A legtöbben szívesen vagyunk a természetben, fák között, a városokban is általában az árnyas, fás parkokba megyünk lazítani. Még az is érzi, hogy egy erdei séta mennyire feltöltő élmény lehet, aki nem nagy túrázó vagy erdőjáró. Japán szakemberektől származik az ötlet, hogy az egyszerű sétálásból egy kis tudatossággal csináljunk olyan programot, amellyel minél jobban részesülhetünk az erdei környezet stresszcsökkentő hatásában.
A sinrin-joku, vagyis erdőfürdő nevű egészségmegőrző módszer egyre népszerűbb világszerte, nem véletlenül. Nem valódi fürdőről van szó, a kifejezést a napfürdőzés mintájára alkották meg, és az erdei környezetben való „megmerítkezésre” utal. Mára tudományos bizonyítékokkal alátámasztott terápia, betegségmegelőző módszer lett belőle. Hogy mit is takar pontosan, arról Csinálos János képzett erdőfürdő-vezető mesél.
Kapcsolódni a jelennel, a természettel
„Az erdőfürdő egy stresszkezelő program a természetben. Olyasmi, mint egy csoportos tréning, de akár egyénileg is végezhető. Erdei séta, de nem kirándulás, nem túra. Nincs úti cél, nem teljesítményorientált. A célja, hogy lelassítsuk magunkat, hogy visszatérjünk ahhoz az ősi állapotunkhoz, amiből jövünk: a természethez, a természetbe. Számos kutatás igazolja, hogy az erdővel, a természettel való kapcsolódás mennyire pozitívan befolyásolja a mentális állapotunkat. Egy erdei sétát követően például kimutathatóan csökken a kortizol nevű stresszhormon szintje. Az erdőfürdő speciális gyakorlatokkal segíti, hogy minél inkább képesek legyünk átélni azt az élményt, amit az erdő nyújt, jelen lenni az adott helyzetben, az adott pillanatban. Többek között légzőgyakorlatokkal és egyéb, az érzékszerveket aktivizáló gyakorlatokkal igyekszik segíteni, hogy ne a múlton rágódjunk, vagy a jövőn aggódjunk, hanem teljes mértékben átéljük azt, amit éppen csinálunk, vagyis kapcsolódni tudjunk a természettel.”
Mind az öt érzékszervünket leköti
Egy vidám családi kirándulás kikapcsol, de egészen másképp, mint az erdőfürdő. Egy ilyen program során egészen új, különleges élményekkel gazdagodhatunk.
„A jelenben lenni nem is olyan könnyű, hiszen folyamatosan gondolkodunk valamin, csaponganak a gondolataink, jönnek-mennek az érzelmek – folytatja Csinálos János. – Az erdőfürdő során a gyakorlatokkal az öt érzékszerv stimulálásán, felébresztésén keresztül érjük el, hogy minél inkább megéljük azt, amit éppen csinálunk – és ez nagy mértékben hozzájárulhat a stressz-szintünk csökkentéséhez. A program általában két-három órás, ez alatt mindössze néhány kilométert sétálunk, és közben többször megállunk. Maga a séta is lassított, közben figyelünk a légzésre, arra, hogy hogyan lépünk, ahogy mozgunk. Ráirányítjuk a figyelmünket bizonyos dolgokra, és elmélyedünk benne. Figyeljük a hangokat, megtapasztaljuk a fatörzsek, a levelek, a növények tapintását, koncentrálunk az illatokra – van idő a dolgokat felfedezni, megismerni. Egészen másképp érzékeljük a környezetünket egy ilyen speciális erdőjárás után.”
Aprólékos megfigyelések
Egy vezetett erdőfürdőprogram különleges élmény, és ma már hazánkban is rengeteg helyen elérhető. Többféle néven is megtalálhatjuk, az adott vezető tapasztalatától, szaktudásától, kreativitásától függ, hogyan, miként áll össze egy-egy alkalom, milyen gyakorlatokat választ az adott sétához, milyen útvonalon vezeti a csoportot.
A jótékony hatásokat azonban néhány egyszerű gyakorlattal mi magunk is bármikor élvezhetjük az erdőben, de akár egy parkban vagy a kertünkben is. Szakértőnk ad hozzá néhány hasznos tippet.
„Próbáljuk ki például, hogy mezítláb, lassan sétálunk fűben, erdei úton – ezt egyébként az erdőfürdőkön is szívesen végeztetem a résztvevőkkel. És figyeljük közben a talpunkon tapasztalható érzeteket, ahogy a talaj a bőrünkhöz ér, ahogy az izmaink mozognak, amit a testünkben érzünk. Vagy egyszerűen álljunk egy fa alá, és próbáljuk meg „felvenni vele a kapcsolatot”: nézzük végig figyelmesen a törzsét, az ágait, a lombkoronáját, a lombot részleteiben, a leveleket, azok mozgását, formáját, ahogy átsüt rajtuk a nap. Töltsünk időt azzal, hogy alaposan, aprólékosan megfigyeljük a fát, és közben törekedjünk a lassú, egyenletes légzésre. Ha elkalandoznak a gondolataink, csak tereljük vissza újra a fára, a figyelmes vizsgálódásra. Ha zavaró gondolatok jönnek, emlékeztessük magunkat, hogy most, ebben a kis időben, amit erre szántunk, a fa megfigyelése (vagy a légzésünk, a lépéseink vagy akár a hangok figyelése, amit épp választunk) a „feladatunk”, térjünk vissza hozzá, és legyünk jelen a tevékenységben. Ezzel mintegy feladatot adunk az agyunknak, és legalább erre az időre elvonjuk attól, hogy „agyaljon”, vagyis a stresszt okozó múlt- vagy jövőbeli dolgokon pörögjön. De ha épp csak annyira van módunk, hogy egy fa alatt ülve a légzésünket figyelve igyekszünk lelassítani azt, már azzal is hatékonyan csökkenthető a stressz.”
Hogyan hat ránk?
Összegyűjtöttük, milyen jótékony hatásait tapasztalhatjuk a természetterápiának – egyes hatások akár 14 napig kimutathatóak a szervezetben.
A városi létben, az épített környezetben folyamatosan stressznek vagyunk kitéve – az erdőfürdő bizonyítottan csökkenti a szervezet stressz-szintjét.
Ennek köszönhetően javítja az ellenálló-képességet.
Segít relaxált állapotba kerülni, nyugtató hatással van az agyi aktivitásra.
Jótékonyan hat a szorongásra, alvászavarra.
Csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot.
Javítja a mentális teljesítményt és a kreativitást.
A fák által kibocsátott illóolajok egészségvédő, jótékony hatását is élvezhetjük: a fitoncidok növelik a szervezet immunválaszát például vírusos megbetegedések ellen.
fotó: Adobestock
