A 112-es, 24 órás segélyhívó számon azonnali segítséget kaphatunk a rendőrségtől, a mentőszolgálattól és a katasztrófavédelemtől. A szám minden nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról ingyen hívható, a hallássérültek számára kifejlesztett applikációról pedig sms-t küldhetünk.
A billentyűzárat sem kell feloldani, sőt hálózati hozzáférés sem szükséges. A segélyhívások a két központba érkeznek, Miskolcra és Szombathelyre, ahol operátorok fogadják és továbbítják azokat.
Hosszasan kérdeznek
Dr. Bóna Gyula rendőr alezredes, a Miskolci Hívásfogadó Központ osztályvezetője szerint úgy tűnhet, hogy az operátor hosszan kérdez, de közben már értesíti is az illetékes készenléti szerveket. Így előfordulhat, hogy még a vonalban vagyunk, miközben a helyszínre érkezik a rendőrség, a tűzoltóság vagy a mentő.
„Elsőként adjuk meg a nevünket és telefonszámunkat, hogy ha megszakadna a vonal, az operátor tudja, kit, hol érhet el. Ezután a diszpécser egy előre meghatározott kérdéssor alapján irányítja a beszélgetést. Amennyire lehet, próbáljunk nyugodtan, tagoltan és érthetően válaszolni” – mondja az alezredes.
(Forrás: Adobe Stock)
Pontos helyszín
- A következő, legfontosabb információ a település, utcanév, házszám, emelet, ajtó, kapukód.
- Külterületen az út száma, a kilométerszelvény, a menetirány, vagy jól felismerhető tereptárgyak megnevezése (pl. benzinkút, felüljáró).
„A kollégák adatlapra viszik fel az információkat, és a térképi felületen is látják a telefonáló helyét, de más helyszínen bajba került embernek is kérhetünk segítséget” – mondja dr. Bóna Gyula.
Csak alapos indokkal
Dr. Bóna Gyula rendőr alezredes szerint abból nem lesz gond, ha nem tökéletesen mérjük fel a helyzetet, de a szándékos félrevezetés következményekkel jár.
„A naponta beérkező 12-14 ezer hívás 42 százaléka valós, míg 58 százalék nem igényel intézkedést. Amikor csak információt kér valaki, mert nem tudja, hova fordulhat, a kollégák igyekeznek segíteni. Ám a rosszindulatú, valótlan bejelentés szabálysértés, 150 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható, és hátráltatja a valóban veszélyben levők mentését” – figyelmeztet.
Mondjuk el, mi történt
Röviden, lényegre törően mondjuk el a helyzetet, hogy a diszpécser tudja, milyen segítséget küldjön. Például: „Két autó összeütközött és füstöl”, „Egy idős ember összeesett az utcán”. A sérült, rosszul levő személyek számát és állapotát is célszerű megadni: pl. eszméletlen vagy kommunikál, mijét fájlalja.
„Ez határozza meg ugyanis, hány mentőautóra vagy speciális mentőegységre lesz szükség. Fontos lehet, hányan lehetnek még veszélyben, pl. beszorult-e valaki az autóba vagy az égő épületbe” – mondja az osztályvezető.
Veszélyezteti-e valami a sérülteket vagy a mentőcsapatokat: pl. szivárog az üzemanyag, gázszag, omlásveszély, tűz van. „Csak akkor tegyük le a telefont, ha a diszpécser erre engedélyt ad, vagy közli, hogy a mentőegységek elindultak. Az elsősegélynyújtáshoz is kaphatunk instrukciókat” – teszi hozzá a szakértő.
Fotó: Adobe Stock
