A súlyos betegségek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a rendszeres szűrővizsgálat. Már csak azért sem érdemes elhanyagolni, mert ha korán sikerül fényt deríteni egy betegségre, nagyobb a gyógyulás esélye. 45 év felett kifejezetten ajánlott a leggyakoribb, szinte népbetegségnek számító kórokkal kapcsolatos szűrővizsgálatok elvégeztetése. „A nőknek nagyon fontos lehet a vérkép elemzése, a csontritkulás vizsgálata, a D-vitamin-szint ellenőrzése, a vastagbélrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szűrővizsgálata. A szénhidrát- és zsíranyagcsere betegségeinek szűrése, valamint a trombózisra való hajlam vizsgálata” – mondja Fehér Virág Piroska, a Synlab Hungary Kft. orvosszakmai tudományos munkatársa. – „A nőgyógyászati vizsgálat részeként, illetve amellett szükség van az emlő- és méhnyakrák rendszeres szűrésére is. A 45 év feletti férfiak számára pedig a nőgyógyászati vizsgálat helyett a prosztatarák szűrése fontos a többi, előbb felsorolt vizsgálatok mellett.”
A problémák valószínűségét keresi
A legalapvetőbb szűrővizsgálatok a vérből végezhetők, amely sok mindent elárul az egészségi állapotunkról. Az új vizsgálati módszer a mesterséges intelligenciát hívja segítségül ahhoz, hogy a vérből mérhető paraméterekből kiindulva felhívja a figyelmet egyes betegségek kockázatára. Az AI/Life Okoslelet nemcsak az egyes összetevők referenciatartománytól eltérő értékeit mutatja meg, ahogy ezt a „hagyományos” laborlelet teszi, hanem közel 1,5 millió anonim, magyar páciens több mint százmillió laborvizsgálatának betáplált adataival is összeveti az értékeket, egyes betegségcsoportok nagyobb valószínűségére utaló mintázatokat keresve. „Jelenleg a pajzsmirigybetegségek, a cukorbetegség különböző formái, májbetegségek, nem fertőzéses eredetű gyulladásos bélbetegségek, táplálkozási és egyéb anémiák, immunológiai defektusok, szisztémás autoimmun kórképek, a zsíranyagcsere zavarai, epe- és hasnyálmirigy-betegségek, vesebetegségek, szív- és érrendszeri panaszok, mellett bizonyos daganatos és ritka betegségek kockázatelemzésére is képes a matematikai valószínűségszámításon alapuló rendszer” – mondja dr. Csernák Zsolt, a Synlab Hungary Kft. orvosigazgatója.
Zöld, sárga, piros
A szakértő azt is hozzáteszi: bár az eljárás nem helyettesítheti a szakorvosi diagnózist, mégis nagyon hasznos segítőtárs lehet a háziorvosok és a szakorvosok számára. Olyan betegségek gyanújára is fény derülhet ugyanis általa, amelyekre a páciens panaszai alapján talán nem feltétlenül gondolna az orvos, és így a betegséget esetleg csak jelentős késéssel lehetne diagnosztizálni.
Az Okoslelet elkészítése egy hagyományos vérvétellel indul: az elkészült laborlelet a kért csomagtól függően negyven-hatvan paramétert tartalmaz. Ezeket az adatokat a matematikai modellen alapuló szoftver, amelyet hazai szakemberek a Debreceni Egyetem Klinikai Központjával együttműködve alkottak meg, többször és többféle szempontrendszer alapján elemzi, és összeveti az adatbázisában található több milliónyi betegadattal. Az egyezések és eltérések alapján számolja ki az egyes betegségcsoportok kockázatának valószínűségét, és a kockázatot zöld (negatív, alacsony kockázat), sárga (bizonytalan) vagy piros (pozitív, magas kockázat) színekkel, egy 5 fokozatú skálán jelzi.
Nem szaknyelven, érthetően
A részletes lelet ezenkívül a referenciatartománytól eltérő, annál magasabb vagy alacsonyabb értékekre is magyarázatot ad, és arra nézve is útmutatással szolgál, milyen további vizsgálatok segíthetnek az eltérések okának tisztázásában. Az információk nem a sokak számára érthetetlen orvosi szaknyelven, hanem közérthető módon szerepelnek a leleten.
Mivel a mesterséges intelligencia által adott kockázatbecslésnek megvannak a maga korlátai, a lelet nem helyettesíti és nem írja felül a szakorvosi véleményt és diagnózist. Az orvosi döntést azzal támogatja, hogy felhívja a kezelőorvos figyelmét az esetleges kockázatokra – a kezelőorvos pedig az eredmények figyelembevételével rendelhet el további vizsgálatokat, ha azokat szükségesnek látja. Mindezek miatt a daganatos és ritka betegségcsoportokra vonatkozó részletes kockázatbecslés nem is kerül fel az Okosleletre: ha a mesterséges intelligencia emelkedett kockázatot becsül e betegségekkel kapcsolatosan, a beteg számára biztosítják egy tapasztalt szakorvossal való konzultáció lehetőségét. A szakértő az egyéni kórelőzmények és tünetek ismeretében tud személyre szóló véleményt mondani az esetről.
Így menjünk vérvételre!
Ahhoz, hogy valós eredményeket kapjunk, a vizsgálat előtt 12 órával már ne fogyasszunk szilárd ételt, csak szénsavmentes ásvány- vagy csapvizet, 24 órával a mintavétel előtt ne igyunk alkoholt, és legalább egy órával előtte ne is dohányozzunk.
Kiemelt kép: Adobestock
