Lélek Sztárok

Középkorú férfi szeretője volt a 15 éves Honthy Hanna: mélyszegénységből segítette a rivaldafénybe a dúsgazdag gyáros

1908-at írunk. Honthy Hanna akkoriban Hügel Hajnalka volt, aki mélyszegénységben élt az édesanyjával és a nagyanyjával. De jött egy középkorú, gazdag gyártulajdonos, aki beleszeretett a csinos tizenöt éves lányba, és az érzelmei nem maradtak viszonzatlanok…

A mai értékrend szerint tiltott lenne ez a kapcsolat, akkoriban azonban szemet hunytak felette, hiszen ugródeszkát jelentett a színpadra és csodálatra vágyó lánynak.

„Nem emlékszem, hogy valaha is foglalkoztam volna a botránnyal mint népszerűségi tényezővel. Ma sem tartom fontosnak. Amerikában talán népszerűsít. Nálunk szükségtelen” – nyilatkozta a már sztárstátuszban lévő Honthy Hanna 1955-ben. Pedig mai fejjel botrányosnak tekintenénk azt is, ahogyan a mélyszegénységből kitörve első szárnypróbálgatásaira lehetőséget kapott. Honthy Hanna – eredeti nevén Hügel Hajnalka – 1893-ban született, Budapesten. Nyomdász édesapja hamar elhagyta a családot, egy napon elindult VII. kerületi, Nefelejcs utcai bérházi lakásukból, és nem tért vissza többé. A kislányt anyja, nagyanyja nevelte, súlyos szegénységben teltek első évei.

Feleki Kamill-lal a Luxemburg grófja előadáson

Mindössze négy elemit végzett. Egy alkalommal a gangos házban egy nagypolgári életet élő szomszéd figyelt fel a kislány táncára, s felhívta a Hügel család figyelmét a tehetségére. Így került Hanna 10 évesen az Opera balettiskolájába. A tandíjat persze nem tudták fizetni, így későbbi fellépéseiből kellett százalékot adnia a tanárának.

A misztikus Lovag

Tizenegynéhány évesen már többet keresett kartáncosként, mint varrónő anyja és nagyanyja együtt. A továbblépéshez ez azonban nem volt elég. Még nem volt 15 éves, mikor az egyik balett­előadáson felfigyelt rá egy gyártulajdonos. A Honthy Hanna által később csak D. Lovagként említett, középkorú, nős úriember a koszos Nefelejcs utcai lakás helyett fényűző, polgári otthont bérelt a családnak, és fizette az ifjú tehetség tanulmányait. S hogy mit kellett adnia cserébe? Nos, olyasmit, aminek ma már nemcsak súlyos erkölcsi, de talán büntetőjogi következménye is lenne a férfira nézve.

„Ez a gyáros úriember volt az egyetlen lehetőségem a felemelkedésre, a szegénységből való kitörésre” – nyilatkozta szűkszavúan a korabeli sajtóban.

1957-ben, egy közös színházi próbán Rátonyival

Kinek köszönheti a művésznevét?

Húszévesen aztán rájött, hogy az ő világa nem a balett, hanem a színészet. Rákosi Szidi színiiskolájába iratkozott be, a tandíjat még mindig a gazdag és érzelmi gyöngédségre vágyó lovagja fizette. Mindenesetre Honthy Hanna színészi karrierje nagyjából innen datálható, és talán ez az első húsz év volt az is, amitől Honthy Hanna olyan lett, amilyen: tökéletes színészi játékra törekvő színésznő. Őstehetségként emlegették. A színiiskola vizsgaelőadása után két színház igazgatója is versengett azért, hogy hozzájuk szerződjön, végül a Népoperában kezdett játszani. Bőkezű, gavallér lovagja akkor tűnt el végleg a színről, amikor Honthy hozzáment első férjéhez, dr. Halmos Géza miniszteri titkárhoz. Nem volt elsöprő szerelem az övék, és nem is tartott sokáig: 1922-ben váltak el, az ország mégis ennek a férfinak köszönheti Honthy Hannát: az ő tanácsára vette fel ezt a művésznevet Hügel Hajnalka.

Rátonyi Róberthez szoros barátság fűzte. A kép 1962-ben készült.

Harmadik férjétől egy villát kapott

Honthy 1923-ban ismét férjhez ment egy rajongójához, Petheő Miklós Imre fogorvoshoz. Rendkívül unalmas és esetlen ember volt a „nagy” Honthy Hanna mellett, de 1939-ig együtt voltak, valamennyire szerették is egymást. És Honthy Hanna csak egyvalakivel csalta meg: egy fiatal színházi kollégával. A liezont maga Honthy Hanna szakította meg: már akkor is úgy gondolta, a botrány ártalmas a karrierjére nézve. A világháborúk sem befolyásolták komolyan pályáját, mindvégig népszerű maradt. Budai, Deres utcai villája minden gazdasági nehézség ellenére igen gyorsan épült fel, főleg újabb férjének, Rácz László üzletembernek köszönhetően.

„Háromszor mentem férjhez, de ezek csak kisiklások voltak. Mert a színpad a fontos, és ott is csak az operett” – nyilatkozta 1961-ben a már idősödő művésznő. Honthy Hanna utolsó éveit magányosan élte Deres utcai villájában, szigorú rendet tartva maga körül. A villa ma is áll, felújításakor az eredeti belsőből minél többet meg akartak őrizni új tulajdonosai. Fennmaradt és ragyog, akárcsak eredeti lakójának neve.

Szöveg: Fecske Mónika

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor, Archívum

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete