Rend a kártevők ellen
Rengeteget segíthetünk a kártevők távol tartásában, ha a megfelelő növényeket ültetjük egymás mellé. Vannak fajok, amelyek riasztóan hatnak a kártevőkre. Ilyen például a bársonyvirág, közismertebb nevén a büdöske. A növény illóolaja tioféntartalmú, elriasztja és pusztítja a baktériumokat, fonálférgeket. Mindenképpen érdemes egy sort ültetni belőle például a paradicsomok mellé. A körömvirág a tetveket űzi el az ágyásokból.
Jó hely, jó talaj
A kiskert kialakításánál az első és legfontosabb lépés a megfelelő hely kiválasztása. Itt a tűző napot részesítsük előnyben, hiszen a veteményes lakóinak jelentős része a napsütésben érzi jól magát. Nagyon sok zöldség, főleg a paradicsom, a padlizsán, nem is terem árnyékban. Ha lehet, az ágyásokat emeljük ki a talajfelszínből, mert akkor egyrészt kevesebbet kell hajolgatnunk a kert gondozásához, másrészt a kártevők – mint például a meztelencsiga – nehezebben jutnak a dézsmálnivalóhoz. A kiemelt ágyások előnye még, hogy a talajuk évente cserélhető. Ez lehetővé teszi, hogy kihagyjuk a vetésforgót. A régi, kitermelt földet pedig egyszerűen elteríthetjük a cserjék és örökzöldek alatt. Friss földet komposzt és egyéb talajok, zsákos földek felhasználásával állíthatunk elő.
TIPP:
A megfelelő kártevő- és kórokozó-szabályozás alapja a megelőzés. Ha esős évünk van, alkalmazhatók a biotermesztésben is engedélyezett szerek, amelyek gomba és állati kártevők ellen is jók, és nem károsítják a természetet. Jó ötlet még a fahamus csigacsapda és a földbe süllyesztett edénybe kiöntött sör is, a tetvek ellen pedig a csalánleves permetezés. Gomba ellen hatékony lehet a sütőporos vagy csiliporos oldat is.
Balkon-trükkkök
Ha csak egy balkon áll rendelkezésünkre, hogy veteményest hozzunk létre, még inkább résen kell lennünk a szabályok betartásánál. A kis méretű cserép és a balkonláda földje ugyanis hamarabb kifogy a tápanyagokból, rövidebb idő alatt melegszik fel és szárad ki, emellett az itt élő növények is nagyobb hősokkot kapnak a burkolt felületről visszatükröződő fénytől, hőtől. Könnyebbség lehet, ha vetőszalagos vagy vetőpárnás magot használunk, mert ezekkel nem lesz szükséges a ritkítás, egyelés, és az egyenetlen vetéstávolság is elkerülhető.
Tápláljunk, öntözzünk okosan!
Ami a tápanyagfelvételt illeti: magas igényű növény mellé csakis alacsony igényűt ültessünk. Így jó kondiban lesznek a növények, és a fertőzés veszélye is jelentősen csökken. Ügyeljünk viszont arra, hogy vízigényes növény mellé vízigényeset telepítsünk. Az öntözést csepegtető módszerrel, vagy ha magunk végezzük, a talaj locsolásával oldjuk meg. A túlöntözést kerüljük el, mert a rothadó gyökerek komoly fertőzést, pusztulási hullámot indíthatnak, és vonzzák a csigákat is. Két locsolás között hagyjuk kicsit megszáradni a talajt. Alkalmazzunk talajtakarót, mulcsot, így a föld nehezebben szárad ki, a talajközeli termések, mint az eper, nem rohadnak be. Ügyelni kell az erős kiszáradás megelőzésére is, mert ha utána alaposan öntözünk, előfordul, hogy felreped például a paradicsom termése.
TIPP:
Ültetésnél figyeljünk az árnyékhatásra. Lépcsőzetesen ültessünk, a magasakat hátra, az alacsonyabbakat előre.
Fotó: Adobestock
Szakértő: Kiszel Péter, okleveles kertészmérnök