A nyugdíj nem csupán járandóság, hanem a mindennapok egyetlen biztos kapaszkodója. Olyan összeg, amiért egész életünkben keményen megdolgoztunk.
Éppen ezért a végrehajtási szabályok egyik legfontosabb célja ma is az, hogy még tartozás esetén se maradjon senki megélhetés nélkül – ezt a magyar jogszabályok kifejezetten védik – írta a Hóvége.
Mennyi pénzhez nem nyúlhat a végrehajtó? A védett rész szabálya
A jelenlegi szabályozás lényege egyetlen mondatban összefoglalható: a nyugdíjasnál minden körülmények között maradnia kell egy minimális összegnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatása szerint 2025. július 1-jétől a korábbi fix összeg helyett már a nettó minimálbér 60 százaléka számít védett résznek, ami 2026-ban körülbelül 128 800 forint.
Ez az az összeg, amelyhez a végrehajtó alapesetben nem nyúlhat hozzá, mert a jogalkotó ezt tekinti a legalapvetőbb megélhetés fedezetének.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- ha a nyugdíj nem éri el ezt az összeget, nem vonható belőle (kivétel a gyermektartásdíj),
- ha pedig magasabb, csak a védett rész feletti pénzből történhet levonás.
Mennyit vonhatnak le a magyar nyugdíjból? Százalékok és kivételek
(Forrás: Adobe Stock)
A levonás mértékét nem a végrehajtó dönti el, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvény. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összegzése alapján a szabályok így néznek ki:
- általános tartozásnál legfeljebb a levonható rész 33 százaléka vonható le,
- kiemelt esetekben – például gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugdíj vagy több letiltás – akár 50 százalék is lehet a levonás.
Fontos részlet, amit sokan nem tudnak: ezek a százalékok nem a teljes nyugdíjra, hanem csak a védett összeg feletti részre vonatkoznak.
Ez is érdekelhet
- A rendszerváltás után sokan kidobtuk: ma vagyonokat érhetnek ezek a gyerekkori kincsek
- A mosolyuk milyenségét is szabályozták: így néztek ki a MALÉV légikisasszonyai a fénykorban
- 10 készség, amiket minden gyerek tudott régen: ma már alig találsz, aki mindet ismerné
- 11 évig tartott a szocialista szesztilalom, ami Hofit és a Szomszédokban Vágási Ferit is megihlette
Magasabb nyugdíjaknál mi történik? A 200 ezer forintos küszöb
A rendszer egy további korlátot is tartalmaz. A jogszabályok alapján, ha a levonások után a nyugdíjasnál maradó összeg meghaladja a 200 000 forintot, akkor az ezt meghaladó rész további korlátozás nélkül végrehajtható.
Ez azt jelenti, hogy magasabb nyugdíjak esetén a tényleges levonás akár meghaladhatja a 33 vagy 50 százalékos arányt is, de csak a jogszabályi rend szerint, nem önkényesen.
Külön szabályok a 13. havi nyugdíjra és juttatásokra
A Magyar Államkincstár és a végrehajtási gyakorlat szerint az egyszeri juttatások – például a 13. havi nyugdíj vagy a nyugdíjprémium – fokozott védelmet kapnak. Ezekből csak meghatározott követelések érvényesíthetők, például:
- gyermektartásdíj,
- bíróság által megítélt kártérítés.
Mi változott 2025 nyara óta? Nagyobb védelem a nyugdíjasoknak
A szabályozás egyik legfontosabb új eleme az volt, hogy:
- a védett összeg a minimálbérhez kötött lett, így automatikusan emelkedik,
- a családi adókedvezmény teljes egészében levonásmentessé vált.
Ez a módosítás a szakmai indoklások szerint kifejezetten a kisjövedelműeket védi, és azt próbálja biztosítani, hogy a végrehajtás ne sodorjon senkit létbizonytalanságba.
Ez marad biztosan a nyugdíjasnál
A jelenlegi szabályok alapján:
- körülbelül 128 800 Ft minden esetben megmarad,
- a levonás legfeljebb 33%, kivételesen 50%,
- a levonás csak a védett rész feletti összegre vonatkozik,
- magas nyugdíjnál a 200 000 Ft feletti rész további levonás alá eshet.
A jogszabályi logika világos: a tartozásokat rendezni kell, de úgy, hogy közben az alapvető megélhetés ne kerüljön veszélybe.
