Gyerekként is televíziós műsorvezetőnek készültek?
Novodomszky Éva: Élelmiszerbolti eladó szerettem volna lenni, mert olyan izgalmas volt nézni, ahogy a nagymamáméknál a sarki boltban a pénztárosnők kezelték azokat a nagy pénztárgépeket (nevet). De ez csak rövid ideig tartott, mert később a tanítóképző főiskolán diplomáztam.
Dióssy Klári: Amióta az eszemet tudom, tévébemondó akartam lenni. Anyukámnak volt egy nagynénje, aki nagyvonalúan odaadta nekem a használaton kívüli ősz parókáját, amit a fejemre tettem, és ezáltal gyerekként is már igazi bemondónőnek érezhettem magam. Apukám egyszer még egy mikrofont is szerzett valahonnan, ami akkoriban nagy szónak számított.
Rendszerint a műsorismertetést olvastam fel a képzeletbeli tévénézőknek.
Radványi Dorottya: Kislányként jelmeztervező akartam lenni. Édesanyámnak volt egy varrónő barátnője, akinél mindig megmaradtak apró textildarabok, amiket én egy üres füzetbe beragasztottam az általam elképzelt jelmeztervekhez. Ebből az álomból nem lett semmi, mert 19 évesen a Magyar Televízióhoz kerültem, közben elvégeztem az esztergomi tanítóképző főiskola népművelés szakát.
Kik voltak a tévés példaképeik?
Dióssy Klári: Endrei Judit, még a hajamat is olyanra növesztettem anno, mint ő. Nagy öröm nekem, hogy barátságban vagyunk. Egyébként Kudlik Júlia édesapám másod-unokatestvére. Nagyon-nagyon régen egy dedikált képet is kaptam tőle, amire gyerekként roppant büszke voltam.
A tévés pályafutásomat azonban Juli nem egyengette, mivel szoros kapcsolat sosem volt köztünk.
Novodomszky Éva: Szeretném szembedicsérni Dórit, kiskamaszként nekem ő nagyon tetszett. Szarvason azokat az ifjúsági műsorokat néztem, amiket a televízióban vezetett, és mindig arra gondoltam, hogy lehet valaki ilyen szép és okos.
Radványi Dorottya: Amikor 45 évvel ezelőtt a Magyar Televízióhoz kerültem, mindenki a nagy elődöktől tanult, én is. Nekem Kertész Zsuzsa volt a fogadott anyám, tőle tanultam meg a szakmánk alapjait, sokáig úgy is hívtak házon belül, hogy a kis Kertész.
Nem titok, hogy a rendező férje, Esztergályos Károly révén Esztergályos Cecília az ön sógornője. Milyen a kapcsolata a művésznővel?
Radványi Dorottya: Nagyon jó. Minden reggel végighallgatom, ahogy a két testvér, a férjem és Cilike legalább egy órán át beszél telefonon egymással. A sógornőm roppant szórakoztató, ő képviseli a vidámságot a családunkban. Mivel nagyon sokat játszik színházban, a személyes találkozásaink többnyire az ünnepekre és a születésnapokra korlátozódnak.
Radványi Dorottya fia komolyzenei szakember
Dorottya 24 éves volt, amikor megismerkedett a nála húsz évvel idősebb filmrendezővel, Esztergályos Károllyal. A házaspár közös fia, Máté 39 éves, és komolyzenei szakember, az online jazzrádió, a Szakcsi Rádió főszerkesztője. Dorottya az első házasságában él, míg Károlynak a műsorvezetőnő a harmadik felesége. A tévésnek egy unokája van, Móric.
Melyik házimunkát végzik örömmel?
Novodomszky Éva: Nagyon szeretek főzni, és hálásak is a gyerekeim érte. Van két fiam, akik jó étvágyúak. Marco 16 éves, Cristiano pedig 22 éves egyetemista. Modernzeneszerző-szakon tanult Pécsett, de gyakran jár haza.
Radványi Dorottya: Bármilyen furcsa, én porszívózni és felmosni szeretek. Főzni inkább csak kényszerből szoktam, mert a férjem nálam ezt sokkal jobban csinálja (nevet). De ma például vittem egy kis szilvásgombócot az unokámnak, mert megfázott és nem ment óvodába.
Dióssy Klári: A vasalást nevezem az énidőmnek, a háttérben pedig klasszikus zene szól. A két dolgot, a vasalást és a zenehallgatást összekötöm, így telik számomra kellemesen és hasznosan az idő.
Van-e hobbijuk?
Dióssy Klári: Többek között az olvasás. Pedagógusok a szüleim, és nálunk gyerekkoromban az volt a szokás, hogy a vasárnapi ebéd után mindegyikünk elvonult egy-egy könyvvel a kezében olvasni. A kortárs szépirodalmi műveket felnőttként is nagyon kedvelem.
Radványi Dorottya: Türelmetlen és mozgékony ember vagyok, ezért én inkább a mozgásba menekülök: spiningre és súlyzós órákra járok. Imádok a természetben is lenni, túrázni és sokat gyalogolni. Gyakran az ötéves unokámmal, Móriccal együtt kirándulok. És a piacozást is nagyon élvezem, mert kikapcsolódásként élem meg. Alaposan szemügyre veszem az árukat, beszélgetek a kofákkal. Tegnap és ma reggel is bevásároltam az óbudai piacon.
Novodomszky Éva: Kirándulni én is nagyon szeretek, és vízparton lenni. A fiaim olasz édesapja révén sokat utazunk Szicíliába, az ottani rokonokhoz, és van is egy kicsi családi vállalkozásunk Olaszországban. A tenger látványa mindig feltölt energiával.
Novodomszky Évának egy olasz kisváros a második otthona
Éva a televíziózás mellett a volt férjével, a gyermekei apjával, Salvóval egy közös családi vállalkozást is vezet, vendégházat üzemeltetnek a szicíliai Cefalún. A műsorvezetőnő a vendéglátást és a turizmust is imádja. Ha kell, reggeliztet, vagy programokat szervez a náluk megszálló turistáknak.
Magánemberként is tartják egymással a kapcsolatot?
Novodomszky Éva: Váltott műszakban vezetjük a Családi kört a Dunán, így ritkán van alkalmunk egyszerre, hármasban találkozni. De ha van rá lehetőségünk, akkor a székház aulájában összejövünk, recepteket cserélünk, elmeséljük, kivel mi történt.
Legalább három évtizede közös munkahelyen dolgozunk, így tudunk egymás családjáról is.
Dióssy Klári: Radványi Dórival magánemberként is sokat beszélgetek. Amikor beteg voltam, végig mellettem állt, lelkileg támogatott és bátorított, ami nagyon jólesett. Gyakran egy rugóra jár az agyunk. Például ugyanazokat a könyveket olvassuk egy időben, vagy ugyanolyan stílusú ruhába öltözünk, pedig nem is beszéltük meg előre.
A majdani nyugdíjas éveiket hogyan képzelik el?
Radványi Dorottya: Kertészkedéssel. A szüleimtől örököltem egy kicsi Duna-parti nyaralót, de sajnos ott most még nem vagyok eleget. Idősebb napjaimon szeretnék például magaságyást csinálni és gyümölcsfákat ültetni.
Dióssy Klári: Mi már most biciklis család vagyunk. A férjemmel és a 12 éves fiunkkal, Mátéval a tetőcsomagtartóra tesszük a kerékpárjainkat, s megyünk, amerre jónak véljük. Nyugdíjasként is úgy képzelem el az életemet, hogy a majdani unokáink is velünk jönnek biciklivel. Lényegesen többet szeretnék külföldre is utazni, de nem a tengerparti napozás vonz, hanem egy-egy város kulturális élete, történelme.
Fontos számomra, hogy az adott helyszín szellemileg is inspiráló legyen.
Novodomszky Éva: Én is kertészkedni szeretnék, de elszántabban, hogy ne csak egy-két cserépben legyen bazsalikom és rozmaring, hanem egy nagyobb területen veteményeskert. Szeretnék a saját termésemből főzni.
Milyen álmaik vannak?
Novodomszky Éva: Gyerekkorom óta visszatérő álmom, hogy éjszaka sétálok egy széles úton, és egyszer csak találok egy drogériát, aminek nyitva van az ajtaja, be tudok menni, és bármit magamra kenhetek. Szeretem a szépségápolási cikkeket, sminkeket, és talán emiatt is álmodom erről.
Ha tehetném, illatszerboltot nyitnék, mert azt szoktam mondani, a világ összes pénzét el tudnám költeni arckrémekre, hajápolási termékekre.
Dióssy Klári: Ha sok pénzem lenne, nyitnék egy irodalmi szalont, ahol írókkal, költőkkel beszélgetnék, és értékes művészeti előadásokat is tartanánk.
Radványi Dorottya: Örökbe fogadnék sok cicát és kutyát, hogy boldogabb életük legyen. Ezenkívül nagyon szívesen kimennék Firenzébe olasz nyelvtanfolyamra, és hegyeket is boldogan másznék rendszeresen. Idén nyáron most először voltam egy túracsoporttal Ausztriában 3000 méter magasságban, és a látvány magával ragadott. Szívesen másznám meg az Alpok egyik hegycsoportját, a Dolomitokat.
Dióssy Klári 14 éve ismeri a férjét
Klári a második házasságában él. Férjét a Balatoni Nyár tévéműsor forgatásán ismerte meg 14 évvel ezelőtt. Sándor komolyzenei hangmérnökként dolgozik a Bartók Rádiónál. Közös fiuk, Máté 12 éves. Klárinak az első házasságából is született egy gyermeke, Adélka, aki négy és fél éves korában, leukémiában halt meg.
A munkájuk során volt-e emlékezetes interjúalanyuk?
Novodomszky Éva: Nekem a magyar rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, akire annyira rákészültem és annyira nagyon érdekeset akartam tőle kérdezni a Család-barát című műsorban, hogy úgy belecsavarodtam rögtön az első kérdésbe, hogy körülbelül tíz percig tettem fel neki azt az egy kérdést. Marcell nagyon kedves volt, udvariasan ült a kanapén, és várta, hogy ebből az egészből mi sül ki. Ez a találkozás örökre beleivódott az emlékeimbe.
Radványi Dorottya: Jó érzés, hogy legendás művészek visszatérő vendégek azokban a műsorokban, amiket hosszú éveken át vezettem. Bródytól Presseren át Kulka Jánosig szinte mindenki leült már velem beszélgetni, és többször is megtiszteltek a bizalmukkal.
Az, hogy szívesen jönnek el egy-egy beszélgetős vagy kulturális műsorba, olyan visszajelzés, ami miatt érdemes a munkámat végezni.
Dióssy Klári: Majdnem tíz évig vezettem a Ridikült. Nagyon szerettem azokat az adásokat, amelyek irodalommal és kultúrával foglalkoztak. Az egyik adás vendége a galériatulajdonos Eleni Korani volt, akivel azóta is tartom a kapcsolatot, sőt, jó barátságba is kerültünk. Gyakran beszélgetünk festészetről, művészettörténetről.
Az elmúlt időszak megpróbáltatásai után jó látni, hogy újra önfeledten mosolyog. Kijelenthetjük, hogy legyőzte a rákot?
Dióssy Klári: A kemoterápiás kezeléseken túl vagyok. Most már jól is érzem magam. Tíz hónap kényszerpihenő után a televízióba visszavártak, ami szívmelengető érzés.
Amire a betegségem megtanított, hogy most már fontos vagyok magamnak, és a nekem nem tetsző dolgokra tudok nemet mondani.
Szerencsére most egy olyan délutáni műsort vezetek a Dunán, amit nagyon élvezek. A mai nap pedig különösen feltöltött lelkileg, mert vártam a találkozást Dórival és Évivel. Jó volt újra hármasban beszélgetni.
Fotó: Schumy Csaba, archív
