A négynapos munkahét gondolata néhány éve még sokak számára szinte elképzelhetetlennek tűnt. Ma azonban egyre több országban és vállalatnál kísérleteznek vele. Tapasztalatok szerint ráadásul a munkavállalók jólléte jelentősen javulhat, ha heti öt helyett négy napot dolgoznak.
Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent egy kutatás, amiben 141 vállalat vett részt az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Ausztráliából, Kanadából, Írországból és Új-Zélandról. Szakértők többek között a kiégést, a munkahelyi elégedettséget, valamint a testi és lelki egészséget vizsgálták.
Az eredmények alapján a négynapos munkahétre áttérő dolgozók jólléte javult, miközben a vállalatok jelentős része a termelékenység fenntartásáról számolt be. A kísérleti időszak végén a résztvevő cégek 90 százaléka úgy döntött, folytatja a négynapos munkarendet.
Miért lehet jobb a rövidebb munkahét?
A plusz szabadnap nem csupán azt jelenti, hogy egy nappal tovább aludhatunk. Több idő marad a családra, a barátokra, a mozgásra, a házimunkára, a bevásárlásra vagy a kikapcsolódásra – írja a BBC.
Korábbi kutatások is összefüggést találtak a rövidebb munkaidő és a magasabb jóllét között. A hosszú munkaidő ezzel szemben számos egészségügyi kockázattal hozható összefüggésbe. A kérdés egyre inkább az: ha a rövidebb munkahét működhet, miért ragaszkodunk még mindig a megszokott modellhez?
Fontos a munkahelyi kultúra
Édemes megvizsgálni a munkahelyi kultúrát is.
Kínában például ismert az úgynevezett „996” munkakultúra: ez azt jelenti, hogy valaki reggel kilenctől este kilencig dolgozik, heti hat napon keresztül. Japánban külön kifejezés is létezik a túlzott munkavégzés következtében bekövetkezett halálra: karosi.
Egyes országokban kulturális elvárás is társul a túlórához. Japánban például sok munkavállaló még akkor is későig marad bent, amikor már nincs sürgős feladata. Ezzel az elkötelezettségüket jelzik.
Már több ország is kísérletezik vele
A négynapos munkahét egyáltalán nem csak egy elméleti lehetőség. Több országban zajlottak vagy zajlanak olyan kísérletek, amik során a munkavállalók rövidebb munkaidőben dolgoznak. Izlandon például a dolgozók jelentős része már csökkentett munkaidőben dolgozik. Más országokban – Franciaországban, Spanyolországban, Brazíliában – szintén teszteltek hasonló modelleket.
Tokióban a közszférában dolgozók számára is elkezdtek kísérletezni a négynapos munkahéttel.
Nem kell négy napba sűríteni öt nap munkáját
A négynapos munkahéttel kapcsolatban gyakran felmerülő félelem, hogy ugyanannyi feladatot kell majd négy nap alatt elvégezni, vagyis a dolgozók még túlterheltebbek lesznek. Szakértők szerint azonban nem ez a cél.
A modell lényege inkább az, hogy a vállalatok átgondolják, mire fordítják a munkaidőt. Például kevesebb felesleges megbeszéléssel, hatékonyabb munkaszervezéssel és a kevésbé fontos feladatok elhagyásával csökkenthető a munkaidő.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás terjedése jó lehetőséget adhat arra, hogy bizonyos feladatokat gyorsabban végezzenek el.
Ez is érdekelhet
- KVÍZ Bródy és Koncz? Vagy Cserháti és Korda? Mennyire emlékszel a Táncdalfesztiválok nagy szerelmeire?
- Halála előtt a morfiumot is elutasította Székhelyi József: a lelkében döntötte el, mikor hagyja el a testét
- Egykor a világ legszebb nője volt, ma rá sem ismerni a Guldenburgok örökségének színésznőjére
A rendőrségnél is működhet?
Elsőre talán meglepő, de a négynapos munkahét nem kizárólag irodai munkakörben működhet.
Az Egyesült Államokban, egész pontosan Colorado államban is tesztelték a rövidebb munkahetet. Beszámolók szerint a bevezetés után jelentősen csökkentek a túlóraköltségek, és a felmondások száma is visszaesett.
Ez azért érdekes példa, mert egy rendőrségen a munkát nem lehet egyszerűen félretenni egy szabadnap kedvéért: szolgálatot folyamatosan biztosítani kell. A tapasztalatok szerint ezért bizonyos esetekben nem feltétlenül a munka mennyiségének csökkentése, hanem a munkarend teljes újraszervezése lehet a megoldás.
Nem egy csodamódszer
Szakértők azért óvatosságra intenek: négynapos munkahét nem mindenhol és nem minden munkakörben vezethető be ugyanúgy. Más lehetőségei vannak egy irodai dolgozónak, mint például egy mezőgazdasági munkásnak, egy gyári dolgozónak vagy egy vendéglátásban dolgozónak.
A szolgáltatások egy részénél ráadásul a munka folyamatos jelenlétet igényel, ezért a rövidebb munkahét csak megfelelő létszámmal és műszaktervezéssel oldható meg. Érdemes tehát úgy tekinteni a négynapos munkahétre, mint egy lehetséges modellre, nem pedig univerzális megoldásra.
