Nincs olyan, aki a régi televíziózás világából ne őrizne emléket. A bemondók egykor szinte családtagok voltak: esténként beköszöntek a nappalikba, ismertették a műsorokat, és megállás nélkül mosolyogtak. Kertész Zsuzsa különösen közel került a nézők szívéhez.
Bársonyos hangja, elegáns megjelenése és természetes előadásmódja egy egész generációnak lett maradandó emlék.
Szilveszterkor született
Kertész Zsuzsa élete már a legeslő pillanatban tartogatott egy különleges történetet. A bemondónő 1945. december 31-én, szilveszter éjszakáján született, ám szülei csak másnap jelentették be, hogy világra jött – írja az Újságmúzeum.
Így hivatalosan 1946. január 1-je lett a születésnapja.
„A bába azt tanácsolta a szüleimnek, ne rohanjanak bejelenteni a születésemet. Így lettem egy évvel fiatalabb, remélem ez a mínusz még sokáig észlelhető lesz rajtam” – mesélte korábban.
Már gyerekként megmutatkozott a tehetsége
Kertész Zsuzsa már iskolásként kitűnt a társai közül. Nemcsak szépségével hívta fel magára a figyelmet: különböző versenyeken indult és nyert is, többek között mesemondás kategóriában. Emellett zongorázott, később pedig kamarakórust is vezetett.
A szereplés tehát egyáltalán nem állt távol tőle, amikor pedig 1964-ben megjelent a Magyar Rádió bemondónői állására kiírt pályázat, megmozdult benne valami.
„Dehogy tudtam én hogy mi fán terem a bemondóság”
„A legkülönbözőbb helyekre beadtam a jelentkezésemet, ám csupán az Expressz utazási iroda és a Magyar Rádió jelzett vissza. A kettő közül természetesen a rádió izgatta a fantáziámat. Különösen azután, hogy megláttam ott a tömött folyosókat, napjában reggeltől estig folytak a meghallgatások” – emlékezett egyszer vissza.
A pályázatra több mint négyezren adták be jelentkezésüket. A kiválasztás során először az orgánumot vizsgálták, majd kiszűrték a beszédhibával rendelkező jelentkezőket. Ezután következett a lapról olvasás, a hírek kommentálása, valamint az idegen szavak és nevek kiejtése.
Végül Kertész Zsuzsa lett az egyik, aki megfelelt a szigorú követelményeknek.
Ez is érdekelhet
Átcsábították a televízióba
A rádió után 1974-ben jött a televíziózás. A Magyar Televízió munkatársai a Made in Hungary című könnyűzenei verseny közvetítése során figyeltek fel rá, és úgy döntöttek, szeretnék őt a képernyőn is látni.
Kertész Zsuzsa azonban nem hagyta ott teljesen a rádiót. Egy ideig párhuzamosan dolgozott a két intézménynél. Olyan műsorokban szerepelt, mint a História, az Életet az éveknek és a Házibarát. Orosz nyelvtudásának köszönhetően nemzetközi műsorok vezetését is rábízták.
A szakmai munkája egyik emlékezetes állomása volt például a Montágh Imrével közösen készített Beszédművelés című sorozat.
Követi a szakma alakulását
Kertész Zsuzsa később is nagy szeretettel beszélt arról a korszakról, amikor a bemondói munka komoly szakmai rangot jelentett.
„A precizitás magasiskolája volt a bemondói munka, ami persze csak akkor valósulhatott meg, ha a szerkesztők hozzáértőn látták el a feladatukat. Anno egy hírműsorban vagy híradóban szerepelni egyenlő volt a szakma egyfajta csúcsával” – fogalmazott.
Zsuzsa úgy gondolja, hogy a televíziózásnak ez az oldala sokat változott. Bár az utódokat nem szeretné összehasonlítani az elődökkel, több alkalommal is beszélt már arról, hogy ritkán talál olyan műsort vagy műsorvezetőt, ami vagy aki igazán leköti a figyelmét.
80 évesen nagyon szeret utazni
A legendás bemondónő ma is aktív életet él. Szabadidejében szeret utazni, ráadásul van is kivel megosztania ezeket az élményeket. Családja fontos része az életének. Fia, Andor színészként dolgozott, a közönség még a Szomszédok című legendás sorozatban is láthatta őt.
„Nincs okom a panaszra, amire vágytam, amit elterveztem, azt mind megvalósítottam. Persze nekem is volt egy nagy szerelmi bánatom, azt hittem nem élem túl. Később kiderült, szerencsém volt, hogy nem lett folytatása annak a kapcsolatnak, így hosszú távon inkább nyertem, mint vesztettem.”
Talán éppen ez a pozitív szemlélet az, ami miatt Kertész Zsuzsa története ma is olyan szerethető.
