Lélek

Miért nem tanul rendet a gyerek? Mint sok minden másban, bizony itt is a szülő lehet a hibás

Vegyél fel papucsot! Ne gyűjtsd az iskolatáskádban a szemetet! Az uzsonnád maradékát ne az ágyneműtartódban tárold, hanem dobd ki! Ne vegyél fel egy nap három különböző pólót, mert már többet mosunk, mint egy mosómedve, és kérlek, pakold be a holmid másnapra, mielőtt játszani kezdenél! — Ismerős szülői kérések ezek, amelyek nap mint nap elhangzanak a gyerekek felé, mégis úgy tűnik, az igyekezetünk, hogy a rendetlenség csökkenjen, falra hányt borsó. A szerkesztőségben többen is gyakorló anyukák vagyunk, és közös tapasztalatunk, hogy a gyerekeink nagyon nehezen vagy egyáltalán nem szoktathatók a rendre. Gyermekpszichológus segítségével jártuk körbe, miért van ez, és mi lehet a dolog megoldása.
gyerek következetesség lélek rend rólunk szól

A jelszó: következetesség

„Ez a jelenség, hogy a gyerekek nehezebben rendre szoktathatók, mint korábban, sajnos globális — vélekedik Molnár Gabriella pszichológus. — Ez azért van, mert a világ felgyorsult, és a felnőttek életében sincs rendszer. Mi sem mindig ugyanabban az időben dolgozunk, ebédelünk, sportolunk vagy épp pihenünk, ezért nagyon nehéz lenne úgy alakítani az életünket, hogy a gyermekeink számára egyértelművé tegyük, mi a rend vagy mi a napi rutin. A családok a feszült időbeosztás miatt gyakran azt sem tehetik meg, hogy együtt reggelizzenek vagy vacsorázzanak, és megoldhatatlannak tűnik, hogy a gyerekek mindig ugyanabban az időben kerüljenek ágyba. Pedig az igazság sajnos az, hogy a kiskorban, a szülők által kialakított szabályok, keretek, és egyáltalán a rendszerhez való hozzászoktatás hiánya kártékony hatással lehet a későbbi nevelésünk sikerességére is. Ez a zűrzavar az oka annak, hogy a gyerekek viselkedésébe sokszor a rendszeresen ismétlődő feladatok, szokások és rituálék nehezen épülnek be. Ez manapság igen gyakori, a felnőttek modern életstílusának, feszített munkatempójának a hozadéka, szóval nem kell elkeserednünk. Ha a gyermekünknél ilyet tapasztalunk, az első és legfontosabb feladatunk, hogy mindig legyünk velük türelmesek és következetesek.”

A rend mindenekfelett

Szakértőnk szerint azért vagyunk hajlamosak a gyerekeinknek a kelleténél többször engedni, mert a napi hajsza után már nincs erőnk otthon velük is vitatkozni, nincs kedvünk a konfrontálódáshoz. Márpedig a nevelés esetében ez elkerülhetetlen!

Valljuk be magunknak, hányszor fordult elő, hogy nem szóltunk egy ott felejtett vizes törülközőért vagy a kenyérmorzsákért az asztal alatt, esetleg a gyerekszoba rendetlenségéért. Tudtuk, hogy szólnunk kellene, de fáradtak voltunk hozzá, vagy egyszerűen csak nem akartunk a csemeténkkel a kevés együtt tölthető időben is perlekedni. A gyermekünk a következetlenséggel társuló, felé irányuló szeretetünkből úgy érezheti, nem jelöltük ki számára megfelelően a határokat, így egyre többet és többet megenged majd magának velünk szemben. Fontos, hogy nyakon csípjük ezt a helyzetet, és ne hagyjuk, hogy elfajuljon! Vezessünk be szabályokat, amelyekhez ragaszkodunk, és itt nem az a lényeg, hogy minden kőbe legyen vésve, csak a meglévőket tartassuk be. Csak akkor legyünk engedékenyebbek, ha ez valami miatt indokolt: ha például beteg vagy fáradt a gyerekünk, nem elvárható tőle, hogy betartsa a szokásos rendet” — tanácsolja Molnár Gabriella.

Százezerszer mondjuk el!

A szakember szerint nem célravezető, ha az elmaradt házimunka, rendrakás vagy épp nem beépülő, ámde elvárt szokás miatt megbüntetjük a gyereket, mert a fegyelmezés oltárán könnyen sérülhet a bizalom. „Tényleg nincs más megoldás, mint százezredszer is elmondani ugyanazt a dolgot, és az elvárásokhoz mindig ragaszkodni — mondja a pszichológus. — Jó ötlet egy papírra leírni, hogy kinek, mik a feladatai, és azt jól látható helyre kitenni a lakásban, hogy a gyermekünk mindezt vizualizálhassa is. A siker érdekében kilátásba helyezhetünk jutalmakat, és nem rossz ötlet az sem, ha mondjuk a napi penzuma felett házimunkát végez, akkor azért zsebpénzt kaphat. De az is fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára, tehát minden apróságért ne járjon jutalom!”

TIPP: Gondoljuk végig, vannak-e meghitt, családi rituáléink, kialakult szokásaink, amelyekből nem engedünk. Ha nincsenek, fontos, hogy kitaláljunk olyan közös programokat vagy napirendet, ami rendszert visz az életünkbe. Nem kell óriási dolgokra gondolnunk: vacsora után egy jó beszélgetés, amikor mindenki elmondja, aznap mi történt vele, esetleg kölcsönös talpmasszázs a tévé előtt, vagy egy jó séta szombat délután a gyerekekkel — a lényeg, hogy mindezt rendszeressé tegyük, és hamarosan a gyereknevelésben is érezhetjük a rendszerhez szokás áldásos hatásait!

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete