Riportok

Gyerekek a képernyő előtt: mennyi tévézés, kütyüzés megengedett, és mire kell figyelni?

A téli szünetben sok gyerek egész nap a tévé, az okostelefon vagy a számítógép előtt ül. A hideg miatt ugyanis az idő nagy részét a négy fal között töltik a családok, és az év végére elfáradt szülők is pihenésre, nyugalomra vágynak. De vajon tényleg a monitor lenne a legjobb bébiszitter? És mennyire legyünk szigorúak e tekintetben?

A tévénézési ranglistán hazánk sajnos elég rossz helyen szerepel: egy fő átlagosan napi 5 órát televíziózik. És ha ehhez még hozzáadjuk a három és fél órás internetezést is, akkor bizony elég elkeserítő a helyzet. Szakemberek szerint már kicsi kortól szabályozni kell, mennyi időt tölthet a gyerek a monitor, a képernyő előtt. Bereczki Enikő generációkutató szerint elég ijesztő a helyzet, és nem könnyű változtatni, de mindenképpen megéri próbálkozni.

Függőséget okozhat

„A 2 év alatti gyerekek 40 százaléka használja rendszeresen a tabletet, ami elég ijesztő szám, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a WHO ajánlása szerint 2 éves kor alatt 0 perc képernyőidő az ideális. Ha ugyanis korábban találkoznak a gyerekek a villanó fényekkel, akkor az az iderendszeri fejlődésükben komoly károkat okozhat. Arról nem is beszélve, hogy akaratlanul is láthatnak olyan képeket, amelyeket nem értenek, nem tudnak feldolgozni” – kezdi Bereczki Enikő.

A képernyő előtt töltött idő negatívan hat az agyi folyamatokra, hátráltatja a nyelvi készségek kialakulását, a beszédfejlődést, alvászavar jelentkezhet, de a szülő-gyerek kapcsolatban is gondot okozhat. Ha valakinek ezek nem lennének elég nyomós érvek arra, hogy ne adjon kisgyereknek okoseszközt a kezébe, azoknak Enikő újabb veszélyre hívja fel a  figyelmét. A digitális tartalmak úgy vannak kialakítva, hogy fokozzák a dopamintermelést az agyban, amelyhez hozzá lehet szokni, tehát függőséget okozhat a tévé, az internet.

„Minél többet ül a gyerek a képernyő előtt, annál többre lesz szüksége, mert akkor fogja csak jól érezni magát. A kicsikre különösen igaz ez, hiszen nekik az önkontrollrendszerük még egyáltalán nem fejlődött ki, így náluk még nagyobb az addikció veszélye” – figyelmeztet a szakértő.

A szervezet dopamintermelését más módon is fokozhatjuk: a legjobb módszer erre a mozgás, amely az agyi folyamatok beindulásában, a fejlődésben, sőt az írás, olvasás elsajátításában is fontos szerepet játszik. Nem véletlenül ajánlják szakemberek, hogy minél többet mozogjanak, szaladgáljanak, labdázzanak, sétáljanak, gyalogoljanak a kicsik.

Tartsuk be az időkorlátot és figyeljünk a jelekre!

2 éves korig: Szakemberek szerint egyáltalán nem ajánlott tévézniük.

3–5 éves: Naponta maximum egy óra (délelőtt fél, délután fél óra) elég, kizárólag szülői felügyelettel.

6–9 éves: Hetente kb. 5 óra gyerekprogram bőven elég.

10–13 éves: Kb. 2 órát engedélyezhetünk egyhuzamban, de nem naponta.

Fontos: Ha a gyerek a műsor után kedvetlenné vagy agresszívvá válik, túl sokáig ült a tévé előtt, illetve nem a korosztályának megfelelő adást nézett. Ilyenkor mindenképpen üljünk le vele, és beszéljük meg, mi zaklatta fel!

Példát kell mutatni

Enikő tisztában van vele, hogy a modern társadalomban muszáj haladni a korral. „Nem démonizálom a kütyüket és az internetet. Igenis hasznos, és nagyon sok pozitívuma van, amelyet érdemes kihasználni. Gondoljunk bele, hogy a Covid idején az internetnek köszönhettük, hogy a gyerekek tudtak tanulni. De fontos a mértékletesség és a keretek” – figyelmeztet a szakértő.

A mai fiatal anyukák, ha valamit nem tudnak, mondjuk, a gyerekneveléssel kapcsolatban, akkor nem a szüleiket kérdezik, hanem a neten rákeresnek az adott információra. Sok hasznos applikáció van, ám nem szabad túlzásokba esni, hiszen ezzel a szülői ösztöneinket is tompíthatjuk. Sokan még szoptatás, büfiztetés, ringatás közben is a mobiljukat nézegetik.

„A mobilozás miatt megoszlik a figyelmünk a gyerek és a telefon között, amit a gyerekek rettentően ügyesen letapogatnak a csápjaikkal, és a vége akár még a kötődés csorbulása is lehet. Arról nem beszélve, hogy a kicsik a példákon keresztül tanulnak a legtöbbet, így nem csodálkozhatunk majd, ha ők is hasonlóan viselkednek. Ilyenkor van az például, hogy a gyerek csak úgy eszik, ha közben anyuka vagy apuka telefonján nézi a mesét vagy bármit. Ezzel pedig a sok egyéb káros hatás mellett még az étkezés örömét is elvesszük tőle” – magyarázza a szakértő.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szülőknek hatalmas felelősségük van a gyerek információs nevelésében. Ez nem egyszerű, mert az információs készségek területén nagyon le vagyunk maradva. Nincsenek felkészítve a szülők arra, hogyan neveljék felelősen a gyerekeket, sokan még maguk sincsenek tisztában az internet veszélyeivel.

„Sokan azzal mentegetik magukat, hogy haladni kell a korral, és milyen sok pluszt kap majd a gyerekem, ha már kétévesen tudja kezelni a telefont. Közben meg nem tudja majd, hogyan lapozzon egy könyvet, arról nem is beszélve, hogy a társas kommunikáció terén is hatalmas lemaradásai lesznek. A digitalizált világban, a mesterséges intelligencia korában lehet, hogy olyan új szakmákra lesz szükség, amire most nem is gondolunk, de az már biztos, hogy annak lesz nyert ügye, akinek magas az érzelmi intelligenciája, aki képes társas kapcsolatok kialakítására, aki rea­gálni tud a másik érzéseire, igényeire, hiszen erre egy robot nem képes. Sajnos azonban az elvadult, képernyő előtt szocializálódott gyerekek sem lesznek erre alkalmasak.”

Bereczki Enikő A rejtélyes Z generáció című könyvében számos olyan influenszert és digitális csatornákon elérhető tartalmat mutat be, akik, amik segítik a tanulást, ezzel is támogatást nyújtva a szülőknek.

Mit tehetünk?

Csak őszintén!

Szülőként, nagyszülőként fontos az önreflexió: mennyit és mikor kütyüzök? Állandóan kommentelek, kanapéhuszárkodok? Sok mindent csak azért csinálok, hogy kitehessem a közösségi oldalamra a fotót? Mennyit tévézek? Nekünk is nehéz megváltozni, de ha belátjuk, hogy csak így tehetünk a gyerekünkért, akkor talán könnyebb. Nem fog egyik napról a másikra sikerülni, de mindenképpen próbálkozni kell!

Fokozatosság

Fokozatosan vezessük be a gyerek életébe a tévét, a telefont. Figyeljük az ajánlásokat! Csak az életkorának megfelelő tartalmat érhesse el. Monitorozzuk a tartalmat és a gyerek viselkedését is. Ha úgy látjuk, hogy több beszélgetésre, több korlátra van szüksége, akkor kapja meg.

Építsük ki a bizalmat!

Töltsünk több időt együtt, beszélgessünk sokat a gyerekkel. Ne az osztálytársaktól szerezzen be információkat, merjen hozzánk fordulni, kérdezni. Ha tudja, hogy ránk számíthat, hozzánk fordulhat, mert nem fogunk ítélkezni, akkor az jó.

Legyünk nyitottak!

Ha a gyerek mutat egy tiktokert, vloggert, videót stb., akkor ne foglaljunk egyből állást. Próbáljuk megérteni az ő nézőpontját, hogy miért tetszik neki, miért követi, és ne nevessük ki. Ha pedig azt látjuk, hogy már függő a gyerek, minél gyorsabban forduljunk szakemberhez!

Szöveg: Kovács Vera

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete