A készülék kiválasztásától a megfelelő programon át a szárításig a ruhatisztítási folyamat során számos rossz döntést hozhatunk.
Mekkora mosógépet válasszunk?
Ahhoz, hogy a választott mosógép hosszú távon is kielégítse az igényeinket, elengedhetetlen, hogy kiindulásként alaposan végiggondoljuk életmódunkat, igényeinket, sorra vegyük az év különböző időszakaihoz kapcsolódó szokásainkat és rutinunkat. Ez azért fontos, mert míg logikus döntés egy kislétszámú háztartás esetén a legkisebb kapacitású mosógép választása, fontos számításba venni, hogy a nagyobb – esetleg toll tömésű – télikabátok, ágyneműk, törölközők alkalomadtán jelentősen megnövelik a mosnivaló mennyiségét.
„Ilyen esetben praktikusabb egy nagyobb kapacitású eszköz – idő és felhasznált víz, energia csökkentése miatt –, hiszen ezzel egy körben letudható a mosás, nem kell több programot indítani hozzá. A mai modern technológiának köszönhetően szükségtelen attól tartani, hogy a félig pakolt mosógép többet fogyaszt a kelleténél, hiszen ezek a gépek a ruhatöltet mennyiségéhez igazítják a mosási ciklust, ezért éppen annyi vizet, energiát használnak fel, amennyi az adott mennyiséghez szükséges” – magyarázza Flugyik Zsolt, az Euronics kategória beszerzési vezetője.
A megfelelő lehetőség kiválasztása a környezet és a gép védelme érdekében
Elsőként mindenképp az energiacímkén található energiabesorolást érdemes megnézni és figyelembe venni a választáskor. A mosógépek esetében az „A” besorolás jelenti a legtakarékosabb eszközt. Az energiahatékonyság tovább fokozható az okos programok alkalmazásával, amelyek optimalizálják a felhasznált víz és áram mennyiségét.
„Elöltöltős mosógépeink ezen felül olyan funkciókkal is rendelkeznek, amelyek lehetőséget biztosítanak többek között a ruhák felfrissítésére és fertőtlenítésére gőz segítségével. Ezek az opciók a hagyományos mosóprogramokhoz képest kevesebb víz és energia felhasználásával azonos eredményt nyújtanak, így kímélve a környezetet és alacsonyabban tartva a rezsiszámlát” – teszi hozzá Erdős Anita Eperke, a Whirlpool szakértője.
A program kiválasztását se vegyük félvállról! Gyakran használjuk a pamut, a vegyes és a gyors programokat, de bátran válasszunk speciális mosóprogramokat, ha a helyzet úgy kívánja, például a sportruházat vagy plüssjátékok tisztítására. Ezek az opciók a ritkábban előforduló igényekre is kímélő és hatékony programot biztosítanak. Érdemes elolvasni és követni a címkék és a gép használati utasításait minden esetben.
„A ruhák tisztítása kapcsán elterjedt módszer az ecet, vagy egyéb házipraktikák használata, mint környezetkímélő, vegyszermentes megoldás, azonban érdemes tudni, hogy ezek nem tesznek jót a mosógépnek, hiszen tartós használat esetén roncsolhatja a műanyag és a gumi alkatrészeket. A tisztításhoz a kereskedelmi forgalomban kapható trinátrium-foszfát alapú szereket érdemes választani, amelyek számos formában (illatosított, színezett) kaphatóak” – javasolja a szakértő.
„Környezetvédelmi és anyagi szempontból is fontos odafigyelni az eszközök ápolására. A mosógépek tisztítását 40-50 mosási ciklus lefuttatása után érdemes megfelelő tisztítószerrel egy 60 C°-os vagy öntisztító programmal átmosni. A mosószeradagolót és az ajtó körüli gumi tömítést pedig mindig töröljük szárazra használat után. Az alapos karbantartásnak köszönhetően készülékünk hosszú ideig biztonságosan és higiénikusan szolgálhat.”
Kell-e nekünk szárítógép?
A szárítógép történetének hajnalán sokakban volt félelem, hogy esetleg károsítja a textilt, azonban, ha betartjuk a ruhák címkéjén található javaslatokat és ezek alapján választjuk ki a megfelelő szárítási programot, akkor nincs mitől tartanunk. Sőt, amennyiben több gyapjú, selyem, kézi vagy kíméletes tisztítást igénylő ruhát használunk, választhatunk olyan hőszivattyús technológiával üzemelő szárítógépet is, amely nem csak energiatakarékos, de kifejezetten kíméletes a kényesebb anyagokkal is, így egy percig sem kell tartani a legérzékenyebb ruháink bolyhosodásától, gyűrődésétől sem.
A mosógéphez hasonlóan a szárítógépnél is hely függvénye, hogy különállót vagy kettő az egyben megoldást érdemes választani. Alapvetően, ha van rá lehetőség, érdemes külön egységként kezelni a kettőt, hiszen így időt takaríthatunk meg: amíg szárít az egyik gép, a másikban elindítható a következő adag mosás is. Emellett sok esetben – például a hőszivattyúnak köszönhetően – a különálló szárítók speciálisan e funkcióra kialakítva energiafelhasználás szempontjából is hatékonyabbak, mint a mosásra is alkalmas kondenzációs társaik. „Ezzel szemben a mosó-szárítógép előnye a kisebb helyigény mellett az egyszerűbb használat: egy programon belül letudható a két funkció, nem kell átpakolni egyik gépből a másikba. Ez a konstrukció azon felhasználók számára tökéletes például, akik jellemzően kis mennyiségű adagokat, illetve ritkábban mosnak, szárítanak” – magyarázza az áruház szakértője.
„Az árak tekintetében elmondható, hogy üzleteinkben az idei év eddigi hónapjai során átlagosan 120 000 forint körül költöttek a vásárlók egy mosógépre, 143 000 forint körüli összeget a szárító és 170 000 forintot egy mosó-szárítógép esetén. Mosógépekből az elöltöltős készülékek örvendenek jelenleg nagyobb népszerűségnek a felültöltős társaikkal szemben, és az alacsonyabb áron elérhető „C” és „D” energiabesorolásúak, a szárítógépeknél pedig a hőszivattyúsokat keresik, kondenzációsból szinte már alig vásárolnak” – mondja el a trendekről a beszerzési vezető.
