Lucának egyidőben nagyon sokat fájt a feje, gyakran szédült és homályosan látott, sőt romlani kezdett a látása is. A 43 éves marketingmenedzser kezdetben a munkahelyi stresszre gondolt, ám amikor a nyári szabadság alatt sem csillapodtak a tünetek, aggódni kezdett.
„Mivel a családomban többen szenvedtek magas vérnyomástól, és emlékeim szerint hasonló tünetekről panaszkodott apukám is, így eszembe jutott, talán örököltem a hajlamot. Anyukámtól kölcsönkértem az egyik vérnyomásmérőjét, és két héten keresztül mindennap megmértem a vérnyomásom. Bár nem vagyok orvos, azt egyből tudtam, hogy a 140-145/100-as értékek nem a legjobbak, egy alapos kivizsgálás után kiderült, igazam volt. Azóta rendszeresen szedem a vérnyomáscsökkentőt, és jelentősen mérséklődtek a panaszaim” – meséli.
Nem mindig jelzi a test
Lucának szerencséje volt, mert hamar felfedezték a bajt, és időben megkezdték a kezelést. Dr. Sidó Zoltánnal, a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docensével, a Mária Medical kardiológus szakorvosával utánajártunk, milyen egyéb tünetei lehetnek a magas vérnyomásnak, egyáltalán van-e mindig tünete, milyen szövődményekkel kell számolnunk, és hogyan kezelhető a hipertónia?
„A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha az artériák falait túl sok nyomás éri. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a szisztolés érték 140, míg a diasztolés érték 90 fölött van. Vagyis, ahogy a köznyelvben elterjedt a 140/90 fölötti vérnyomás számít magasnak. Fontos egy tévhitet eloszlatnom: a magas vérnyomás határértéke nem függ az életkortól, tehát nem mondhatjuk, hogy 30 évesen magas a 140-es vérnyomás, de 60 évesen megengedett. Mindegy tehát, hány évesen mérjük a fent megjelölt vagy annál magasabb értéket, érdemes felkeresni a háziorvost. Amennyiben 180/100 körüli értéket mérünk, akkor viszont már nemcsak ajánlott az orvosi segítség, hanem minél előbb meg kell kezdeni a kezelést” – magyarázza Sidó doktor.
Kiket érint a betegség?
A 60 év felettiek 30-40 százaléka, míg a 40-60 év közöttiek 15-20 százaléka érintett, ám mivel sok esetben évekig is tünet nélküli lehet a magas vérnyomás, ez a szám bizony magasabb.
„A szakirodalomban, illetve a kardiológusok között csendes gyilkosnak is nevezik a hipertóniát, ugyanis nagyon sokszor észrevétlen marad, és csak későn diagnosztizálják a betegséget. Akár évekig is tünetmentesek lehetünk, miközben a szervezet már károsodik, hiszen az ereken keresztül minden szervünk érintett lehet. Szerencsés, aki korán észleli magán a tüneteket. Sokszor egy véletlenszerű mérésnél derül fény a problémára: például jogosítvány megújításakor, üzemorvosi vizsgálat alkalmával. A rosszabb eset az – és sajnos ez is igen gyakori –, amikor már a szövődmények okoznak panaszt, és így kerül valaki orvoshoz. Az első észlelhető tünet lehet akár egy agyvérzés, stroke, infarktus vagy vesebetegség. Az erek rossz állapota miatt ugyanis megvastagodhat a szívizomfal, ami infarktushoz is vezethet. De érintettek lehetnek az agyi erek is, ami agytrombózist, agyvérzést okozhat, illetve a harmadik típus a vese megbetegedése. Számtalan esetben csak a baj megtörténte után, a kórházban derül ki, hogy a probléma háttérben a magas vérnyomás áll” – folytatja a főorvos.
Negyven év fölött csökken az erek rugalmassága, és számtalan stresszhatás éri a szervezetünket, ezért ilyenkor megnő a kockázata a betegség kialakulásának, főleg, ha nem megfelelő az életmódunk.
Hogyan előzhető meg és kezelhető?
A genetikának fontos a szerepe a betegség kialakulásában. „Akinek a családjában előfordul a hipertónia, annak 40 éves kor fölött rendszeres ellenőrzést ajánlok. Ezenkívül sószegény diétával, bő folyadékfogyasztással, rendszeres mozgással, például napi sétával sokat tehetünk az egészségünkért, illetve elhízás esetén testsúlycsökkentés is segít az értékek beállításában. A mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás növeli a kockázatot. Természetesen mindezek mellett, vagy mindezek ellenére is előfordul, hogy valakinél magas vérnyomást diagnosztizálnak. Ilyenkor fontos, hogy időben megkezdjük a gyógyszeres kezelést. Ezt bízzuk mindig szakorvosra, elképzelhető, hogy valakinek egyféle tablettát kell szednie, míg másnak többfélét kell kombinálnia. Az, hogy ki melyik csoportba tartozik, nem függ a betegség súlyosságától, vagy a vérnyomás értékétől, tehát nem kell megijedni, ha valakinek háromféle gyógyszert kell szednie. Sok minden befolyásolja ezt, többek között, hogy milyen társbetegségek okoznak panaszt. Azt szoktam mondani, hogy nem a hipertóniát kell kezelni, hanem a beteget” – mondja dr. Sidó Zoltán.
Ne tévesszen meg a javulás!
A magas vérnyomás egész életre szóló betegség, fel kell készülni arra, hogy hosszú távon szükséges a kezelése. „Tudom, hogy a gyógyszerek nem olcsók, de spórolásból, vagy öndiagnózis alapján nem szabad abbahagyni a tabletták szedését. Elképzelhető, hogy egy idő után – főleg, ha a gyógyszeres kezelés életmódváltással is jár – javul a beteg állapota, ám a gyógyszert akkor sem szabad elvenni, de mondjuk, csökkenthető a dózis, vagy másik gyógyszerre térhetünk át. Ám hangsúlyozom, ezt mindig szakorvosnak kell eldöntenie. Mivel a nem kezelt hipertónia súlyos szövődményekkel jár, így nem éri meg kísérletezni.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Gettyimages
