Riportok

„Mézből építettük  újjá a falunkat”

Felújított óvoda, kibővített iskola, rendbe tett templom, játszótér mászókával, csúszdával, homokozóval. Mindez egy pici borsodi faluban, ahol a fiatal lelkész házaspár és közössége mézből fizeti a költségeket. De hogyan?
borsodi falu göncruszka lelkész házaspár méhkonténer méz mézből épült falu mézből fizetett költségek papp noémi samu zsuzsanna sohajda levente

Takaros falu Göncruszka. Az általános iskola előtt kisbusz várja a gyerekeket, úszásra viszik őket, bent az épületben az egyik teremben a „kék ibolyácskát” éneklik. Keresnénk a tanári szobát, de itt ilyen nincs. Szünetben a pedagógusok vagy a pingpong-asztal körül vannak, vagy a nyitott zeneszobában. Mindig a gyerekek között szeretnének lenni. Hamar kiderül, hogy a mostani nagy létszám valamikor csak 16 fő volt. Ennyi diákkal indult 2011-ben az iskola, mivel előtte öt évig nem is működött általános iskola a településen. Ma viszont már összesen 220 gyerekről gondoskodnak. A falunak 2004-ig helyben református lelkésze sem volt, a gyülekezet mégsem mondott le arról, hogy ez megváltozhat. 6 évig nem nagyon volt jelentkező, a parókia nappalijában fű nőtt, a református közösség összefogá-sával mégis sikerült rendbe hozni. Végül épp egy Svájcban ösztöndíjas házaspár szeretett bele a faluba, és érezte igazi kiváltságnak, hogy ide költözzön. Sohajda Levente a doktoriját írta Zürichben, felesége drogmisszióban dolgozott. „Mindketten erről a vidékről valók vagyunk a férjemmel – meséli Sohajdáné Samu Zsuzsanna lelkésznő.

Folytatás a Meglepetés magazinban!

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video