Egy áprilisban publikált kutatás szerint a tanultabb, összetettebb gondolkodást igénylő munkát végző emberek később számíthatnak a demencia megjelenésére. Az oslói egyetemi kórházban végzett vizsgálat több mint hétezer norvég munkavállalóra terjedt ki. A kutatók azt találták, hogy a kevésbé képzett, szellemileg legkevésbé megterhelő, azaz az agynak kevés kihívást jelentő, illetve monoton feladatokat végzők körében 70 éves koruk után 66 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki kognitív zavarok, valamint 31 százalékkal nagyobb a demencia kockázata.
„Ez a norvég kutatás igen színvonalas és fontos munka, de meg kell jegyezni, hogy már korábban is voltak hasonló vizsgálatok, és eddig is tudtuk, hogy vannak kockázati faktorok, amelyek növelik a demencia kialakulásának esélyét” – kezdi dr. Kovács Tibor neurológus, docens, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki segít nekünk egy kicsit jobban megismerni az időskori elbutulást és annak jellemzőit.
Ne keverjük más betegségekkel!
Kezdjük mindjárt a fogalmak tisztázásával, mert sokan összemossák a demenciát az Alzheimer-kórral. A demencia egy tünetcsoport, amelyet többfajta betegség – így az Alzheimer-kór is – okozhat. Az Alzheimer-kór egy olyan betegség, ahol jellemzően legkorábban a rövidtávú emlékezet sérül. Nem tudjuk előhívni a friss emlékeket, miközben a régmúlt eseményeire tisztán emlékezünk.
„Ez egy összetett betegség, több tünettel, és fontos megemlíteni, hogy ha valaki figyelemzavar vagy leterheltség, stressz miatt elfelejt dolgokat, az még nem jelenti azt, hogy kezdődő Alzheimer-kórja lenne. Ez utóbbi kategóriába tartozik például az úgynevezett menedzserbetegség, amikor emlékszem arra, hogy valamire nem emlékszem. Itt arról van szó, hogy a leterheltség, a stressz miatt nem figyelek arra, amire később emlékezni szeretnék. Az Alzheimer-kórban ezzel szemben olyan dolgokat, eseményeket felejt el az érintett, amelyeket szándékosan szeretne megjegyezni, de nem tud, sőt nem is emlékszik arra, hogy nem emlékszik valamire, sokszor a környezete észleli a jelenséget. Ezenkívül Alzheimer-kór esetén a nyelvi képesség, a tájékozódóképesség is károsodik, és ennek következtében a mindennapi folyamatok, tevékenységek okoznak gondot (ekkor beszélünk demenciáról) – magyarázza a docens. Amikor még a mindennapi tevékenység nem károsodott, de a kognitív teljesítmények vizsgálata során már károsodás mérhető, akkor beszélünk enyhe kognitív zavarról.”
A fő kockázati csoportok
Az Alzheimer-kór okát ugyan nem, de számos kockázati tényezőjét ismerjük. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók és akadnak olyanok, amelyekre hatással lehetünk. Nem módosítható okok: az életkor, a nem és különböző genetikai tényezők. Kutatások szerint a nők körében kétszer olyan gyakori az előfordulása, mint a férfiaknál. Jellemzően az idősek betegsége, de a betegek kevesebb mint egy százaléka 65 év alatti, illetve igen ritkán 20-30 éves korban is kialakul, ilyenkor általában valamilyen genetikai ok, gén sérülése áll a háttérben.
Minimalizálhatjuk a rizikót
Fontos tudatosítani, hogy igenis tehetünk azért, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának kockázatát, vagy jelentősen kitoljuk a tünetek megjelenésének idejét. „Kutatások kimutatták, hogy akár 40 százalékkal is csökkenthető a kockázat, ami azért jelentős arány. Vagy ha nem is kerülhetjük el a betegséget, de akár évekkel, évtizedekkel kitolhatjuk a tünetek megjelenését. Nem kérdés, hogy mindenki örülne neki, ha 100 éves koráig el tudná odázni a betegség kialakulását” – magyarázza Kovács doktor.
Ahogy a korábban említett tanulmányból is kiderült, a kreativitást igénylő szellemi munka jó hatással van ránk és az agyunkra. Ez persze azt is jelenti, hogy nemcsak a munka, de bármilyen más szellemi tevékenység is segíthet. Függetlenül attól, hogy milyen munkát végez valaki, ha rendszeresen olvas, nyelvet tanul, keresztrejtvényt fejt, tornáztatja az agyát, szintén sokat tehet a szellemi egészsége megőrzéséért.
Károsan hat ugyanakkor az elhízás, a cukorbetegség, így az egészséges táplálkozásnak itt is fontos szerepe van.
„A mediterrán diéta kifejezetten hasznos lehet: vagyis gyorsan felszívódó szénhidrátok helyett fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, csökkentsük a bevitt cukor mennyiségét, együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, részesítsük előnyben a fehér húsokat és a halakat. Az alkohol nagy mennyiségben káros, ám kis mennyiségben protektívnek bizonyult. Ahogy számtalan betegség esetén, úgy itt is erősen ajánlott a fizikai aktivitás, a sport, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is segíthet. A szociális izoláció, a stressz és a légszennyezettség is a kockázati faktorok között van. A lelki jóllét mellett a betegség szempontjából is lényeges, hogy az idősek ne maradjanak egyedül, legyen társaságuk, tudjanak valakivel beszélgetni. Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy például az agglegények körében is magasabb a betegség kialakulásának az esélye” – magyarázza az egyetemi docens.
Tegyünk ellene, amíg csak lehet!
Érdemes szakember tanácsát kikérni, életmódot változtatni akár még akkor is, amikor már megjelentek a tünetek. Nem jó taktika legyinteni, beletörődni, ha idős szüleink elfelejtenek dolgokat, vagy felkészíteni magunkat arra, hogy a demencia az életünk része lesz. Ez egy hosszú lefolyású betegség, tehát a tünetek fokozatosan rosszabbodhatnak. Még enyhe kongnitív zavar esetén is tehetünk azért, hogy megakadályozzuk az állapotromlás, akár évekig szinten tarthatjuk a betegséget. Nem mindegy, hogy idős hozzátartozónk azt felejti el, hogy fél órával korábban beszéltünk már, és újra felhív minket telefonon, vagy már nem tudjuk egyedül hagyni, mert képtelen saját magát ellátni, esetleg veszélyt jelent önmagára vagy a környezetére.
Fotó: gettyimages
