Mostanában egyre több szó esik arról, milyen messze kerültek egymástól az idősek és a fiatalok. A szakértők szerint ennek oka az, hogy a tudás ma már a fiatalok kezében van. Nem úgy, mint régen, amikor mindent az idősebbek tudtak jobban. De a generációkutatók azt is mondják, hogy nem célszerű a fiatalokat kritizálni, hiszen abban, hogy „ilyenek”, mi, felnőttek, szülők játszottunk, játszunk nagy szerepet.
Mi mutatunk rossz példát, a gyerekek csak minket másolnak, mi nem vagyunk következetesek… A legtöbb gondot pedig a digitális világ okozza. Ezért az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogyan lehetne a gyerekeket – amíg nem késő – „jó útra terelni”. Tanácsokat kapnak a szülők, mikor kapjanak a gyerekek okostelefont, hogyan kellene felügyelni, mikor, mennyit használhatják.
Persze az sem árt, ha időnként a szülők kézbe veszik a kisgyermek telefonját, és „átlapozzák”, hol járt, milyen oldalakat nyitott meg, és ha netán nagyon „elkalandozott”, jó, ha átbeszélik, milyen veszélyeket is rejt ez.
Hogy miről is akarok ma mesélni? Már itt is többször írtam arról, nyitott vagyok a világ dolgai előtt, szívesen kipróbálok, megtanulok új dolgokat. Így a kíváncsiságom elvitt a TikTokra is. Egyik este mesélem a lányomnak, milyen érdekes, még semmit nem csináltam a TikTokon, mégis vannak már ismerőseim. Kézbe vette a telefonomat, és egyre jobban elkerekedett a szeme.
– Mama, te megosztottad ezt?!
– Én?! Dehogy!
– De-de, itt van! És, mama, integető kezet küldtél ennek a híres embernek?!
– Eszem ágában sem volt!
Végül kiderült, hogy bizony olykor a továbbküldés helyett megosztottam vagy éppen ilyen-olyan emojit küldtem ismerős-ismeretleneknek. „Mama, te közveszélyes vagy a TikTokon!” – jegyezte meg a gyermekem. Jót hahotáztunk ezen a megjegyzésen, majd rövid „oktatást” kaptam a TikTok használatáról. Ezek után, a biztonság kedvéért – ugyanúgy, mint egy gondos szülő –, szépen végignézte, ellenőrizte, hogy idősödő édesanyja mit „garázdálkodott” a digitális világban. Hát nem nagyot fordult a világ?!
Szeretettel: Judit
Endrei Judit további írásait ide kattintva tudja elolvasni.
