„A horkolás az orvos számára azt jelzi, hogy az illető kap levegőt. Akkor van komoly baj, amikor néhány másodpercig nem horkol, és kimarad a légzése: ilyenkor ugyanis nem jut oxigénhez a szervezete” – mondja dr. Mucsi János gödöllői tüdőgyógyász. Ilyenkor szokott előállni az a helyzet, hogy rövid csend után az illető nagyot horkant, ezzel átmenetileg rendeződik a légzés, majd egy idő után kezdődik elölről a horkolás-légzéskimaradás- horkantás ciklus.
Időseknél gyakoribb
Bár a szervezet vészreakciója még azelőtt felébreszti az érintettet, hogy az oxigénhiány fulladást okozna, az alvási apnoe mégis életveszélyes. A véroxigénszint ugyanis ilyenkor vészesen, akár 70 százalék alá is lecsökkenhet az egészséges, legalább 94 százalékos szintről. A betegség számos szív- és érrendszeri probléma, például az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a stroke vagy a szívinfarktus előszobája lehet. A légzéskimaradások miatti gyakori megébredések és az oxigénhiány akadályozza a pihentető alvást, a beteg fáradtan kel, egyre kimerültebb lesz. Romlik a teljesítőképessége a munkahelyén. Vezetés közben lassul a reakcióideje, sőt el is aludhat a volánnál… A párkapcsolat intimitása is veszélybe kerül: egyrészt a horkolás borítja fel a harmóniát a hálószobában, az állandó kimerültség pedig libidócsökkenést vagy merevedési zavarokat okozhat.
Az alvási apnoe az idősek körében gyakoribb, a túlsúlyos férfiak a legveszélyeztetettebbek. „A fogamzóképes nők kockázata 10%-a a férfiakénak, ám a menopauza után az ő rizikójuk is a többszörösére nő” – figyelmeztet dr. Mucsi János.
Akadály a levegő útjában
„Az úgynevezett obstruktív alvási apnoe esetében éjszaka elernyednek az algarat falában lévő izmok, így az nem tud ellenállni a légvétel érdekében keletkező vákuumnak, összeesik, és elzárja a levegő útját” – magyarázza szakértőnk. Ezt a helyzetet tovább ronthatja a testsúlyfeleslegből adódó vastagabb nyaki zsírréteg, a megnagyobbodott nyelvgyök vagy mandulák, a hátrébb álló állkapocs, a gátolt orrlégzés. Ennél jóval ritkább az úgynevezett centrális apnoé, amely esetén az agy nem adja ki a légzési parancsot. Ez utóbbi inkább egyes agyi keringészavarokban vagy szívbetegségekben szenvedőket érinti.
Fontos jel a fáradtság
A légzéskimaradást sokszor a beteg hálótársa veszi észre, sőt fel is ébreszti az érintettet. Még többször azonban észrevétlen marad a jelenség, amely pedig sokszor előfordulhat éjszakánként. „Ha óránként 5-15 alkalommal ismétlődik, akkor enyhe, ha 15-30-szor, akkor középsúlyos, ha pedig 30-nál is többször, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk” – mondja dr. Mucsi János. A horkoláson kívül leggyakrabban a napközbeni fáradtság, álmosság, fejfájás, ingerlékenység, az éjszakai tarkótáji izzadás vagy a reggeli szájszárazság, torokfájás utal rá – és persze a horkolást, esetleg a légzéskimaradást is észlelő hálótárs figyelmeztetése. Ilyenkor nem érdemes várni az orvosi kezeléssel, mert a probléma teljesen megszüntethető. Elsőként a háziorvost érdemes felkeresni, aki az alváslaborba vagy egy szűrőkészülékkel rendelkező szakrendelőbe irányítja a beteget. „Mi a szakrendelőben egy éjszakára a páciens rendelkezésére bocsátjuk a szűrőkészüléket, amely figyeli az alvást és a légzést. Másnap a beteg visszajuttatja a rendelőbe, ott letöltjük az éjjel rögzített adatokat, majd kiértékeljük azokat. Amennyiben alvási apnoe gyanúja merül fel, továbbküldjük a beteget az alváslaborba” – mondja dr. Mucsi János, aki azt is megjegyzi: ez az előszűrés lehetővé teszi, hogy azok kerüljenek az alváslaborokba, akiknél a leginkább felmerül az alvási apnoe lehetősége.
Életmentő készülék
Bár az alvási apnoe okainak egy része műtéttel is kezelhető (gyerekek esetében például sokszor a mandulaműtét oldja meg a gondot), felnőtteknél a legtöbbször az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia a megoldás. Ilyenkor a garatot az úgynevezett CPAP készülékből érkező enyhe, pozitív légnyomás tartja nyitva. A készülék az éjjeliszekrényen foglal helyet, a beteg arcához egy maszkon keresztül csatlakozik. A beteg csak egy kis szellőt érez, ez azonban elég ahhoz, hogy a garat teljesen tág maradjon, megszűnjön a horkolása, és elmúljanak a légzéskimaradások. „A készülékre és annak beállítási paramétereire a szomnológus szakorvos tesz javaslatot, az alváslaborban elvégzett mérések alapján. Ezután legalább két hónap múlva kontrollra kell jelentkezni, ahol a rögzített adatokból kiderül, használta-e a gépet a beteg naponta legalább négy órán keresztül, és megszűntek-e tőle a tünetei. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, támogatással szerezheti be az otthoni készüléket” – tájékoztat az eljárásról dr. Mucsi János.
A kezelt beteg már az első éjszaka után kipihenten, frissen ébredhet. Könnyebben végig tudja dolgozni a napját, nem érzi magát kimerültnek. Lesz energiája mozogni, szórakozni, élvezni az életet. A kezelés sikerét életmódbeli változtatásokkal is támogathatjuk. Szakértőnk figyelmeztet: 10 kiló hízás 25 százalékkal növelheti az alvási apnoe kialakulásának kockázatát, így fontos feladat az egészséges testsúly fenntartása. Az alvási apnoe sikeres terápiája hozzájárulhat számos egyéb betegség, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség eredményes kezeléséhez, segíthet a fogyásban, illetve akár a stroke és a szívinfarktus is megelőzhető vele.
Foó: adobestock
