Az alternatív megoldásoknál egyszerűbb és olcsóbb műanyagok sokféle módon megkönnyítik az életünket. Nem megfelelő ártalmatlanítás esetén azonban rendkívüli módon károsítják a környezetet. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője segít megérteni a problémát.
Miért káros?
A környezetbe kerülő mikroműanyagok nagyon lassan bomlanak le. Felhalmozódhatnak az állatokban, a halakat és kagylókat is beleértve, és így élelmiszerként elfogyasztva az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ennek egy jelentős része áthalad rajtunk, de valamennyi a szervezetben marad. Arról egyelőre nincs információnk, hogy ezek a részecskék miként hatnak ránk. Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg is vizsgálja ezt a kérdést.
„Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A kozmetikumok jelentős részében van
„A mikroműanyagok egy része a műanyagok aprózódásából, kopásából, használatából kerül ki a környezetbe, amit nehéz kivédeni, de jó pár termékbe szándékosan, a gyártás során tesznek mikroműanyagot, ami már más kategória. Egy korábbi Greenpeace-felmérés szerint a kozmetikumok jelentős százaléka tartalmaz mikroműanyagot” – magyarázza Simon Gergely.
Tizenegy ismert márka 664 terméke közül 502 esetében találtak mikroműanyagot. Döbbenetes, mert ez 76 százalékos arány! Egynegyedük szilárd, míg a többi folyékony, félig szilárd vagy oldható formában lévő műanyag volt.
„Emellett bárhol vizsgálódunk, minden tele van mikroműanyaggal, a lakásunk levegője, a házi por, a vizeink, az élelmiszerünk. Több tízezer mikroműanyag jut a szervezetünkbe évente, és nem tudjuk mit okoz” – teszi hozzá.
Elfogadhatatlan kockázat
Az új uniós szabályozás szerint a cégeknek tilos lesz szándékosan mikroműanyagot adni a termékekhez azért, hogy bizonyos tulajdonságokkal – ilyen a csillogás, a jobb tapadás, a bőrradírfunkció is – ruházzák fel azokat. Ide tartoznak például egyes kozmetikumok, bevonatos gyógyszerek, kapszulák, mosó- és tisztítószerek, a műfüves sportpályák, egyes növényvédő szerek, de van műanyag a műszálas ruhákban, polírozókban és légápolási termékekben is. A jogszabály környezetvédelmi szempontból nagyon fontos.
„Az EU-s döntéshozók kimondták végre, hogy a mikroműanyagok komplett anyagcsaládja nagyon hosszú ideig nem bomlik le, ha kikerül a környezetbe, ami elfogadhatatlan kockázatot jelent” – mondja a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Van, ahol hosszú a türelmi idő
Bár sokakat – kozmetikai cégeket és fogyasztókat egyaránt – rosszul érinthet, hogy el fog tűnni például a csillámpor és a körömlakkban található csillám is. Ám a környezetvédők szerint még így is indokolatlanul sok biopolimerre (biológiailag lebomló mikroműanyagra) vonatkozóan biztosít mentességet a szabály. Ráadásul több ágazat is hosszú átmeneti időszakot élvez, például a sminkekhez hozzáadott mikroműanyagok esetében 12 év a türelmi idő, hogy a cégeknek legyen idejük kifejleszteni más alternatívákat.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
