot termelnek és kevesebb üvegházhatású gáz-kibocsátást eredményeznek. Az alacsonyabb költségek és árak növelhetik az élelmezésbiztonságot. Nem véletlen, hogy egyre több nagypénzű befektető lát fantáziát a rovarfehérje-gyártásban, mert fenntartható, költséghatékony, és már manapság is sok mindenre felhasználható, ráadásul a nem is olyan távoli jövőben akár széles körben elfogadott emberi étel válhat belőlük.
Fotó: pexels
